Mi van a híres Piketty könyvben?

Az USA-ban és Nyugat-Európában hónapok óta egy fiatal francia közgazdász könyve tartja izgalomban a közvéleményt. Magyarországra csak a könyv híre érkezett el, még nem kezdődött róla vita, pedig igen komoly tanulságokkal szolgál a mi ügyeinkhez is.

piketty

Lássunk akkor egy rövid exegézist. Mi is van van a híres Piketty könyvben?

 

 

  1. A kapitalizmus alapvető sajátossága a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése

Piketty a nyugati világ adatain bemutatja, hogy a társadalom felső rétegeinek vagyona az 1700-as évektől az első világháborúig növekvőben van. Ekkora eléri az éves össztermék hétszeresét Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban. A jóléti állam nélküli kapitalizmus erősen a tőketulajdonosoknak kedvez. A huszadik században aztán ez az arány csökken, egyrészt azért, mert a felhalmozott vagyont fizikailag tönkreteszik a világháborúk. Másodsorban azonban hatalmas jelentősége van a szegényeknek esélyt adó jóléti államoknak, a magas örökösödési illetéknek és a nagyon magas felső jövedelmi adó kulcsoknak! Ezek nélkül a vagyonok koncentrációja folyamatosan nőtt volna, és az örökösödésnek meghatározó jelentősége lett volna a vagyonosodásban. Olyannyira meghatározó, hogy Piketty külön nevet is ad ennek: Rastignac dilemmának nevezi Balzac Goriot apójának hősét megidézve. A dilemma lényege, hogy munkával az ember soha nem juthat a gazdagok közé. Az egyetlen nyitva álló út, ha Rastignac elvesz inkább egy gazdag örökös lányt. Piketty adatai ezt az irodalmi valóságot igazolják empirikus adatokkal, melyeknek adatbázisait ráadásul a szerző nyilvánosan hozzáférhetővé tette.

1945-75 volt tehát a kapitalizmus aranykora. Még az Egyesült Királyságban is jóléti állam volt, Németországban szociális piacgazdaság és német gazdasági csoda, Franciaországban a „dicsőséges harminc év”. A kapitalizmuson belüli jövedelmek egyenlőtlensége a világtörténelem során ekkor, a skandináv jóléti államokban érte el mindenkori mélypontját. Az európai és a távol-keleti országok gyorsabban növekedtek, mint valaha, magas volt a foglalkoztatás, magasak voltak a tőkét, a vagyont és az örökösödést terhelő adók. (Bár Piketty a demokráciáról nem ír, de hozzátehetjük, hogy ez volt a nyugati demokráciák aranykora is. A megerősödött középosztályok viruló demokráciákat működtettek.)

 

Ám a késő hetvenes évek Thatcher-Reagan forradalmaival a kapitalizmus visszafelé indult el, a XIX. századi formája felé. A tőkét és magas jövedelmeket terhelő adókat radikálisan csökkentették, az örökösödési adót gyakorlatilag eltörölték. A neoliberalizmus évtizedeiben a vagyonosok vagyonának aránya a nemzeti össztermékhez mérten ismét emelkedni kezdett, és a XXI. század elejére ismét elérte a XIX. századi, a jóléti államot megelőző mértéket. (Megint csak hozzátehetjük: a jóléti államok időszakának viruló demokrácia a középosztály hanyatlásával szintén hanyatlani kezdtek, és világszerte drámaian meggyengültek.) Ráadásul a gazdaság növekedési potenciálja is radikálisan visszaesett a jóléti állami korszakhoz képest.

Piketty szerint „..az az elképzelés, hogy a szabad verseny véget vet az örökölt vagyonra építő társadalomnak és egy meritokratikus világhoz vezet, veszélyes illuzió”.

 

  1. A kapitalizmus növekedésre gyakorolt hatását a jóléti állam tartotta életben

A kapitalizmus rajongói (mert ilyenek is vannak!) sokszor idéznek egy (hokibot alakú) ábrát, mely szerint a világtörténelem alacsony növekedése után a kapitalizmus gyújtja be a gazdasági növekedés rakétáit. Piketty adatai afelé mutatnak, hogy a huszadik században ezt a növekedést már a jóléti állam tartotta életben, annak leépítésével a növekedés visszaesett. Amikor Kína beérkezik majd, eredeti gazdasági felzárkózása megvalósul, a világ gazdasági növekedése véget ér, a növekedési görbe kilapul. A tőkejövedelmek profitaránya tartósan meg fogja haladni a gazdasági növekedés ütemét, ami a máris brutál gazdag szupergazdagok további tőkekoncentrációjához fog vezetni, ez pedig széttépi a még valamennyire demokratikus nyugati társadalmak szövetét.

 

  1. A béreket főleg nem a termelékenység határozza meg

Piketty bemutatja, hogy a top menedzserek asztronomikus fizetéseit sok minden indokolja, de a teljesítményük nem. (Ennek a kérdésnek amúgy hatalmas és igen bizonyító erejű irodalma van.) Annak összege leginkább a fizetésüket meghatározó igazgató tanácsokkal való összejátszásban keresendő. Piketty szerint az ilyen jövedelmekre az államnak szuper magas, „konfiszkatorikus” legfelső jövedelemadó kulcsot kellene kivetnie. (Piketty egyértelműen progresszív jövedelemadóban gondolkodik. Egykulcsos adók a fejlett nyugati világban nincsenek.) Ez semmivel nem vetné vissza a termelékenységet, de csökkentené a szupergazdagok politikai erejét. Ezen kívül szükség van a tőke, a vagyon és az örökösödés magas kulcsú adóztatására is. Nem mentség az offshore országok léte sem: Piketty szorosan együttműködött Gabriel Zucmannal, az adóparadicsomok első számú tudományos szakértőjével, és javaslatot is tettek a probléma megoldására.

 

Kedves magyar könyvkiadók! Ugye valaki fordítja már a könyvet a magyar kiadáshoz, és nem fogunk ebben is elmaradni, mint oly sok más fontos könyvben?

94 hozzászólás a(z) “Mi van a híres Piketty könyvben?” bejegyzéshez

  1. kösz meg vagyok

    A viruló francia demokrácia: http://en.wikipedia.org/wiki/Paris_massacre_of_1961

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Eeeeez hogy jön ide? 🙂

      Válasz
      • kösz meg vagyok

        Arra próbáltam finoman utalni, hogy a “ez volt a nyugati demokráciák aranykora is. A megerősödött középosztályok viruló demokráciákat működtettek.” nem tény, hanem egy vitatható állítás. Kérdezz meg egy feministát, egy meleget, vagy egy gyarmati lakost.

        Válasz
        • Zoltán Pogátsa

          Természetesen nem voltak ezek problémamentesek. De fejlődésben voltak. Kérdezz meg erről egy feministát, meleget, vagy gyarmati lakost. Azóta azonban a nagyvállalatok foglyul ejtették a demokráciákat, és azok visszafejlődtek. A polgároknak pedig elveszett a hite.

          Válasz
          • kösz meg vagyok

            Jó, gyorsan megkérdezem magam. Hoppá, még mindig magammal értek egyet.

            A demokráciák 1975 óta bekövetkezett – ha jól értem, abszolút – visszafejlődése milyen mutatón látszik?

          • KZoltán

            Akinek szeme van
            látja, füle van, hallja. A ’70-es évek közepétől, a chicagói iskola
            térnyerésével a tőkejövedelmeket és a vagyont terhelő adók csökkennek, így a
            járadékosok jövedelme nő, míg ennek következtében a munkajövedelmek csökkennek,
            arányaiban mindenféleképpen, de válságkor abszolút mértékben is. Tehát az 1%
            jövedelme nő a 99% rovására – ezt nem lehet másnak nevezni, mint a demokrácia
            visszafejlődésének.

          • Harold Finch

            Ez bocsánat, de komplett hülyeség. 1975 óta rengeteget javult a helyzet, főleg 1989 után: kommunizmus vége nem csak nálunk volt nagy pozitív változás
            (ugye nem azt sírjuk vissza?)

            A bíróságok függetlensége, a sajtószabadság, a kisebbségi jogok, a melegjogok, az antikorrupciós eszköztárak stb.1975 óta nőttek, bővültek.

            Megszületett az EU (1993) ami miatt Európában nagyobb a jólét és szabadság mint bárhol máshol vagy bármikor a történelemben.

          • szerintem

            Úgy érted Nyugat-Európában? Akkor egyet értek.

          • Harold Finch

            Nagyobb részt a 3 visegrádi országra is igaz, a baltiakra meg különösen. Szerintem pl. lettnek lenni sose volt olyan jó, mint az EU csatlakozás óta, és az biztos hogy jobban élnek és szabadabban, mint 1975-ben vagy 1989-ben.

            Azok az országok a régióban, amelyek visszafejlődtek, vagyis legfőképpen Magyarország, az nem a jövedelemkülönbségek vagy az adórendszer miatt történt, hanem a versenyképtelen társadalmi normák, a torz értékrendszer, a rossz intézmények, a féltudású elit, meg a Kádári-örökség miatt.

  2. Gyorgy G. Horvath

    Ez tán ide jöhet:
    http://www.es.hu/marosan_gyorgy;patrimonialis_kapitalizmus;2014-06-05.html

    S szerénytelenül: http://geo.nolblog.hu/archives/2014/05/15/Egyenlotlensegrol/

    S egy elemzés a megatrendekről – köztük a növekedésről.

    Válasz
  3. László Sándor

    «igen bizonyító erejű» = totálisan inkonkluzív.

    Érdemes lett volna a kritikákból is idézni (a populárisak közül Summers [FT] igen jó, az akadémiaiak közül Rognlie [MIT] és Krusell-Smith [Yale-Stockholm] fontos), mert történelmi korrelációk ide vagy oda, bizony nem minden törvényszerű, amit annak mondanak.

    És több ilyet kéne mindenkinek csinálnia, és akkor precízebb lenne a vita arról, hogy mi kell Piketty eredményeihez, és azt tartjuk-e életszerűnek.
    http://scholar.harvard.edu/farhi/publications/bequest-taxation-and-r-g

    Válasz
    • Harold Finch

      0. Ha az én vagy az ügyfeleim fizetésére akarnának adót kivetni én is nagyon kritikus lennék 🙂
      http://online.wsj.com/news/articles/SB10001424127887323971204578630061896947112?mg=reno64-wsj&url=http%3A%2F%2Fonline.wsj.com%2Farticle%2FSB10001424127887323971204578630061896947112.html

      1. Summers-t nem értem hogy nyilatkozhat még, amikor komoly szerepe volt a 2008-as válság megalapozó derivatív-deregulációban és a Glass-Steagall Act hatálytalanításában. Ráadásul a válság után többször simán ellenmondásba került a korábbi véleményével, mindezt az önkritika legkisebb jele nélkül.
      Nem értek egyet azokkal, akik úgy átalában a közgazdaságtant teszik bűnbakká, de sem a gazdaságpolitikában, sem az elméleti közgazdászok között (tisztelet a kivételnek) nem látszik paradigmaváltás vagy az önkritika. És ennek a vonalnak az egyik mintapéldánya Summers.
      http://en.wikipedia.org/wiki/Lawrence_Summers
      Summers’s role in the deregulation of derivatives contracts
      http://www.huffingtonpost.com/arianna-huffington/larry-summers-brilliant-m_b_178956.html
      http://www.motherjones.com/politics/2013/07/lawrence-summers-federal-reserve-chair-financial-regulation

      2. A csillagászati bónuszok és más szabályozási anomáliák kezelését vagy általában bármilyen valós pénzügyi reformot nagyon szépen megtorpedóztak különböző kongresszusi lobbik, lett egy Dodd–Frank Act, ami sok mindenre nem jó.

      3. Az akadémiai kritikákra: bizonyítsák be az ellenkezőjét: a klasszikus neoliberális modell hosszú távon fenntarható (ez kb. lehetetlen).

      4. Mert a szegénység sokkal nagyobb probléma, mint a hagyományos modellek gondolnák.
      http://444.hu/2013/10/09/a-szegenyseg-felemeszti-a-gondolkodast/

      5. Paradigmaváltás AZ lenne, ha elfelejtenék a Friedmann-i programot, ami szerint bármilyen irreális előfeltevésből (pl. “tökéletes pénzügyi piacok”) lehet modellt építeni, ha az eredmény statisztikailag igazolható. És elkezdenének behaviorista-intézményi modelleket építeni.

      Válasz
      • László Sándor

        Én arról beszélek, ami a cikkekben van. Szép dolog a forráskritika, és jó elgondolkodni a szerzők motivációin (Piketty magánéletét se feszegessük inkább), de ezek annál érdemibb pontok, mint hogy így álljunk hozzá. Sőt, még az sem érdekel, ha anyagi érdekből találta volna valaki ki, akkor is jók a megállapítások.
        (Mellesleg akik közelről ismerik Summers-t, mint odavannak érte, de erre nem kell adni, ha nem ismered az ismerőseit. Úgysem Summers személyisége miatt igaz vagy hamis, amit ír.)
        Piketty igazához vajmi kevéssé releváns, hogy mit csinál a pénzügyi lobbi. A könyve legalábbis nem erről szól, így nem ettől téves.
        Az meg színvonaltalan komment, hogy lehetetlen, hogy hosszú távon fenntartható a modell. Ha konkrétan Piketty inkonzisztens, inkoherens, összefüggéstelen dolgokat hord össze, és abból rosszul következtet, azt jogos kiemelni és megcáfolni, és nem az a kérdés, hogy na jó, de melyik -izmust javasolnád helyette, főleg policy receptet egy elméleti fejtegetés helyett.
        Mellesleg tudományos szempontból a neoliberális *modell* hosszú távon fenntartható, hiszen önellentmondás nincs benne. Hogyha szerinted *életszerűtlen* a modell, rossz leírás, és ezért rossz recepteket is ad, OK, írj fel (propagálj) jobbat és védd meg. De amúgy amiben Piketty eltér a “neoliberális” modelltől, az egyáltalán mást jelent, mint ugyanezen jelző politikai címkéje sugallaná. Nem az a kérdés, hogy Piketty imádja az állami vállalatokat meg a szakszervezeteket és korporatizmust vagy szövetkezeteket vagy akármit akar. Nagyjából hagyományosan próbálja leírni azt, amit megtakarító-felhalmozó családokról le szoktunk írni, aztán félresiklik, és nem kommentálja, hogy azért kap más eredményeket, mert mégiscsak nagyon mást írt fel, és azt még annyira sem tartja senki sem jó leírásnak. Mondom, Rognlie, Krusell-Smith, Farhi-Werning!

        Válasz
        • Harold Finch

          1. Nem Piketty vagy Summers magánéletét firtattam, hanem a Summer szakmai konzisztenciájának a sorozatos hiányára hoztam példát.

          2. A szakmai kritikákat is kritizálták, ezek alapján nekem nem olyan egyértelmű, az hogy Piketty teljesen hülyeséget ír, de tegyük fel hogy igen.
          http://delong.typepad.com/sdj/2014/06/department-of-huh-i-dont-understand-more-and-more-of-pikettys-critics-per-krusall-and-tony-smith.html

          Ha nagyrészt hülyeséget is ír nem jelenti az, szerintem nem jelenti azt, hogy a tévedései ne a jó irányba mutatnának. Az általad be-nem-linkelt kritkák egyébként nem voltak túl konstruktívak, inkább csak módszertaniak.

          3. Ez egy elég demagóg és rossz érv. Ha szerintem rosszul végzik a közgazdászok a munkájukat, én mint kvázi “vevő” visszaküldhetem a számlát.
          De nekem nem kötelességem új közgazdsági modellek feljeszteni.

          Hogy egy analógiával éljek: amikor az orvosok tömegesen hülyeségeket mondtak egy dologról (pl. tehénttej minden gyereknek jó), akkor hadd legyen jogom azt mondani, hogy ugyanmár menjenek vissza és nézzék át újra a kutatási eredményeiket, mert ez józan ész szerint úgy tűnik nem igaz.
          Az hogy ez a kutatási eredményekből nem látszott, az kutatásokat minősíti.

          4. Naivitás az hinni, hogy ez vagy bármilyen közgazdasági vita tisztán szakmai vita, ezek PR-harcok is, amelyek következménye vérre (pénzre) megy.

          5. Alternatív és teljesen jól megalapozott (behaviorista) modellek egyébként már vannak, de a nem igazán kapnak sok figyelmet és így pénzt sem. Gondolom mert bonyolultak és nehéz velük dolgozni, és a “business as usual” mindenkinek kényelmesebb, mint az mondani, hogy oké, akkor igyekszünk tanulni a hibáinkból.

          Válasz
          • László Sándor

            1. Teljesen korrekt, amiket Summers a cikkében ír. Ilyet szempontból egyáltalán nem releváns a szakmai (?) konzisztenciája atekintetben, hogy kifizette-e a Shleifer oroszországi büntetését vagy deregulálta-e a bankokat pénzügyminiszterként.
            2. Igen, Delong nagyot hisztizett ott, csúnya pofonna is futott bele: http://econbrowser.com/archives/2014/06/educating-brad-delong
            3. Minősítsd az érveimet, de a neoliberális modell, amit Te emlegetsz, az fenntartható. A neoliberális-neokon gazdaságpolitika már lehet, hogy nem, de a Solow-modell, Diamond-modell egészen, de egészen más. Abból semmilyen látványos fenntarthatatlanság nem következik. (Bár ha már itt tartunk éppen az az egyik leglátványosabb bibi Piketty érvében, hogy az ő sztorijában az emberek akár a GDP 100%-át is visszafektetnék, csak hogy legyen nettó megtakarítás, kit érdekel a fogyasztás. Ha valami fenntarthatatlan következmény, na ez az.)
            4. Rettentő naiv vagyok, de Piketty téved, és ez nem PR kérdése. A tévedést nem kell terjeszteni. Örülök, ha ezt nem csak bankár akarná megakadályozni, hanem olyan heterodox thinkerek, mint Pogi is.
            5. Ez sem érv. Nem védi Piketty hülyeségét, hogy nem figyelnek oda az állítólagos kánon állítólagosan szuperjó kritikáira. Jó, akkor figyeljünk oda rá, de ne figyeljünk Piketty-re, ill. javítsuk ki, állítsuk meg a terjedését stb.

          • Harold Finch

            1. Summers álláspontja tartalmaz igaz állításokat, de nem hiteles amit állít.
            Amiatt amit Summers korábban írt/mondott.
            Egy vitában nem csak az állítások igazságtartalma, hanem a vitatkozó hitelessége is fontos. Ha valaki rendszeresen véleményt vált a széljárás szerint, (lásd wikipediás Summers-cikk idézetei) akkor nem kell hinnem neki.
            A példámmal élve: ha egy orvos egyszer a tejfogyasztás mellett érvelt aztán amikor kiderült hogy ez problémás, minden önkorrekció nélkül váltott véleményt, akkor nem őt fogom megkérdezni a margarin egészségességéről.

            2. Ezt írtad: “Hogyha szerinted *életszerűtlen* a modell, rossz leírás, és ezért rossz recepteket is ad, OK, írj fel (propagálj) jobbat és védd meg.” pont olyan érv, mint amikor egy Transformers-film után a kritikus nézőnek azt vágják a fejéhez, hogy csináljon jobbat!
            Ezzel egy tipikus érvelési hibát követtél el amire felhívtam a figyelmed, de nem személyeskedtem, sértődésre szerintem nincsen megalapozott okod.

            3. Solow-modell, Diamond-modell – ezek nem tudom hogy jönnek ide. Ezek a maguk szűk körében hasznos leegyszerűsített makro-modellek, amelyek semmilyen tényezővel nem számolnak, ami józan ésszel belátva is befolyásolja egy ország fejlődését (jövedelemkülönbségek, intézmények, korrupció stb.)
            Acemoglu akkor már jobb példa lett volna, mint mainstream ÉS a fejlődés korlátait jobban magyarázó közgazdászt keresünk.

            Egyébként attól még hogy egy olyan tisztán elméleti konstrukcióban, mint a Solow-modell (amit ráadásul ökonometria adatok sora cáfol) minden szuper, annak mi köze a valóságos gazdaságok fenntarthatóságához?
            Én neoliberális gazdpol modellről értsd “receptkönyvről” írtam: a washingtoni konszenzus, ami azt régen kidolgozó IMF szerint is teljesen téves.

            4. Szerintem félreértetted a “neoliberális” szót és neoklasszikust olvastál 🙂

            Azzal tisztában vagyok, hogy rengeteg neoklasszikusnak vagy másnak címkézett mainstream elmélet és modell van, de a : Rational choice theory, az alapfeltevések valószerűségének másodlagossága stb. azért közös
            Ez nem csak állítólagos kánon, hanem egy több-kevésbé közös framework.
            A kritikák pedig egyáltalán nem kizárólag szuper jók, ilyet nem állítottam!

            De nagyon is indokolt az (ön)kritika 2008 után. Erről a paradigma-váltás kezdeményről már biztos hallottál: http://en.wikipedia.org/wiki/Behavioral_economics

            5. A tudomány a kérdések és nem az állítások mentén megy előre. Piketty-t amúgy nem “megállítani” kell mint egy kártevő eretneket, hanem konstruktívan vitatkozni vele. Lehet önkritikát gyakorol és a következő könyve jobb lesz:
            http://blogs.ft.com/money-supply/2014/05/23/piketty-response-to-ft-data-concerns/

          • László Sándor

            2. Elfogadhatatlan, hogy Piketty a szimpla Solow-modellre hivatkozik, mint kikezdhetetlen egyszerű alapvetésre, egy “apró, jelölésbeli változtatást” javasol, majd észre sem veszi, hogy ezzel megváltozott az egész és már hihetetlen az egész, és most azon az alapon ne legyen szabad ezen rajtakapnunk a szerzőt, hogy a kiindulómodell is úgyis leegyszerűsített hülyeség lett volna?
            3. Úgy jönnek ide, hogy Piketty erre épít, ill. ezek egyszerű benchmarkok, amikkel hasznos az összevetés. Kanonikus Acemoglu-modell nincs, de természetesen én is nagyra tartom, ahogy mindenki más is. Mondjuk Piketty őt is lekezelte, és az is ritka, hogy Acemoglu ne ülne be egy fontos össztanszéki/makró szemináriumra, ha a városban van, de érdekes módon Piketty alatt épp az irodájában akadt dolga. Amúgy meg Acemoglu politikai dolgokat épít bele a növekedési modellekbe alapvetően, Piketty sztorijának meg elvileg anélkül is működni kéne. De ha mégsem működik, akkor majd a politikai sztori miatt működik? OK.
            4. OK, neoklasszikus. Merthogy azt még elképzelne is nehezemre esett, hogy miért citálnál ide policy divatokat, amikor Piketty-vel tudományos baj van. Akkor a neoliberalizmushoz ennek semmi köze.
            5. Konstruktív kritikát kapott, és viselhette volna jobban is. És én is konstruktív kritikát írtam, éppen azt, hogy a kritikákból többet tanulnánk.

          • Harold Finch

            Átolvasva amit javasoltál részben igazat adok neked, fenntartva azt, hogy Piketty módszertanilag hibás, de érdekes és fontos elmélete hasznos, a jó és sürgető kérdéseket teszi fel.
            Az igaz, hogy a jövedelemkülönbség (vagy a szegénység) kutatásának vannak sokkal jobb szakértői, de valamiért ez lett híres, valószínűleg azért, mert közérthető és egybevág a mindennapi tapasztalattal.

            Amúgy van egy csomó módszertanilag tökéletes, de totálisan tévedő közgazdasági modell, amiért még Nobel-díjat is adtak pl. a tökéletes pénzügyi piacok elmélete, szerintem azok sokkal károsabbak, mint Piketty.

          • László Sándor

            Tökjó, klassz dolog. Csak persze 1. Minél fontosabbnak tartod a jövedelemegyenlőtlenségeket, annál fontosabb a jó okukat megtalálni. Autort, Katzot, Chettyéket olvasni. 2. Kifejezetten veszélyes, ha valaki a rossz magyarázattal lesz sikeres, és még nem is akarjuk kijavítani, mert javítgassák csak a részrehajló bankárok. Veszélyes, mert ingatlankínálat és oktatás helyett vagyonadóval fogunk foglalkozni, ami sok mindent nem old meg, de ösztönzi a gazdagot, hogy amit ugyanúgy megkeres, azt legalább zabálja fel hamar, és ne fektesse semmi értelmesbe. 3. Az állítólagos “mindennapi tapasztalat” nagyon veszélyes mérce, roppant félrevezető lehet. 4. OK, ne terjesszünk magunk szerint hibás elméleteket. Aligha jó lépés, hogy ha a bankárpártiak is megteszik, akkor a proletárok hőse is mondhat egyet, amit akar.

    • Zoltán Pogátsa

      Thx. Lesz egy későbbi bejegyzés a kritikákról is.

      Válasz
  4. KZoltán

    Hogy megértsük a folyamatot, a következőket kell tudni: az 1929-es válságból megtanulták, amit aztán Keynes le is írt le, hogy a hatékony keresletet fenn kell tartani a gazdaság működőképességének biztosításáért. És a hatékony kereslet
    fenntartásának módja a közvetlen állami megrendelések – Hoover-gát, Tennessee völgy szabályozása, de szociális és oktatási juttatások (egyáltalán nem QEn+1!) –, és a szegények – az alsó 50% vagy inkább 90?% – jövedelmének emelése, mind a béren keresztül, mind a fenti állami juttatások révén, amit hívhatunk, a bérjövedelem mellett, ‘árujövedelemnek’. (Megjegyzem, bár ezt Keynes okosan nem írta le, de a háborús kiadás is emeli a hatékony keresletet, közvetlenül a háború alatt nem mennek csődbe az államok, csak utána a jóvátételek miatt, lásd a jóslat ellenére a központi hatalmak nem fél évig, hanem négy évig bírták, és akkor is csak az USA beavatkozása, de még inkább az spanyolnátha miatt kértek a német tábornokok békét.) Ezt a rendszert bontakoztatták ki a teljes egészében a háború után. De volt még egy fontos tényező a rendszer kialakításában: amikor a tőkések leültek a munkásokkal tárgyalni, hogy növeljék a fenti módon a szegények jövedelmét, másképp az alsó decilisek javára eltolják a torta (a GDP) felosztásának arányát: ez pedig a létező ‘munkáshatalmak’ voltak. Csak annyit kell belátni, hogy a létező munkáshatalmaknak nem kellett fejlettebbnek lenniük a nyugatnál, sőt kifejezetten az kellett, hogy fejletlenebbek legyenek, de létezzenek. Mert az egyezkedés során a szociáldemokraták azt hozhatták fel döntő érvként a tőkésekkel szemben, hogy vagy megegyeztek velünk szociáldemokratákkal, vagy jönnek a kommunisták, akik alatt lehet, hogy nekünk rosszabb lesz, de nektek tőkéseknek mindenetek el fog veszni. E két tényező – a hatékony kereslet fenntartása + a létező munkásállamok – hatására alakultak ki a háború utáni nyugati jóléti államok.
    A változás az olajválsággal kezdődött. Amely a korábbi deflációs válságokkal szemben (lásd pl. I. Fisher) a válsg inflációval járt. És itt léphettek sikerrel színre a monetaristák, a chicagói iskola. Primitíven, de hatásosan tudtak azzal fellépni, hogy nem jó a keynesi megoldás, mert csak inflációt okoz. De ez az érvelés hamis, mert az inflációt nem az állami túlköltés, illetve a szegények jövedelmének növekedése okozta, hanem hogy egy kulcs természeti erőforráshoz való hozzájutás óriási mértékben megdrágult (lásd Arthur Okun és társai “demand pull” és “cost push” közti különbséget). A chicagói iskola további előretöréséről lásd Lóránt Karcsi elemzését http://mno.hu/migr_1834/chicagotol-a-dimitrov-terig-458674 . A végkifejletet pedig a munkáshatalmak gazdasági összeomlása tetézte be, ami után már nem lehet azzal érvelni, hogy ha a szociáldemokratákkal nem egyeznek meg a tőkések, akkor jönnek a kommunisták, illetve a szociáldemokraták is a tőkések szekértolói lettek lásd UK, F stb…

    Válasz
  5. Jürgen Porhó

    Progresszív adók az örökösödés eltörlése. Hm, honnan ilyen ismerős ez? Ja a kommunista kiáltványból 🙂 Elolvasnám ezt a könyvet szívesen de nincs kedvem angolul bíbelődni vele, megvárom amiíg itthon megjelenik. Ha nem jelenik meg magyarul egyhamar, akkor esetleg elolvasom angolul. Én sosem értem amúgy, ha egy könyvben oda lyukadnak ki a végén, hogy a kapitalizmus egy csődtömeg, azon ki az aki ma még csodálkozik? 🙂

    Válasz
    • Jani haverja

      Pontosan! Sajnos a mai világban a zöldek a kommunisták utódai. Rájöttek arra, hogy a marxizmust már mindenki kiröhögi, helyette jönnek a “zöldségekkel”, azaz a “fenntartható fejlődéssel”, meg egyebekkel.

      Azt kellene már a többségnek felfogni, hogy MINDEGYIK KOLLEKTIVISTA ESZME (legyen az kommunista-szocialista, vagy éppen zöld, vagy éppen a jelenlegi Fidesz-KDNP szerinti “nemzeti”) EGY, ÉS UGYANAZ!

      Mindegyik a “fogjuk meg, azt vigyétek” elve köré csoportosul. Azaz mindig az van, hogy valami “magasztos eszme (pl. “társadalmi igazságosság”, vagy “környezet védelme”, stb.) mögé politikai hatalmat akarnak gyűjteni, ami abból áll, hogy “fizessen kötelezően mindenki, majd mi meg szépen elosztjuk a befizetett pénzt a “nemes célra”, természetesen mi csak a munkabérünket várjuk, mert ezzel mi dolgozunk”. A Kádár-i szocializmus ugyanez volt, csak az még kiegészült a hallgatólagosan megengedett lopással is.

      Válasz
  6. Tibor Gulyás

    szerintem totál lényegtelen hogy mi van ebben a könyvben, ha azt a döntéshozóink maximum esetleg elolvasni fogják de megérteni és legfőképpen alkalmazni soha..:-)

    Válasz
  7. Jani haverja

    Kedves Zoltán!

    Ezek NAGYON DURVA dolgok, amiket itt összehordasz!

    Pl ez:
    “A dilemma lényege, hogy munkával az ember soha nem juthat a gazdagok közé.”

    Légy szives kérdezd erről meg pl. Bill Gates-t. DDD

    Válasz
    • Jani haverja

      De akár Soros Györgyöt is!!! DDD

      Válasz
      • Jani haverja

        De akár megkérdezheted Bill Clintont is, aki egy lakókocsiparkban nevelkedett, ez az USA-ban a legszakadtabb, legszegényebb emberek lakhelye, aztán hova is jutott???

        Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Munkajövedelemből, kollega, nem tőkejövedelemből!

      Válasz
      • Jani haverja

        Tőkejövedelme csak annak lehet, akinek van tőkéje!
        Pont az általam példaként írt 3 ember (Bill Gates, Soros György és Bill Clinton) a példa arra, hogy a szegény ember is meg tud gazdagodni!!!
        Mindhárman csóróként indultak, majd NAGYON SOKAT DOLGOZTAK, és a megkeresett pénzüket NEM KÖLTÖTTÉK EL, HANEM BEFEKTETTÉK!

        Így aztán szépen lassan egyre több tőkejövedelmük is lett.

        Egyébként nem értem ezt a tőkejövedelem mizériát. A pénzt ugyanis megkeresni sokkal könnyebb, mint megtartani!!!
        Jó példa erre az a tanulmány, amelyik anno megpróbálta felkutatni a lottó ötös nyerteseit. Kiderült, hogy a nyertesek 90%-ánál több a főnyeremény megnyerése után 3 évvel SZEGÉNYEBB LETT, mint a főnyeremény megnyerése előtt volt!!!

        Úgyhogy a tőkével NAGYON IS KELL DOLGOZNI, HOGY AZ MEG IS MARADJON!

        Válasz
        • Zoltán Pogátsa

          Tssst! Ne kiabálj 🙂

          Válasz
        • István Tamasi

          Hány Bill Gates, Soros Gy. van a világon? Kérdezhetem úgy is, hogy a /relatíve /szegény emberek hány %-ának sikerül kiugrani? Nem hiszem, hogy szignifikánsnak tekinthető az ő szám/arány/uk azaz ők a szabályt erősítő kivételek. Persze szükség volt a kiemelkedésükhöz az is, hogy ne költsék el a kezdő/dő/ tőkéjüket, de azt hiszem az a mondás is jellemző a szegénységből gazdaggá vált emberekre, hogy csak az első milliójuk eredetét ne firtassák, a többivel már el tudnak számolni.

          Válasz
          • Jani haverja

            Ez a bizonyos “első millió eredetét nem firtassuk” csak Magyarországra igaz.
            És röhej, de az olyan társadalmakban van a legtöbb szegénységből kiugró ember, ahol TÉNYLEGES kapitalizmus van, és az állam nem akarja felkarolni a szegényeket.
            Bill Gates, meg hasonló milliárdos persze, hogy kevés van. De pl. az USA-ban (relatív) nagyon könnyű egy szegénynek meggazdagodni, és egy gazdagnak is elszegényedni. Nagyon sok olyan ember van ott, akinek ez a két dolog már életében többször is sikerült 🙂 Ott van mozgás a társadalmi rétegek között. Ott, ahol az állam támogatja a szegényeket, ott sokkal kisebb a szegénységből kitörés esélye, ott sokkal kevesebb szegény tör ki. Az nem kitörés, hogy élete végéig segélyt, vagy más támogatást, vagy éppen most közmunkát kap.

          • István Tamasi

            Ismét megkérdezem:
            A szegény emberek hány %-ának sikerül kiugrani/kitörni?
            Na és akinek nem sikerül azzal mit csinál a társadalom, hagyja éhenhalni?
            Az a segítség a szegényeken ha nem segítünk nekik?

          • Jani haverja

            Az USA-ban a társadalmi rétegek átjárhatók. Mivel nincs meghatározva az az anyagi küszöb, amikor “kitörésnek” lehet nevezni azt, hogy valaki otthagyja a szegénysorsot, és nincs az sem meghatározva, hogy mekkora anyagi küszöbig lehet valakit szegénynek nevezni, így a kérdésed értelmetlen. Egy dolog viszont biztos: A fejlett társadalmak között az USA-ban van a legnagyobb társadalmi átjárhatóság, ott, ahol a szegényeket a legkevésbé támogatja AZ ÁLLAM!
            Nem azt írtam, hogy nem kell támogatni a szegényeket, hanem azt, hogy ez elsősorban nem az állam feladata.

  8. alkotmanyjogaszok

    ne haragudj, de az a három sommás mondat, ami bekerült beszúrásként a nyugati demokrácia minőségéről, különösen avilágszerte tapasztalható drámai meggyengülés és az, hogy a további tőkekoncetráció szét fogja tépni a “még valamennyire demokratikus” nyugati társadalmak szövetét, így értékelhetetlen. nagyon jó lenne, hogyha ki tudnád egy posztban fejteni, hogy ezeken mit értesz és pontosan mire alapozod, illetve melyik demokráciafogalommal dolgozol.

    Válasz
  9. Király Péter

    Azt kéne már számba venni,hogy hol nem volt mutyi az EU-s pénzek felhasználása körül!Ha én lennék az EU már rárohadt volna még a műanyaglakat is ezeknek a tolvajoknak a cellájára-természetesen teljes vagyonelkobzás után.

    Válasz
    • István Tamasi

      Hol nem volt mutyi? Na az a lista olyan rövid lenne mint árvaházban a szülők névsora.

      Válasz
  10. György Kuhár

    Ha meg fideszközeli cégnek adták volna a feladatot, akkor nem derül ki semmi. Ahogy Polték visszadobtak minden ügyet már akkor, amikor 2002-től próbálták a fideszt elszámoltatni.

    Válasz
  11. Majoros László

    Döbbenet számomra, hogy nem csak az átlag tudatlan a gazdaságtudomány területén, hanem a “szakemberek” 90 százaléka is. A tőkeellenesség egyenesen a nulla szint. Amit pedig a folyamatosan növekvő elszegényedésről gondolnak a laikusok – és a szakemberek is – az nyilvánvaló baromság.
    Csak gondolkozni kellene egy kicsit!
    Ha ma mondjuk 10-szer annyi kenyeret termelünk, mint 50 évvel ezelőtt, akkor a “gazdagok” százszor annyi kenyeret esznek, a szegények meg fele annyit?! Ki az a hülye, aki ezt így gondolja?!
    Aki nem fogja fel, hogy ha a termelés nő, akkor a fogyasztásnak is nőnie kell, aki nem fogja fel, hogy az embernek – vagyonától függetlenül – van egy fogyasztási korlátja: senki sem ehet meg egyszerre 5 kiló párizsit, az ne foglalkozzon gazdasággal. Vagyis, ha nő a termelés, akkor mindenki fogyasztása nő. Ha a tőkés növelni akarja a hasznát, akkor növelnie kell az eladást is, ha pedig növeli az eladást, akkor több jut mindenkinek.
    Nem ártana felfogni – a gazdaságtudományt eddig az emberi társadalom, és az állatvilág közötti különbségre építettük. Vagyis törvényeit, szabályait a kivételekre alapoztuk. Mára azért már többé-kevésbé mindenki számára világos (aki számít), hogy ez a paradigma megbukott. A gazdaságtudomány alapjait kell kiterjesztenünk, úgy, hogy a szabályokat ne a kivételekre, hanem a természetes jelenségekre alapozzuk. Még az egysejtű is végez alapvető gazdasági tevékenységet: ráfordítások árán szerzi meg a táplálékát, amit szükségleteinek kielégítésére használ fel. A gazdaság új szabályait, törvényszerűségeit az általánosságra, a teljességre kell építeni. És, ha az ember kivételes tevékenysége nem fér bele ezekbe a szabályokba, akkor az ember, az emberi társadalom működik rendhagyó módon, amelyet a természet úgyis a helyére tesz, ebben biztos lehetsz! Legfeljebb nagy árat kell érte fizetned, feleslegesen. Mint a tudatlanságért, általában.

    Válasz
  12. guzditibi

    Eleve úgy indul a dolog, hogy lenácizza azt, aki nem az. Innentől kezdve nem mondhat olyat, hogy “olyan szándékot/mondatokat tulajdonít neked, amit nem mondtál”.

    Válasz
    • Retek

      végig rassz alapon beszél Toroczkai, mind a magyarokról, románokról, a cigányokról, a családjáról, etc… amit pl a cigányokról mondott hogy akkor magyarok ha bebizonyítják az bizony nettó rasszizmus / bruttó náciság.

      Válasz
      • tesz-vesz

        a román nem rassz. de amúgy mindegy.

        a cigány viszont más népcsoport. ez tény. az is hogy jelenleg magyar állampolgárok. de ne legyünk már mi is olyan hisztériás analfabéták mint gulyás. ez nem náciság.

        “akkor magyarok ha bebizonyítják”

        mi ebben a rasszizmus náciság, te agyaúristen.. tudod ez a szó, hogy “magyar” egy többjelentésű szó. mást értenek alatta mind a ketten

        Válasz
    • Aashe

      Mármint lenácizzák szegíny embört, aki csak folyamatosan zsidózik és cigányozik, aki csak büszke rá, hogy sikerült arra idomítsa a kislányát, hogy utcán niggerezzen? Ártatlanok meghurcolása!!!

      Válasz
  13. guzditibi

    Teljesen elbeszélnek egymás mellett, pl. az egyik állampolgárságról beszél a másik meg nemzetiségről, amikor azt mondja: magyar.

    Válasz
  14. chrisCO

    megvágott anyag-az N1 tv-n mindenki lementheti/megnézheti a “vitát”
    Az egésszel Toroczkai László nyert-szerencsére! 🙂

    Válasz
    • trisel

      Egy náci soha nem nyer! Akasztani való undorító férgek.
      Ennek a fajtának, időnként lájtosabb formájának köszönheti ez az ország Trianont (kétszer), és a szörnyű vesztett II. vh-t, sokszázezernyi magyar megölését.

      Válasz
  15. trisel

    Ez a toroczkai egyszerűen kacagtató! “Magyar ember magyarként éljen”. Ez mi a bánatos ló…zungot jelent? És azt ajánlgatják itt, hogy én ebből nézzek meg 50 percet????!!! Nem őrültem meg! :XD

    Válasz
  16. László Szabó

    Milyen Gulyás? Mi a keresztneve? Ki ő? Akit a dékások vertek?

    Válasz
  17. Rollo

    Ez a Toroczkai tényleg ennyire sötét? Egy egyszerü szájbabaszott kérdésre nem tud válaszolni 🙂
    Ebben a “jobber” katyvaszban az a legnevetségesebb, hogy öcsém te kibebaszottul nem tehetsz arról, hogy magyarnak születtél. Szóval miért is vagy büszke rá? Ne a származásodra legyél büszke, ne is egy másik magyar tetteire, hanem csak és kizárólag a sajátjaidra.

    Válasz
  18. Pisti

    Gyerekek ez a videó megvan vágva… látta valaki az eredeti videót? Ez a mokus tuti elmebeteg… Torockai a legtökösebb polgárjenő… Az eredeti 51-percből ki vágták a lényeget, meg lehet mutatni embereket külömböző szemszögből. Amenyiben ez az ember az átlátszónak dolgozik és az átlátszó igy hazudik akkor innentöl kezdve el vesztette hitelét és teszek róla hogy mindenki meg tudja, irunk egy szép kis blogot és a facbookot el átraszuk vele hogy az átlátszó hazug és nem is olyan átlátszó… http://n1tv.hu/toroczkai-maga-naci/

    Válasz
    • Retek

      én végig néztem a teljeset is, meg ezt a kis kivágást is. Számomra Toroczkairól már korrábban kiderült és most csak megerősödött bennem, hogy dilettáns, csak a hőzőngéshez ért (MTV székház ostroma), a félkatonai szervezetek szervezéséhez (64VM, betyársereg) és azokkal való félelem keltéshez, amikkel a mai magyar társadalmat méginkább szétszakítja. 🙁
      Szerintem abban a fölényeskedő / önfényező stílusban ahogy beszélt és a félelemkeltésben / félelem alapú manipulációban amit csinál, hogy mi a tökös azt nem tudom…

      Egy korábbi interview-t is érdemes meghallgatni vele amit Puzsérék készítettek: https://www.youtube.com/watch?v=1iwTEF4H6Qc

      Válasz
  19. Kaya Ibrahim ಠ益ಠ

    no, én vettem egy nagy levegőt, s megnéztem…
    hát, szörnyű.
    Toroczkairól, Gulyásról eddig is tudtam , ki-, milyen. De így együtt, ezzel a sunyi Kisberk/N1tévés maszlaggal leöntve egyenesen hányingerkeltő.
    Gulyás bevállalt egy eleve reménytelen szitut, amelyből nem kerülhetett ki max. erkölcsileg győztesen – ami sikerült is nagyjából.
    Ami a vitát illeti, érdemes lenne egy alaposabb elemzésre: ahogyan a “liberális troll” ellenében összekacsint Kisberk és Toroczkai, mintha ezt előre megbeszélték volna…
    Amit Gulyás mint ziccert kihagyott: hosszasan beszélhetett volna határon túli (azaz a Bp-en kívüli) tapasztalatairól, a gyerekek közt, szegények közt, határon túl…; vagy frappánsan visszakérdezni, hogy mit is ért Toroczkai országépítésen, s melyek ebben az ő eredményei…

    Válasz
  20. Gergely Kóródy

    titánok harca

    Válasz
  21. ultrapi

    Az ilyen “szerzők” nélkül könnyebben tudnánk ELLEN(n)I kis hazánkban, mint velük, de mit tehetünk, bizony ekkora az Isten állatkertje. Őkelme is elfér benne!

    Válasz
  22. Rebel Son

    megérezték a libsik, hogy erre a témára ráugranak az egybites prolik és szépen lehet vele támadni a keresztény értékrendet, a kormány, zorbánt. elég csak kiragadni és kiforgatni egy mondatot és a gyerekes, cba-ban dolgozó, mamuszos panelprolik már fröcsögnek is…

    aki egy picikét is képes gondolkodni az felfogja amit ákos mondott. szó sincs arról, hogy ne kapjanak ugyanannyi bért ugyanolyan és ugyanannyi munkáért a nők. ákos csupán azt mondta, hogy véleménye szerint egy nőnek nem az kéne legyen a legfőbb életcélja, hogy a férfiakkal versenyezzen és karriert építsen, hanem az anyaság. szimplán ennyi. aki nő létére -vagy ilyen hipszter köcsög lévén- ezt lenézőnek és sértőnek gondolja saját magára nézve, azzal súlyos lelki problémák vannak, amivel mi(normális emberek), nem igazán tudunk mit kezdeni -kivétel a jó szakemberek:)

    Válasz
    • szilárd

      “aki egy picikét is képes gondolkodni az felfogja amit ákos mondott.” – valóban 🙂

      Válasz
  23. huszonhatcenti

    semmi fröcsögés nincs ebben, kifejezetten konstruktívan dolgozta fel a témát. mondjuk megvan a veszélye a kiragadott mondatok felhasználásával készült videóknak, és nyilván nem fogom végignézni az eredeti interjúkat, mert ákos nem érdekel.

    rebel son: nem a papucsos panelprolik kapták fel erre a fejüket drágám, hanem a haladó szellemű értelmiség. az általad ledegradált társadalmi réteget kevésbé érdekli ez a téma. és arról tényleg nincs szó a művész úr eszmefuttatásában, hogy ne kapjanak annyi bért, csak annyi, hogy ez nem cél. az pedig óriási baj. hiszen ma nem kapnak, ergo ahhoz hogy kapjanak tenni kellene, de mivel nem cél, így aztán szerinte csak szarjuk le a problémát, jó lesz ez így is, a nőknek magasztosabb feladataik vannak.
    ez bizony az anyaság szépsége mögé bújtatott gyáva sovinizmus.

    Válasz
  24. pusztábakiáltó

    “elleni”? ahogy anyád téged? vagy téged nem anya szült, hanem a malacok közt találtak? akkor az mindent megmagyaráz

    Válasz
  25. Vidám Park

    A video meg tankönyvízű volt, sablonos, közhelyes

    Válasz
  26. OKdoki

    A bemásolt cseh nyelvü törvényt pedig lefordítatom a rokonaimmal ha idejük engedi, mert ennek erősen ellentmondanak a lentiek. Tehát, nem tűnik olyannak, mint a magyar megfelelője.

    Válasz
  27. Dr. Szalai Milán

    Szerintem a szőke szülésznő volt!!!

    Válasz
  28. szentgyörgymezői

    Engem az érdekel, hogy hogyan lett az egykor egyik leggazdagabb kórházból huszadrangúra sorvasztott intézmény.

    Válasz
  29. Janos Buchmann

    Igazi kommunista viselkedés,azt kellene megnézni vajon igaz -e? utána kijavitani a problémát.
    “Nem zörög a haraszt…..

    Válasz
  30. adolf hitler

    Ez a legegyszerübb…bünbakokat keresni ahelyett,hogy a gondokat oldják meg……….tiszta fideszes módszer…..megkeresik a maguk Sorosát,aztán folyik minden a régiben…

    Válasz
  31. Souky Sanjay

    Szegény marha igazgató.Biztos kőkemény fideszes.Ez is a betegeket tekinti a bajok legnagyobb forrásának.

    Válasz
  32. Tamás Olívia Eszter

    akinek fakocka van a zsebében az lesz…

    Válasz
  33. István Dobó

    A főigazgató “Úr” saját magát is kirúghatná.

    Válasz
  34. LAnd Rea

    Cikis,te szocreálos főigazgatónak nevezett őskövület!Ha hatalmamban állna és igazak az itt leírtak,kirúgnálak,mint macskát szarni!

    Válasz
  35. Megyor

    Ne szólj szám, nem fáj fejem… Hová jutottunk? Nem ilyen országról álmodtam.

    Válasz
  36. transformer

    “Szerencsére” uniós pénz volt, ezért az ügyészség sem merte eltussolni…

    Válasz
  37. Sebaj, Tóbiás!

    Magyar Értelmező kéziszótárt módosítani kell. Lop = Fideszes.

    Válasz
  38. Andras Vocelka

    tolvaj az fideszes

    Válasz
  39. Dénes Kiss

    Saria, mindegy, hogy narancs, szegfűszeg, vagy lócsöcs.
    Én is útálom a mostani hihetetlen lopkodást – de azért a Vegyépszer is sokmindent épített anno…

    Válasz

Hozzászólás írása