Itt az Európai Unió versenyképességi rangsora!

 

2014-ben – ahogy már 2012-ben is – élen Finnország, Svédország, Hollandia, Dánia, Németország, Ausztria. Hogy, hogy nem, csupa magas adóztatású, magas újraelosztású, magas bérezésű, felfelé versenyző jóléti állam!

Nem kéne onnan menekülnie a tőkének?

 

Europe 2020 index 2014

Ezek a jóléti államok halottak Orbán Viktor szerint?

Szintén várjuk Lázár János előzenekarának, a Kapitalizmus Blognak a reakciót.

(Kedves piaci fundik! Nem, kérlek ne gyertek azzal a gyenge dumával, hogy ezekben az országokban már nincs is jóléti modell, mert az tönkrement, meg minden. Vagy ha ezzel jöttök, kérünk részletes érvelést adatokkal! Köszönöm.)

 

124 hozzászólás a(z) “Itt az Európai Unió versenyképességi rangsora!” bejegyzéshez

  1. Dr. No

    “Szintén várjuk Lázár János előzenekarának, a Kapitalizmus Blognak a reakciót.”
    Ezt nem teljesen értem. Mármint nem a mondatot, mert a hiányzó birtokjel ellenére is ki lehetett silabizálni a jelentését; de az előzenekar hasonlathoz hiányolom a kontextust. Vagy ez belső poén?

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Ideologiailag gyonyoruen elokeszitettek a terepet a “mindenki annyit er amennyit kapart maganak” filozofiahoz.

      Válasz
      • Dr. No

        Én úgy vettem észre, hogy ők megelégednének a jogi/gazdasági békében-hagyás állapotával. Az, hogy a Kapitalizmus Blog szeretne olyan (meritokratikus?) környezetet, ahol mindenki tud érvényesülni saját szorgalma, tehetsége, kockázatvállalási hajlandósága szerint, az én értelmezésemben korántsem jelenti azt, hogy mindenki annyit ér, amennyit elért.

        Válasz
  2. maxval bircaman

    Éppen manapság megy ez tönkre.

    Válasz
  3. KZoltán

    Meg a saját blogod neoliberális fundamentalistáiét.

    Válasz
  4. György Iványi

    “Szintén várjuk Lázár János előzenekarának, a Kapitalizmus Blognak a reakciót.” Em’má milyen marhaság? A többi stimmel.

    Válasz
  5. György Iványi

    (Nem mintha azt értem, hogy mi az, hogy “neoliberális fundamentalista”. Főként, hogy mi az a ‘neo’. Talán tessen megtekinteni az országokat a lista élén.)

    Válasz
  6. György Iványi

    Merthogy mitagadás, csupa, a gazdasági és politikai liberalizmus egymáshoz kapcsolódó és egymást feltételező értékeit és intézményeit szigorúan tiszteletben tartó állam.

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      A gazdasagi liberalizmussal szemben a joleti allamot valaszto allam.

      Válasz
      • György Iványi

        Csakhogy ilyen ellentétpár nem létezik, Zoltán. A nagyon erős kapcsolat viszont, az állami szerepvállalás intenzitása és a jólét hiánya között, annál inkább megfigyelhető, vagy 200 éve. Ha ezt cáfolni gondolnád (hogy Téged idézzelek) kérünk részletes érvelést adatokkal!

        Válasz
        • Zoltán Pogátsa

          Mi az, higy ilyen ellentetpar nem letezik?:):):)

          Válasz
          • György Iványi

            No, akkor tessen nekem akár modellszinten, akár az empíria útján bemutatni, hogy akár tervgazdaságok, akár erőteljes állami beavatkozással működtetett, ellenőrzött piacgazdaságok megfelelő számossága (nem másfél kivételes példa!) képes volt, tartósan, nagyobb jólétet teremteni, mint a szabad piacgazdaság.

            Nem Lázár János állítólagos liberalizmusának ideológiai előkészítéséről van itten szó (olyan messze áll tőle Lázár úr, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől, talán majd a gyerekei, amikor a papa által szerzett vagyont majd meg kell védeni), hanem a gazdasági viszonyokba történő hatalmi beavatkozás (pénz kovácsolása a hatalomból) ideológiai megalapozásáról. Amely utóbbi vétségben pedig Lázár úr érintettebbnek tűnik.

  7. Guest

    Keresem Törökországot!

    Válasz
  8. György Iványi

    Szóval. Aki meg akár sztochasztikus kapcsolatot talál a government spending/adószint) és a versenyképességi rangsorban elfoglalt hely között, azt javaslom matematikai Nobel-díjra. Íme az adtok, kedves Pogátsa Zoltán. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tec00023

    Válasz
    • Gábor Mondvai

      nem nagy ajánlat, matematikai Nobel-díj nincs… 🙁

      Válasz
      • peterjosvai

        nem is említve, hogy közvetlen matematikai kapcsolatot nem is lehetséges felfedezni ..

        hiszen itt nem számokról van szó, hanem gazdasági mutatókról …
        amelyek közt az összefüggés csakis gazdasági lehet …

        ha van matematikai is, annak is az az oka, hogy van gazdasági összefüggés …
        gondolom legalább is .)

        Válasz
        • Miklós Dévai

          A kutatások egyik módszere pont az, hogy amennyiben bizonyos gazdasági mutatók között valamilyen matematikai rendet, vagy inkább a mintázat szót használnám, akkor abból lehet következtetni arra, hogy létezik valamilyen gazdasági összefüggés is. Hogy mi, azt néha nagyon nehéz meghatározni.

          Válasz
    • peterjosvai

      így könnyű vitatkozni …

      íme “az adatok” 🙂

      total government expenditure ? 🙂
      hogy jön ki ez abból, illetve hogy válik ez egyenlővé azzal, hogy “magas bérezésű, felfelé versenyző jóléti állam” ?

      Válasz
      • macca8

        a magas újraelosztáshoz azért van köze…

        Válasz
        • KZoltán

          De abból a táblázatból is azt lehet kiolvasni, hogy egyedül D-nak átlag alatti az újraelosztása (Pogi szerint ők elkezdtek lefelé versenyezni), NL pont átlag, a másik négy viszont jóval átlag feletti.

          Válasz
          • macca8

            de azt is meg kéne nézni, h lista alján levőknél mi a helyzet ugye…
            meg a közepén, szóval az van, h nagy újraelosztással is vannak országok a lista végén, közepén, ami azt jelenti, h önmagában az újraelosztás mértéke nem elégséges

          • KZoltán

            Akkor vegyük át még egyszer a leckét, nehogy bukás legyen a PISA-teszten. Pogi tétele (amelyet pont ebben a posztjában n+1-edszerre nem fejtett ki, de a megelőzőekben, a publikációiban, a nyilatkozataiban már számtalanszor megtett) az, hogy azok az országok sikeresek gazdaságilag, amelyek sokat költenek oktatásra és szociális felzárkóztatásra, értelemszerűen ezt magas állami újraelosztás arányból tudják, ÉS magasak a bérek ÉS ezáltal a nemzetközi munkamegosztásban a magas hozzáadott értékű munkákat szerzik meg. Ezt a tételt cáfolni nem elég a GDP újraelosztásának arányáról statisztikai adatot felhozni, mert az ÉS (közös halmaz) logikai kapcsolat miatt, az oktatásra és a szociális felzárkóztatásra fordított pénzről ÉS a minimálbérről vagy a bérpadlóról, az átlagbérről és a mediánbérről is kell; erről a három területről együtt kell statisztikai adatot bemutatni, ráadásul nem elég csak az arányokról, hanem az abszolút összeg/főkről, mert az osztrák GDP 4%-a pont annyiszor nagyobb a magyar GDP 4%-ánál, ahányszor nagyobb az osztrák GDP a magyar GDP-nél /fő (hát ezért még nem adnak Abel-díjat). Ha ennek a három területnek a statisztikai adatait kigyűjtenénk, akkor azt látnánk, hogy ezen 6 ország mindegyikben legalább az első 8-10-ben benne van (még egyszer nem arány, hanem abszolút összeg a lényeg), így jön ki, hogy a közös halmazban ők az első 6.
            E tétellel szemben áll a fundamentalista neoliberálisok ISIS-hadának állítása: akkor sikeres egy ország, ha alacsony az állami újraelosztás (=alacsonyak az adók) ÉS alacsonyak a bérek. E kettő együtt eredményezi a nemzetközi munkamegosztásban a lefelé való versenyt. Az oktatásról már csak slágvortokban szoktak beszélni – ha se az államnak, se a magánszemélyeknek nincs pénzük, ki tudja megfizetni a nívós oktatást, lásd MO; a szociális felzárkóztatásról meg szó sincs, lásd MO 3.7 millió nyomorban élő.
            De most nem sajnáltam az időmet, és kigyűjtöttem a belinkelt Eurostat táblázatból a GDP arányos újraelosztást 2013-ban [de még egyszer: ez csak arány, és nem abszolút összeg, hiába Szlovénia arányában az első, Finnország abszolút összegben megelőzi]: 3. FIN 58.5%, 4.DK 57.2%, 7. S 52.8%, 8. A 51.3% 11. NL 49.8% (ez az átlagarány), 18. D 44.7% (ahogy Pogi korábban írta, D elkezdett lefelé versenyezni). Ehhez még hozzá kell keresni a GDP-t, hogy abszolút értékeket lássunk. Ezután a többi terület adatait.

          • macca8

            bocs, h nem olvasok éjjel-nappal pz-t. bevallom, nem a bibliám, ahogy neked.
            ha ezt ennyiszer kifejtette, helytállóbb lett volna most is ezt írni. mindazonáltal némi logikai bukfencet felfedezni vélek a sok ÉS-ben: a magas bérek azok mitől teremnek és nem inkább az van, h nem a magas bérek, hanem a jó iskola, szaktudás, képzettség, stb az ami vonzza a magas hozzáadott értékű munkákat? acemogluék beszéltek még innovációról meg miegymásról is, lehet, h azoknak is van vmi közük ehhez.
            igen, ha ezeket az adatokat kigyűjtjük, valóban jobb közelítést kapunk. és közelebb kerülünk ahhoz, amit KG is mondott… felesleges ott ellentétet keresni, ahol nem biztos, h van. mert az szerintem nem cáfolható, ha nem a részköltéseket nézzük (oktatás, humántőke, stb), hanem csak azt a sommás magas adók, magas újraelosztás, akkor az állítás a versenyképességről hamis.
            láthatóan, mi sem gondolunk radikálisan mást, én a magam részéről ezt a kioktató stílust nem szeretem

          • KZoltán

            A párttitkárok érveltek így
            az ancien régime-ben, hogy visszafordították az állítást, teljesen hamisan. Nem
            állítottam, hogy a magas újraelosztás és a magas bérek önmagában versenyképességet
            okoznak. A piaci fundik állítják, hogy ezek okoznak versenyhátrányt. Itt pedig
            egy tanulmány, amely állításuk ellenkezőjét mutatja. Tudom jól, hogy a magas
            bérek okozat és nem ok. A piaci fundik adósak azzal a válasszal, hogyan akarnak
            innovációt 37% nyomorban élővel meg alacsony színvonalú iskolával! De a dolgok
            egymásra épülnek: először föl kell zárkóztatni, jó iskolai képzést kell
            biztosítani, ez állami feladat, azután lehet várni a bérek növekedését. És pl. tiltakozott
            valamikor KG az alacsony oktatási ráfordítások miatt, ha már ott sertepertélt a
            kormány körül, jó pénzért, de minden felelősség nélkül?

          • macca8

            pont ez az arrogancia és sértegetés, ami csökkenti az érvelésedet. egyrészt. másrészt, meg te szalmabáb-érvelést alkalmazol, és folyton bele akarsz kényszeríteni a “piaci fundik” álláspontjába (akik kb 5-6 éve nem is nagyon észrevehetők, befolyásosak, ha ugyanazokra gondolunk). holott én semmi ilyesmit nem mondtam.

            a vita abból indult ki, h peterjosvai kommentelő kiemelt egy részt a posztból, mint aminek nincs köze (egy másik kommentelő által említett) állami költésekhez. erre jegyeztem meg, h de a magas újraelosztásnak van. és a posztban ez szerepel, nem az oktatás, meg miegymás. erre megkaptam a kioktatást, h pz ezt már máshol többször kifejtette. lehet, mindenesetre itt rohadtul nem ezzel érvelt. sőt ez: “Hogy, hogy nem, csupa magas adóztatású, magas újraelosztású, magas bérezésű, felfelé versenyző jóléti állam!” kifejezetten olyan, mintha a szerző azt gondolná, h ezek a versenyképesség szükséges és elégséges okai (legalábbis a legfontosabb okok ezek). mint ahogy erre többen rámutattunk, ez nagyon nincs így (lehet magas újraelosztással/adózással is gyenge versenyképességű egy állam), erre az eredeti érv gyengített változatával tértetek vissza, h ti. a magas adók/újraelosztás NEM GÁTJA a versenyképességnek – amit spec én soha nem állítottam. (és ha tudod jól, h magas bérezés okozat, akkor miért nem lehet azt a kérdést elfogadni, h a posztba ez hogy kerül az okok közé…)

            hagyjuk már kg-t, kg nem volt döntéshozói pozícióban, nem volt hatalma sem, nem kapott intézetet vagy stábot vagy bármit, amivel befolyásolhatott volna ügyeket. a minelnökség koordinációs (mszp-szdsz) államtitkárságán dolgozott, kutatásokat vezetett. és jó lenne eldönteni, h kg akkor most akkor ő “Egyébként ha politikai tanácsadó volt, az még rosszabb, mintha államtitkár lett volna. mert “politikailag felelős mindenért” vagy minden felelősség nélkül, csak pénzt nyúlt le (ld mint fent).

            utálom az ilyen nyálkás érvelést, ami itt előadsz. szevasz, gyömöszkéld innentől egyedül ezt

    • Miklós Dévai

      Kedves Iványi György! Sztochasztikus kapcsolatot találni nagyon nehéz lesz, az ugyanis az véletlenszerűt jelent, vagyis egy olyan folyamatot, amelyet valószínűségi változók jellemeznek. Ellentéte a determinisztikus folyamat, amelynek változói meghatározott függvények (vagy valami hasonló). Szóval sokkal egyszerűbb lett volna, ha annyit mond, hogy releváns kapcsolat és nem keveri bele a matematikát és a fizikát, mert így viccesen értelmetlen a mondata. A link amúgy a government expenditure (kormányzati kiadások) helyre mutat. Egyébként, ha nem is lenne kapcsolat, egy gazdasági mutató kiemelésével nem lehet érdemben következtetéseket levonni. Szóval korai volt beszólni (butaságot) Pogátsa Zoltánnak. Matematikai Nobel-díj egyébként nincs. Számsorok és adatok elemzésére sok olyan matematikai módszer létezik, amelyek használata esetén olyan összefüggések is előkerülhetnek, amelyek első látásra a nem szakember számára nem felismerhetők. Pl: eloszlásfüggvények, csúcsosság, ferdeség, meredekség, szórás, trend, stb.)

      Válasz
      • György Iványi

        Kedves Dévai Miklós. Esetleg ha a mondandóra felelne.

        Válasz
      • György Iványi

        Amúgy megjegyezném, hogy a sztohasztikus kapcsolat, lévén átmenet a függvényszerű kapcsolat és teljes függetlenség között, a legteljesebb mértékben közgazdasági fogalom, fene tudja, miért tetszett idekeverni a fizikát és matematikát. Azt meg magunk is tudjuk, hogy matematikai Nobel díj nincs, éppen annak annak az állításnak a butaságát (pardon, megalapozatlanságát) igyekeztem vele kiemelni, hogy a magas újraelosztás és a nemzetgazdasági szintű versenyképesség között akár sztochasztikus kapcsolat lehetne. Merthogy függvényszerű (az Ön megfogalmazásában determinisztikus) kapcsolat nyilvánvalóan nincs, ha két ismert példa (a finn és svéd, bár az utóbbi elég kétes) elő is fordul.

        Válasz
        • Miklós Dévai

          “…a sztohasztikus kapcsolat, lévén átmenet a függvényszerű kapcsolat és teljes függetlenség között” írta. Ilyen átmenet nincs, valami vagy véletlenszerű, vagy nem, ez teljesen értelmetlen. Bár látom, hogy rákeresett a fogalomra, de sajnos rossz helyről vette az idézetet:(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_MSTE5/ch01s02.html), a forrás nem mérvadó. Mint már említettem volt, olyan fogalom, hogy “sztohasztikus kapcsolat” nincs, semmilyen összefüggésben. Vannak leképezések, amelyben szerepelhetnek valószínűségi változók és függvényszerű elemek egyszerre (pl.kvantummechanika). A sztochasztikus kifejezés a legteljesebb mértékben sem közgazdasági fogalom, eredete a termodinamikánál keresendő. A matematikát és a fizikát ön keverte bele pont azzal, hogy ezt a kifejezést (aminek az értelmezésével problémái vannak) használta. Újra megpróbálom elmagyarázni, hogy a determinisztikus folyamatok alatt azt értjük, hogy bizonyos kezdeti feltételek megléte esetén, tudunk-e valamilyen következtetést levonni, vagy előrejelzést adni, valamilyen halmazon, vagy definiált téren értelmezett folyamat eredményére. A függvény fogalmát csak azért használtam, mert matematikában járatlanok számára ez könnyebben értelmezhető, mint valamilyen nem a klasszikus függvény definícióba beleférő reláció. Azt egyébként tapasztaltam, hogy közgazdászok meglehetős szabadossággal használják a matematika fogalmait. Ez azért problémás, mert a közgazdaságtan, amennyiben valódi tudománnyá szeretne válni, akkor magáévá kellene tennie azokat az alapvető dolgokat, mint az axiómákból való építkezés, az abból levezetett tételek, és a bizonyítások elfogadott rendszerét. Ettől a mai közgazdaságtan fényévekre van. Ideológikus vitákba bonyolódik, ami egy tudományban elfogadhatatlan. Az viszont kifejezetten bosszant, ha széles körben, és főleg egy bizonyos tudományágban és általa bevezetett fogalmat úgy használ, ahogy neki tettszik.

          Válasz
          • György Iványi

            Jaj Dévai Miklós, ennek a “nem tudománynak”, amely a szakmám lenne, mégis csak az egyik legfontosabb eszköze a valószínűségi modellezés. Hol képesek vagyunk szigorú (determinisztikus, közvetlen ok-okozati) összefüggések alapján modellezni (mint pl. a mikro-folyamatokra, vagy meglehetős pontossággal a monetáris rendszerekre nézvést), hol pedig – teljes mélységükben jelenlegi eszközeinkkel le nem írható komplex folyamatok tekintetében, mint minden társadalom-tudomány – arra kényszerülünk, hogy az empirikus úton gyűjtött adattömegeket egymáshoz rendelve keressük a valószínűségi összefüggéseket.

            Ne bosszantsuk má’ egymást: “az axiómákból való építkezés, az abból levezetett tételek és bizonyítások” elvét a közgazdaság-tudomány nagyjából Adam Smith (ha nem Arisztotelész) korában tette magáévá. Mi köze ennek ahhoz, hogy nagyon komplex, individuumok cselekvésein keresztül megvalósuló társadalmi folyamatokat is kezelnie kell? Legfőképpen ilyeneket kell kezelnie. Hogyan vehetnénk magunknak a bátorságot, hogy akár a legkisebb mértékben beavatkozzunk a piaci folyamatokba, ha nem tudnánk megállapítani legalább a valószínűségi összefüggéseket?

    • Zoltán Pogátsa

      Kedves Gyorgy, en nem azt mondtam, h a magas ujraelosztasbol automatikusan versenykepesseg lesz (marhasag lenne ilyet mondani, hanem azt, hogy a magas ujraelosztas a piaci fundi nezetekkel szemben szemmel lathatoan nem akadalya a versenykepessegnek.

      Válasz
      • György Iványi

        Kedves Zoltán, én sem azt, hogy kizárja. Legföljebb annyit, hogy nem eredményezi szükségszerűen (az esetek többségében nem). Meglehetősen ritka a finn, vagy svéd példa: országok, amelyek képesek megmaradni a pozitív és pusztító állami beavatkozás között húzódó keskeny úton, vagy inkább pengeélen (a svédek speciel egyszer már leestek, és csak a jóléti rendszerük alapos korrekciója árán kapaszkodhattak vissza). Épp nagyon komolyan vett liberális értékeiknek köszönhetik, hogy ez a ritka mutatvány jelenleg sikeres.
        Arról pedig, hogy egyrészt az állam primátusa, a politikai-hatalmi szempontok szerint eltérített versenyfeltételek, s az ezzel járó jogbizonytalanság, másrészt a politikai céloknak alárendelt bonyolult, elképesztő holt terhekkel működtetett, a piacra lépés és piacon maradás költségeit növelő, sőt, a megtermelt új értéket meghaladó, megtakarítást és felhalmozást kizáró adóztatás mely mértékben pusztítja egy gazdaság és társadalom versenyképességét, gondolom nem kell vitatkoznunk.

        Jót akart pedig mindenki (majdnem mindenki), a létező szocializmusban is.

        Válasz
        • Zoltán Pogátsa

          Ok. Akkor kerlek innentol ne mondogassuk, hogy a magas ujraelosztas megakadalyozza a versenykepesseget.

          Válasz
          • György Iványi

            Zoltán, nekünk ugyanaz a szakmánk… csak azok vezetnek vissza egyetlen tényezőre bármit is, akik gimnáziumi szinten sem sajátították el a közgazdaság-tudomány alapjait. A magas újraelosztást is el lehet viselni, persze: szigorúan verseny-semleges, a jog és a tulajdon biztonságát abszolút tiszteletben tartó, a gazdasági szereplőkkel szemben politikai prioritásokat nem érvényesítő, korrupcióval kevéssé fertőzött környezetben,ha (!!) az állami kisajátítás mértéke nem haladja meg a gazdasági szereplők eredménytermelő képességét.
            Ezért ritka jelenség a finn vagy a svéd példa. Majd “ha az eszme áthatol a tömegekbe” (ugye tudod, kitől idéztem?) … no, akkor lehet majd általánosabb.

  9. Hoffmann Béla

    Már csak az hiányzik, hogy a rothadó kapitalizmus haláltusája alól mi kiugrunk a szuper fejlett , demokratikus Kazahsztánhoz, Oroszországhoz és Csukcs földhöz csatlakozván óriási sikereket fogunk elérni az új embertípus kiformálásában, az új államforma kialakításában. Hurrrrrrrrrrráááááááááá 🙂

    Válasz
  10. KZoltán

    A részletekben ‘szép’ a
    social inclusion, a sustainablge growth, a environmental sustainability helyezésünk.

    Válasz
  11. Szent Peter

    Orbán soha senkivel nem vitatja meg a döntéseit…. ameddig tartani tudja az ország a 3% hiánycélt marad a Fidesz..
    Ha becsődöl Orbán kommunista világnézete, akkor jöhet az ellenzék, akik egy teljesen becsődölt államot kapnak meg..
    Aztán az ellenzék is eladósítja az országot…
    És ez így fog menni még 100 évig

    Válasz
    • T0M

      Állítólag a Fidesz is egy szarkupacot vett át 2010-ben. Legalábbis ezzel szoktak védekezni, hogy “szarból 4 év alatt nem lehet csokivárat építeni”.

      Válasz
      • Szent Peter

        Ezt mondom én is…. az egyik rossz irányba megy, a másik meg egy csődtömeg…

        Válasz
        • T0M

          Bartus szerint a fidesz egy fasiszta államot épít, amit törvényesen nem lehet leváltani és demagóg szöveg azt mondani, hogy “le lehet váltani, csak többen kell, hogy az ellenzékre szavazzanak” Ez nem ilyen egyszerű azonban. Azért remélem, hogy Bartus csak szimplán pesszimista és nem realista.

          Válasz
          • Szent Peter

            Szerintem a rossz kormány megbukik… például az MSZP is így bukott meg..

          • T0M

            De most fel van szalámizva az ellenzék. És ebben a fidesznek is vastagon benne van a keze, tudatosan arra játszanak, hogy az ellenzék egymással foglalkozzon, míg a fidesz egy tömbben megmarad.

  12. chimonix

    valami linket a forrással lehetne kérni?

    Válasz
  13. macca8

    minden csak interpretáció kérdése, amíg az ok-okozati viszonyok nincsenek felderítve. Karácsony Gergely így ajánlotta a posztot: Mi a közös Európa legversenyképesebb országaiban? Hogy pont az ellenkezőjét csinálják mint Orbán: jó iskolát, befogadó társadalmat, jogbiztonságot.

    Válasz
    • KZoltán

      Ebben igazga van, a probléma, hogy ők sem tettek ezekben a pontokban semmillyen lépést lásd posztot az álbaloldaliakról

      Válasz
      • macca8

        én most nem politizálni akartam, csak arra rámutatni, h egy adatsort mindenki kénye-kedve, meggyőződése, valamilyen információja alapján tud értelmezni. a posztoló szerint a versenyképesség oka: magas adóztatás, magas újraelosztás, magas bérezés, felfelé versenyző jóléti állam, míg KG szerint más okok vannak mögötte.
        És ezeket vhogy empirikusan kéne igazolni. Ha belemgyek kissé, akkor elvi álláspontként azt mondanám, h a magas adóztatás és újraelosztás nem garancia semmire, mert az adókat rosszul is el lehet költeni (nálunk mondjuk stadionokra, h kissé demagóg legyek), valamint úgy tudtam eddig (de lehet, h rosszul), h a magas bérezés az adott ország, vállalat termelékenységétől függ, nem pusztán elhatározás kérdése. a felfelé versenyzőt szimplán nem értem (gondolom, ez lenne a termelékenység, magas hozzáadott értékű javak termelése, ilyesmi).

        Az iskolát én is fontosnak tartom, és persze lehetne hozni a pisa-teszteket, stb ennek alátámasztására, de ez még mindig nem teljesen meggyőző. a jogbiztonság szintén fontos lehet, mert a kiszámíthatóság, tervezhetőség előny egy cég (meg mindenki) életében. szóval ennél összetettebb, de dani rodrik írt ilyesmiről: http://www.portfolio.hu/gazdasag/magyar_felemelked%20es_palyat_tevesztett_a_kormany.186769.html

        Válasz
        • KZoltán

          Ez nem politizálás. Magában a jelentésben benne vannak az általa említett pontok: education and training, social inclusion, enterprise environment (ezt interpretálom mint jogbiztonság, azaz mennyire tudnak a vállalkozások hosszú távon tervezni a jogszabályokkal lásd év közben bevezetett médiaadó!). Csak ezekben ők sem tettek semmit, vagy ha igen, inkább visszalépést.

          Válasz
          • macca8

            vili, bár nem értem, KG miért felelős ezek elmaradásáért, hiszen sosem volt kormányon
            és akkor azt sem értem, h ha a jelentésben ezek vannak kiemelve, akkor miért a sok mindent elfedő magas adóztatás, újraelosztás van kiemelve a posztban…

          • KZoltán

            Egyrészt képvisel egy politikai oldalt, amelynek prominens tagjai igencsak érintettek voltak, másrészt már nem tudom milyen államtitkár vagy helyettes át. volt.

          • macca8

            nem volt, soha, politikai tanácsadó volt, annak meg elég korlátos a befolyása. az lmp-ben kezdett politizálni, a gyurcsány-bajnai alatt a mediánnál dolgozott. az együtt-pm-ben csak bajnai az, aki érintettnek nevezhető. és ha már itt tartunk, sztem magyar bálinték jó felé lökték volna az oktatást… de ez már tényleg politika, amibe nem akartam belekezdeni

          • KZoltán

            Őszintén, nem tök lényegtelen? Benn volt a hatalomban. Egyébként ha politikai tanácsadó volt, az még rosszabb, mintha államtitkár lett volna. Mert államtitkárt néha szakmai alapon is kineveznek lásd Szócska Miklós. De a politikai tanácsadó aztán politikailag felelős mindenért.

          • macca8

            aha, akkor nincs több kérdésem, az elfogultság ilyen szintjén felesleges vitázni.

          • KZoltán

            Az az állítás elfogultság,
            hogy a politikai tanácsadó felelős az általa tanácsban részesített testület
            politikájáért?! Nekem nincs több kérdésem, ilyen elfogultság mellett valóban
            nincs mit vitázni!

        • Zoltán Pogátsa

          Kedves macca en semmilyen ellentmondast nem latok Xmas ajanlasa es az enyim kozott.

          Válasz
          • macca8

            ellentmondást nem említettem én sem, de az látható, hogy mások a megnevezett okok. a magas adók és újraelosztás nem garanciája semminek, csak ha megfelelő területekre, hatékonyan fordítják. ennyiben talán KG közelebb jár az igazsághoz, mert pontosabb, konkrétabb. talán. ezért is linkeltem be Madár Pisti cikkét Rodrik tanulmányáról, de betehettem volna acemogluék könyvét is, mert azok – nekem legalábbis úgy tűnik – nagyobb empirikus bázisra támaszkodnak hipotéziseik megfogalmazásában

          • Zoltán Pogátsa

            Nem onmagaban a magas ujraelosztastol lettek versenykepesek, de a magas ujraelosztas lathatolag nem gatja a versenykepessegnek. Uh ezt mar ne mondogassuk, ha lehet.

          • macca8

            Nem mondtam ilyet, azt irtam, h semmire sem garancia. De ha jol latom, pl gorogorszag is magas ujraelosztasu

  14. nedudki

    Számomra döbbenetes, hogy miért nem Finnország a követendő példa Mo-on – még szavakban sem.
    Nyomorult, csóró, megszállt országból lett Európa egyik legsikeresebb, jómódú, rendezett állama. (Anno becsületsértésként élte meg Mo közvéleménye a nyelvrokonság gondolatát – lassan mi leszünk égők nekik.)
    Az lenne a logikus, hogy mindenki a finn példát próbálja másolni vagy legalább politikusi beszédekben arra hivatkoznának lépten-nyomon. “Ahogy egykor a finnek, most majd mi zárkózunk fel” vagy vm. ilyesmi. Ez egy népszerű, kb. mindenki számára elfogadható példa lehetne, nem diktatúrákhoz kötődik, nem kizsigerelt fél-rabszolgamunkásokra asszociálunk. Persze érdemes lenne ténylegesen is róluk
    példát venni, de mintha még az sem tudatosult volna kedves vezetőinkben, hogy honnan-hová jutottak. A baloldal számára kifejezetten vonzó jövőkép lehetne a finn út. Szerintem sokkal jobb példa a sikerre, mint amikor nállunk évszázadok óta gazdagabb államokra hivatkozunk.

    Válasz
    • KZoltán

      Azért
      nem olyan bonyolult erre a válasz. Ahhoz, hogy az oktatás javítása kifejtse hatását, minimum 10 év kell, Pogi mint benne élő megerősíti, vagy inkább megtoldja. A választási ciklus meg 4 év.
      Ebben a két oldalnak egyességre kellene jutni, ahogy egyességre jutottak az élen álló országokban. Vagy másik végéről közelítve: azokban az országokban, ahol két, kb. egyforma méretű oldal úgy vívja csatáját, hogy negatív végösszegű játékba is belemennek, ha az ellen oldalnak az még negatívabb, azok elkezdenek süllyedni – lásd Franciaország, ahol de Gaulle nagy érdeme az volt, hogy túllépett ezen a szembenálláson, de ahogy meghalt, újra kiásták az árkokat, süllyednek is –, vagy Magyarország, ahol a két oldal ugyanúgy eszi egymást, mint F-ban. Érdemes F-t tanulmányozni.

      Válasz
    • Quercus

      “Számomra döbbenetes, hogy miért nem Finnország a követendő példa Mo-on”

      Gondolod, ha Mo.-on olyan szintű oktatás folyna, mint Finnországban, ha ennek folytán kialakult volna egy olyan erős középosztály mint ott, akkor, egy Gyurcsány, Kóka, Szekeres, Lendvai, Semjén, Lázár, Orbán stb. szintű politikusokra a pszichiátriai intézeteken kívül kíváncsi lenne valaki?
      Ma egy dologban egyet ért minden politikus. Isten mentse meg őket, a tanult, önállóan gondolkodni tudó polgároktól.

      Válasz
    • zuzu

      Finnország tengeri olajkútjaival szemben hazank 1000 év múlva sem tudja felvenni a versenyt…

      Válasz
      • zoot allures

        “Finnország tengeri olajkútjaival szemben hazank 1000 év múlva sem tudja felvenni a versenyt…”
        Hát persze, szerinted ennyi az egész, te ostoba szervilis barom.
        Finnország olajat importál, ellemben a fafeldolgozás, fémipar, telekommunikáció és az elektronikai ipar tartja el.

        Válasz
      • György Iványi

        Finnországnak nincs olajtermelése, semennyi, össze tetszett téveszteni Norvégiával. Alkalmasint a norvég olaj- és gázipar hozzájárulása a gdp-hez sem több, mint 22 %, míg a szolgáltató ágazatoké közel 50.
        Remek dolog, ha az embernek van olaja, az Öböl apróbb államai egyelőre meg is élnek belőle, de azt még az olajsejkek is tudják, hogy az unokáiknak új hozzáadott értékből kell megélniük, a vissza nem termelődő természeti kincsek nem tartanak örökké. 1000 évig… ugyan. 50 évig sem.

        Válasz
  15. György Iványi

    Noszóval. Ami közös Európa (és a világ) legversenyképesebb, ugyanakkor legmagasabb életminőséget nyújtó államaiban, hogy ezek mind-mind szabad piacgazdaságok, politikai rendszerüket tekintve pedig liberális demokráciák. Az adóztatás és társadalmi juttatások szintje eltérő lehet, de egyikben sem érvényesül a politika és az állam prioritása az individuummal és vállalkozásaival szemben. Elvétv e előfordul, hogy az állam nem csak a közös infrastruktúrákat működteti, hanem átmenetileg, vagy tartósan belép a versenyszférába is, ám egyikben sem korlátozza a versenyt és/vagy szorítja versenyhátrányba a magánvállalkozásokat a sajátjaival szemben.
    Aki ismer ellenpéldát, kérem szóljon. (Egymás iránti tiszteletből kéretik nem használni ellenpéldaként azokat a helyreállítási periódusaikon átmenő, feltörekvő államokat (mint mondjuk Kína, Vietnam, India) amelyek éppen nagyon is liberális gazdaság-politikával, a nyugati értékek elfogadásával kapaszkodnak ki a pangásból.)

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Ezen kivul joleti allamok. Es magas az ujraelosztasuk.

      Válasz
      • László Bellus

        Pogátsa úr! Önnek kellene megmagyarázni, hogy skandináv mértékű újraelosztásunk mellé miért nem jön se a jólét, se a versenyképesség? Ugyanis az egyértelmű, hogy utóbbiak nem a magas adóztatásból származnak, hanem azokból a tételekből amit feljebb Iványi György felsorolt, ön viszont azok nagy kritikusai.

        Válasz
  16. belakovacs67

    Finnország kivételével csupa olyan ország van az első tízben amelyek már évszázadok óta gazdagabbak nálunk. Nyilván évszázadok óta liberális demokráciák.
    Egészen véletlenül alakult úgy, hogy északnyugat felé haladva lesznek egyre gazdagabbak és versenyképesebbek az országok. Ennek semmi köze gyarmatokhoz, atlanti kereskedelemhez, tőkefelhalmozáshoz, hadiflottával védett kereskedelmi érdekekhez, védővámokhoz, széles középosztályhoz, évszázadok óta halmozódó családi vagyonokhoz.

    Válasz
  17. forgomorgo

    Úgy játom egy lényeg, hogy ki legyen mondva az álbaloldal és az a kommentelő máris csókos lesz.

    Válasz
  18. zuzu

    Dania is csak annyira jóléti állam, hogy egy hasi ultrahangra 3 hónap, egy MR vizsgálatra 9 hónap a várakozási idő, es mindezt normálisnak tartják. A magyarok inkább hazautaznak és fizetnek a szolgáltatásért, mert Daniaban még megfizetni sem lehet, annyira drága.

    Válasz
  19. Benedek

    Azért nem kell a Kapitalizmus Blogot egy szintre helyezni Lázár Jánossal, valószínűleg ők lennének a legboldogabbak, ha olyan piaci és versenyszabadság érvényesülne nálunk mint a fenti országokban.

    A fanyalgóknak akik azt hiszik, hogy ezek az országok évszázadokkal a liberális demokrácia “feltalálása” előtt is gazdagabbak voltak nálunk azok kicsit nézzenek már körül Finnország, Észtország vagy Írország történelmében. Ezek (már bocsánat) de a világ segglyukai voltak az Osztrák Magyar Monarchiához de még a habsburgok által megszállt Magyar Királysághoz képest is. De Horvátország is előttünk van ami vagy 900 évig Magyarország része volt és egy-két évtizede még polgárháború tombolt benne. Erre is van kifogás? 🙂

    Válasz
  20. Sebo Sebes

    Ti mit tettetek azért, hogy ez az ország ilyen lett?

    Válasz
  21. Sebo Sebes

    Orban: “Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések sztárjai pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország – tette hozzá akkor”.

    A New York Times: “Orbán szerint egy ilyen állam kialakításának az uniós tagság nem lehet a gátja. A lap szerint 2010 óta a kormány az intézkedéseivel a jogállamiságot ássa alá, a sajtószabadságot rombolja, a civil szervezetek ellen intéz támadást és növeli a végrehajtó hatalom erejét”.

    Válasz
  22. Józanparaszt

    … hát milyen szar libsi oldal lett a vastagbőr ? Éljen Orbán! Fidesz örökké! Éljen Oroszország!

    Válasz
  23. Sebo Sebes

    Az EU-nak csökkentenie kellene a Magyarországnak a következő hat évre megszavazott közel 22 milliárd eurós támogatást és meg kellene indítania az ország szavazati jogának felfüggesztését lehetővé tevő eljárást is, hogy a “nemzetiek” minel elobb a KGB-s Putin karjaba repuljenek!!!

    Válasz
  24. Sebo Sebes

    Nem lehet kitorni a nyomorbol es a negy es fel (4 es 1/2) millios melyszegenysegbol, mert a nemzeti kormany az ures stadionokra, nemkivant szobrokra es diusz-szokokutakra kolti az adofizetok penzet.

    Válasz
  25. Quercus

    Azért a nyugat hálás lehet Orbánnak. Ha eddig esetleg nem tudta, hogy dögrováson van,most megtudta. És megtudta a gyógymódot, a kivezető utat is.
    Nem szankcionálni kell Oroszországot, hanem példát venni róla!
    Én minden esetre öreg fejjel erősen gondolkodom a határátkelésen. Nem, nem, nincs nekem az égegyadta világon semmi bajom az itthoni viszonyokkal, csak úgy szeretném látni a kapitalizmus haláltusáját. Közvetlen közelről, és élőben.

    Válasz
  26. szerda

    Nyugaton, halkan mondom, nehogy bárki is megharagudjon, szocialista piacgazdságról beszélnek elég régóta. Különösen fent, északon. Németország legsikeresebb tartománya, Bajorország a legszocialistább német tartomány.

    Sikeres cégeket minden országban segített és segít az állam. E nélkül sikeres hazai cégeket felépíteni nem nagyon lehet a globalizált világban. Hazánk iszonyú nagy problémája pontosan az, amit Putyin sikerrel kezelt Oroszországban: a 90-es évek ész nélküli, tolvajrabló privatizációja mindennek.

    Válasz
  27. Sebo Sebes

    Ebben a “Meseorszagban” azert nincs semmifele fejlodes, mert mindenki, mindenkit atver ugy, mint a vendeglatoipar is teszi:

    “Úgy fest, a vendéglátóipar továbbra is stabil bevételi forrásként számol a vendégek átverésével – legalábbis ez derül ki olvasóink történeteiből. A vendéglősök előszeretettel számláznak többet és mást, mint amit a vendég fogyasztott, de nem riadnak vissza a termékek silányításától, vagy feltűnő mennyiségi csonkításától sem. A hozzá nem értés, a vendégekkel való, időnként vállalhatatlan kommunikáció így a főszezoni hajszában pedig már-már mindennapos.”

    Válasz
  28. Sebo Sebes

    Magyarország egy közmunkatábor!

    A “Meseorszag” idén egyértelmű többséggel (2/3) újraválasztott miniszterelnöke az utóbbi években rendszeresen nem jelenlegi határainkon belül jelenti be az ország jövőjére vonatkozó nagy ívű elgondolásait, hanem a tusnádfürdői Bálványosi szabadegyetemen. Várható volt, hogy ez történik az idén is, de az nem, hogy az idei Orbán beszéd minden eddiginél nagyobbat durran.

    Sok hülyeség elhangzott a felkent ajkakról, például ez:

    “..most az a kihívás, hogy megtaláljuk azt az új magyar államszerveződést, amely a liberális állam korszaka után, keresztény értékeket tiszteletben tartva ismét versenyképessé teszi a közösséget, és amely lehetővé teszi, hogy az emberek személye, munkája és érdeke a nemzet érdekével szoros összefüggésben álljon.”

    Vagy ez:

    “A munkaerőpiacról kiesett embereket visszavezetni a munka világába, közvetlenül a piaci világba nem lehetséges közbülső – nevezzük közmunkának – stációk kiépítése nélkül, amiket csak az állam tud megtenni. A munka világából éppen kiesni készülő emberek, gyárbezárások, leépítések ellensúlyozásához szükséges eszközök is csak az állam kezében vannak, tehát az csak állami szerepvállalással történhet meg. Ráadásul a gazdaság sem fog magától átszerveződni, a gazdaságokat át kell szervezni, a jóléti államok helyett egy munka alapú társadalmi rendszerre lesz szükség Európában, és az erre való átállás is csak állami erőkifejtéssel és részvétellel megy.”

    Válasz
  29. belakovacs67

    “A közlemény szerint Magyarország Csehországot és Szlovákiát is megelőzve első lett Közép-Kelet-Európában, és a tavaly elért teljes pontszámát hat századdal növelve megtartotta 10. helyét a nemzetközi összehasonlításban, míg a kereskedelmi mutatók szempontjából a világ negyedik legnyitottabb gazdasága. A GDP-arányos teljes kereskedelmi mutatószáma 185 százalékra, az index 99 százalékos átlagának közel duplájára bővült. Magas eredményt kapott az ország a kutatás-fejlesztési transzfertevékenységekre is, amelyek a GDP 0,93 százalékát tették ki, ez a 0,36 százalékos átlag közel háromszorosa.”

    És mire megyünk vele? Nem kellene ezen elgondolkodni?

    Válasz
  30. Zsiráf Zoli

    Nézzük a pozitív oldalát: benne vagyunk az első 25-ben 🙂

    Válasz
    • KZoltán

      És minden adott, hogy javítsunk rajta. Ahogy régen mondák: “ma még a szocializmus csak a föld egy hatodán győzött, de eljön az idő, amikor egy tizedén, egy huszadán …”

      Válasz
    • Szabó Patrik

      Épp csak előzzük az egész Balkánt, sőt Horvátországot még csak nem is. Magyarország jobban teljesít, mi? 🙂

      Válasz
  31. Jani haverja

    És mondjuk az USA versenyképességéhez képest hol áll a teljes (magas adóztatású) EU???
    Elárulom, a béka törzsének legalacsonyabb pontja alatt, pont a magas adóztatás miatt.

    Azonkívül a jelenlegi magyar adóztatási mérték, inkább nevezzük állami újraelosztási mértéknek, messze ezen országok felett van ma is!

    Válasz
  32. Vidéki

    Ezek a jóléti államok (melyek a lista élén állnak egyáltalán nem halottak, de valóban halottak lennének, ha valóban csak azok a hatóerők működnének, amelyet a
    globalizáció prófétái hirdetnek nagy hangerővel, miszerint a globalizáció a

    kiegyenlítődést eredményezi.

    Mondják:, hogy hasonlóan a spontán hőáramláshoz, amikor a hő mindig a magasabb hőmérsékletű helyről az alacsonyabb hőmérsékletű hely irányába áramlik, és idővel a hőmérséklet különbség megszűnéséhez vezet,

    a tőke mozgását az elérhető extra profit határozza meg.(pl. alacsonyabb bérek azonos kimenő teljesítmény mellett)..

    A hőtani példánál maradva viszont az is ismert, hogy külső energia bevitelével a hőáramlás iránya
    megfordítható. A hőszivattyús lakásfűtésnél a külső környezetből hőt vonnak el
    és belepumpálják a lakásba. Ily módon nagy hőmérséklet különbségeket lehet
    akármeddig fenntartani.

    A probléma az, hogy immár 25 évvel a rendszerváltás után minket nem a „lakás részének”, hanem a „környezet részének” tekintenek.

    Az USA-ban odatelepült német és japán autógyárak is működnek amerikai dolgozókkal.

    Ezek teljes órabérterhe kisebb ugyan mint a General Motors estében, de így is (a teljes órabér teher) nem egy alacsony érték.

    Vessük ezt össze az esztergomi Szuzuki gyár magyar alkalmazottainak jövedelmével.

    A rendszerváltás hajnalán naív módon azt képzeltük, hogy a „létező szocializmus” után majd a
    „szociális piacgazdaságot” fogjuk építeni és nem a „vadkapitalizmust”.

    A rendszerváltás óta sikerült milliónyi embert kiszorítani a munka világából. Ma ők és
    hozzátartozóik az állami segítségnyújtás különböző formáin tengődnek.

    Válasz
  33. Szabó Patrik

    … majd közvetlenül az említettek után Luxemburg, és nem sokkal lejjebb Írország és Észtország. Ezek meg pont nem a magas újraelosztásukról híresek. Én inkább a Transparency International korrupciómentességi listáját tenném mellé összehasonlításnak, nem az újraelosztásit. Azzal valamelyest jobban korrelál. http://www.transparency.org/cpi2013/results Itt található a 2013-as lista, a nem EU-s országokat kifésülve a következő listát kapjuk: Dánia, Finnország, Svédország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Egyesült Királyság, Belgium, Írország, Franciaország az első tíz, ebben a sorrendben. E tíz közül kilenc (!) szerepel a fenti versenyképességi lista első tíz helyezettje között is.

    Mélyre ható, egyértelmű következtetéseket persze egyikből sem érdemes levonni. A post hoc ergo propter hoc egy klasszikus logical fallacy, egy közismert közgazdász-bloggertől elvárná az ember, hogy ne essen bele ebbe a hibába.

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Az elso tiz egy 28 tagu szervezetnel nemileg bo, nem?:) post hoc: meg egyszer: nem azt mondom, h ezert, de azt igen, hogy a magas ujraelosztas nem gatja a versenykepessegnek.

      Válasz
      • Szabó Patrik

        Ha csak mondjuk 7-et veszünk, az a felső egynegyed, akkor is csak Luxemburg és Ausztria váltják fel egymást, a másik hat mindkét listán az első 7-ben van. Egy másik rangsor, ami releváns lehet: http://www.doingbusiness.org/rankings
        Itt is, ha az első 7 EU-s országot nézzük (sorrendben: Dánia, UK, Finnország, Svédország, Írország, Litvánia, Németország), abból 5 a fenti listán is az első 7-ben van. Magyarország pedig a korrupciós listán és az ease of doing business listán a harmadik negyedben, közel az utolsó héthez.

        Lehet, hogy a magas újraelosztás önmagában nem gátja a versenyképességnek, de ekkora korrupcióval (ne feledjük, hogy egy korrupt országban minél nagyobb pénz folyik keresztül az állam kezén, annál több vándorol nem illendő zsebekbe – emiatt a skandináv országoknak meg Hollandiának, Németországnak nem annyira kell aggódnia, mint nekünk), ennyi red tape-pel (a szabályozások betartásának költsége, ha adó volna, regresszív volna: kis cégeknek nagy teher, egy-két alkalmazott állására, vagy akár a cég létére is rámehet; a nagyok meg kicsit túlóráztatják a jogászaikat, aztán sokszor még jobban is jönnek ki belőle, mint korábban – és ez még akkor is lehetséges, ha semmiféle korrupció nem bukkant fel a szabályozás során, hát még ha igen), és ennyire kiszámíthatatlan törvénykezéssel (kár, hogy erről nincs rangsor) együtt bizony a kegyelemdöfést jelentheti, hogy mindezek mellé még az adó is sok.

        Válasz
  34. Körtvélyesi Marika

    egy provokátor féreg vagy. miből élsz?

    Válasz
  35. transformer

    A cikk hibája, hogy még mindig túl elnéző/óvatos az általa bírált figurákkal és irományaikkal szemben, de ezt részben magyarázza a magyar politikai diskurzus végtelenül lezüllött színvonala. Mit lehet kezdeni Seressel, aki maga is egy sajátos elitista rasszizmust képvisel: ennek eklatáns példája volt két éve, amikor a trojka által nyomorgatott Syriza kormány idején egy kirívóan ocsmány HVG-cikkben beállt a lustagörögözők és szorgosnémetezők szélsőjobbtól balliberálisig terjedő kórusába. Mit lehet kezdeni azokkal, akik egy rabszolgatartó amerikai tábornokot állítanak párhuzamba egy világhírű magyar filozófussal, akinek – mint mindenkinek – voltak vitatható írásai, de elismertségét jelzi, hogy a
    szobor-ügyet megelőző MTA-Lukács ügyben is a világ lekülönbözőbb részéből érkeztek tiltakozások.

    „Tényleg olyan rosszul állunk Magyarországon, hogy az etnikai tisztogatásokra törekvő szélsőjobboldaliakkal hasonlítjuk össze azokat, akik a társadalom megosztását és a gyűlölet terjesztését próbálják megakadályozni? Mert ha igen, akkor az alt-right mozgalom többé már nem
    fenyegetés, hanem a valóságban is megérkezett Magyarországra.”

    Tényleg ilyen rosszul állunk. És ebben nem csupán a magyar jobb- és szélsőjobboldal sötét figurái felelősek, de azok a bal(?)liberálisok is, akik a rendszerváltás óta maguk is rendszeresen mosták és ma is mossák össze a szélsőjobboldalt a szélső(?)baloldallal, nem kis mértékben azzal a bevallott
    vagy sunyi szándékkal, hogy megakadályozzák egy valódi baloldali alternatíva esélyét. Miközben a jelképes politizálás jegyében Amerikában a Lee tábornokok, vagy Franciaországban a Pétain marsallok szobrai/utcái kerülnek a süllyesztőbe, itt Lukács György, vagy a pár éve Párizsban (!) utcát kapott Frankel Leó történelmi szerepét kérdőjelezik meg történelmi duplanullák, a magyar vezető értelmiség jelentős részének szégyenletes hallgatása vagy éppen bűnrészessége mellett.
    A cikk nagy érdeme, hogy végre megtöri ezt a sunyi “közös mércét”.

    Válasz
  36. Ferment007

    “Az Átlátszó 2014-ben részt vett a BLM washingtoni demonstrációján, amely portálunk helyszíni tudósítója szerint rendkívül békésen zajlott. Videóriportunkat itt megtekintheti.” Gyerekek, azóta eltelt 3 év és nagyon megváltozott sok minden! A BLM nyíltan fehérek irtására hív fel!

    Válasz
  37. Csepp a tengerben

    Ebből is látszik, hogy csak a pénzre hajtottak és nem a választásra

    Válasz
  38. Homoki Zsolt

    Nem kell nekik aktivista, mert a központból készen kapják az íveket.

    Válasz
  39. Péter Bezzeg

    Az összes kampány pénzt lenyelik a vezetők.

    Válasz
  40. csaba

    Látom a sok szegény embert a tömött Tesco parkolóban,a zsúfolt plázákban,a kígyózó sorokban a piacokon,az egyre több lekötött megtakarításokon,az emelkedő lakás-albérlet árakon,stb…
    Ezért nincs tagja a Szegény emberek magyarországért Pártnak.
    Meg azért mert a “Magyarországért”-et kisbetűvel írta a gyökér.

    Válasz
  41. Remete Elek

    A legesleg nagyobb kamupárta Fidesz és a KDNP. Mindkettő inkább maffia tömörülés, melyet nehéz Pártnak nevezni. Egy PÁRT-ban általában demokrácia van, ill. kellene lenni. Ezeken belül ? Van egy Keresztapa, aki Magyarország Királya akar lenni, s vannak a talpnyalók.

    Válasz

Hozzászólás írása