Drága-e Magyarországon foglalkoztatni? Nem

El van terjedve Magyarországon, hogy túl drága új alkalmazottat felvenni, túlságosan magas a munkáltatókat terhelő társadalombiztosítási hozzájárulás. Az OECD frissen megjelent, 2013-as, egységes módszertanra épülő adóék összehasonlítása szerint ez nem így van.

Munkáltatói hozzájárulás

 

 

Uniós OECD országok hosszú sorában magasabb a munkáltatókat terhelő társadalombiztosítási hozzájárulás, mint Magyarországon. Ráaádásul ezekben az országokban egytől egyig magasabb a foglalkoztatás aránya, mint nálunk. Azaz nem a munkaadókat terhelő adóék magas, hanem a bérek alacsonyak.

Ami jelentősen magasabb Magyarországon, az a munkavállalókat terhelő hozzájárulás:

 

Munkavállalói hozzájárulás

 

(A bejegyzés alatt kialakult vitára reagálva: nem, nem az összterhet kell nézni. Igenis van értelme a kétféle terhet különválasztani. Ha a kormány egy fotinttal emeli a munkavállaló terheit, ez nem feltétlenül jelent egy forinttal drágább foglalkoztatást a munkaadónak. Lenyelheti a munkavállaló is a nettó béréből. A bér és a profit elosztása egy cégben a munkaadó és munkavállaló között erőegyensúly, érdekérvényesítés kérdése. Amilyen logikával azt mondja a munkaadó, hogy neki kell kifizetnie a munkavállaló általa hozzájárulásként befizetendő részt, olyan logikával a munkavállaló is mondhatja, hogy neki kell előállítania a munkaadó által befizetendő terhet.)

 

 

 

123 hozzászólás a(z) “Drága-e Magyarországon foglalkoztatni? Nem” bejegyzéshez

  1. kapcsford

    ebből mi lett végül?
    semmit nem találok róla a net-en. 
    a pénz megint legyőzte az igazságot? 🙁

    Válasz
  2. Gergely Kóródy

    számít ez? Egy munkaválaló a nettó fizetéssel számol, amikor dönt egy állásajánlat mellett egy munkáltató meg a teljes bérköltséggel, amikor felvesz valakit. Pont letojjuk mind, hogy a kettő különbsége milyen konkrét tételekből jön össze

    Válasz
    • teotwawki

      így van, csak a teljes bérköltség és a nettó bér közötti különbség számít, minden más csak ködösítés

      Válasz
  3. Csülök

    Lehet, hogy nem értem a metodikát, de a munkáltatói hozzájárulás (szocho+szakképzés) most 28,5%, itt az ábrán meg csak 22. Tudja valaki, hogy miért csak annyit vesznek figyelembe a számításnál?

    Válasz
    • szofter

      A 28,5% a bruttó bér 28,5%-a, a ~22% meg a bruttó bér 128,5-szeresének a 28,5%-a, tehát a teljes bérköltségre van kivetítve, nem a bruttó bérre (nagyon helyesen, hisz úgy van értelme).

      Válasz
      • Csülök

        Valóban, köszönöm, a teljes bérköltség terheit méri, nem a bruttót bért. Meg kén tanulnom olvasni 🙁

        Válasz
  4. Perry White

    Ez a cikk provokáció, igaz ?

    Fenntartható gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás esetén – értsd: normális cég – a munkáltató azért fizet a munkavállalójának, hogy az holnap is be tudjon jönni dolgozni, mert nem hal éhen és elismeri a munkáját.

    Ha a statisztikát a sajátos kétélűségével értékelem, akkor kétféle eredmény létezik.Az egyik az, amire a cikkíró is kilyukadt: Magyarországon nem túl drága új alkalmazotatt felvenni.Tulajdonképpen ez a megállapítás nézőponttól függetlenül is igaz, hiszen ebben a megállapításban nincs benne arra utalás, hogy a munkavállalónak adok-e elég ellenszolgáltatást ahhoz, hogy fenntartható legyen-e a vállakozásban történő közreműködése, tehát, egy hónapra nem drága felvenni valakit és csak ezért lehet nem lehet azt mondani a cikk címére, hogy hazugság.

    Ha nem statisztikai síkon – tehát normalizált, a valóságból kivont adatokkal – hanem a valamennyire megpróbáljuk a valóságban értelmezni a grafikonokban található információt, akkor egész más eredmény jön ki és ez egyértelmű és egzakt magyarázata annak, hogy miért olyan a mai magyar munkavállalói szektor szerkezete, amilyen és ha ránézünk erre a szerkezetre, akkor miért egy modern rabszolgatartó társadalom körvonalait láthatjuk.lőrebocsájtom, a magyarázatom sok szubijektív elemet fog tartalmazni, nem vagyok bérszámfejtő, adószakértő, vállalkozó.

    Egy vállalkozás amenyiben valós tevékenységet végez és rendesen fizeti az adót és hosszútávon gondolkodik – nem a munkavállalók végtelen türelmére és kiszolgáltatott helyzetükre alapozva alulfinanszírozza őket – akkor a linkelt OECD oldalon található grafikont találja, ami a két fenti grafikon és egyéb való költségek összegét ábrázolja:http://www.oecd.org/ctp/tax-policy/TaxWedge_2013.xlsx

    Tehát az egy munkaórára jutó teljes adókötelezettség szerinti sorrend a következőképpen alakul: Belgium (55%),Németország (49%),Ausztria (48%), Magyarország (47%)…….Csehország (43%),Szlovénia (43%),Szlovákia (42%)….OECD átlag (35,9%)…..Lengyelország(35%)….

    Tehát már ne is haragudjon kedves szerző, de az átlag felettire nehezen mondható, hogy nem sok…Amikor a munkáltatómmal egyeztettem a javadalmazásomat, akkor náluk ez volt a mérce és szerintük a régiós átlag eletti fizetés az sok.Rendben, igaza van, az OECD átlagban ott van Chile is a maga 10%-ával, ami azért erősen ferdíti az átlagot.A régiós összehasonlításban nálunk a legtöbb, tehát így is sok.GDP arányosan nézve a listát is túl magasan vagyunk a rangsorban.

    Az egyetlen korrelált adatsor, amiben jónak tűnhet a 47%-os jövedelemelvonás az állam részéről, az az a lista, ahol a GDP-hez viszonyított államháztartási hiányt, a GDP abszolút értékét és a jövedelemelvonásokat korreláltatjuk.Ezt röviden hívhatnánk úgy is, azon országok listája, ahol az állam az adófizető magánszemélyek jövedelmeadójára fáj a foga.Itt szerintem mi vagyunk az elsők.

    Ezzel a megállapításommal el is érkeztünk oda, miért olyan kényes manapság az adókérdés, a korrupció és miért van elege az embereknek.A 2013-as adatok alapján úgy fest, a mai magyar foglalkoztatáspolitika és gazdaságpolitika a fenntartható gazdasági tevékenység és a tisztességesen elvégzett és kifizetett munkát – relatívan értelmezve a többi állam helyzetéhez – “bünteti” azzal, hogy az állam saját létenntartásához keményen adóztatja.

    Tehát legyen egy szubijektív, gazdasági szempontból hiányos példa, józan paraszti ésszel végigjárva.

    Jancsi bácsi krumplitermesztő vállalkozó.Ha fel akarja Bélát venni dolgozni, akkor a következőkre kell számítania: Béla minden nap megeszik egy fél kiló kenyeret (260 Ft/kg árral számolva, alun nincs multi, tehát 130 Ft) és megiszik egy liter tejet (180 Ft).Tehát ahhoz, hogy Béla megjelenésére lehessen számítani a következő reggelen a munkahelyen, ahhoz Bélának – aki ilyen étrend mellett zombivá és emberi ronccsá válik hosszútávon – 9300 Ft-ot kell költenie étkezésre.Oké, néha elcsábul és vesz mást is, legyen 10.000 Ft Béla életben maradásának költsége.Béla így még nem lakik sehol, nincs családja, hobbija, az élete egy roncs.

    Ahhoz, hogy Béla a kezében láthassa a havi 10 ezret és hogy Jancsi bácsi nyugodtan aludhasson – mert nem szeretné ha a NAV “elvinné” a cégét – és ő is a vállakozásától reméli a megélhetést, ezért csak a Bélára alaphangon jutó költségek miatt – ebben nincsenek benne a munkavégzéshez szükséges egyéb eszközök, a céget súlytó adók, stb – számolnia kell azzal, hogy az adótörvények és minden állami levonás miatt Béla bruttó jövedelmének akkorának kell lennie, hogy Bélának a nettó 10 ezret oda tudja adni.Tehát Béla a vállakozás számára, csak azzal, hogy minden reggel munkába áll és nem csinál semmit olyan bruttó jövedelmet kell, hogy kapjon, amiből ha levonunk 47% százalékot mindenféle állami jövedelmet terhelő adóra, akkor Bélána marad 10 ezer forintja.Tehát, hogy 100%-ból kivonunk 47%-ot, akkor marad 53%, ezt kapja Béla.Jancsi bácsinak tehát 18.900 Ft költséggel kell minden hónapban számolnia.Ez nem sok ?

    Talán a cikkírónak nem tűnik annak, mert nem gondolta végig.Jancsi egész hónapban hajtja Bélát, mert nem extraprofitra, csak nyugodt alvásra vágyik és Bélának – illetve kettőjüknek együtt – valahogy össze kell hozniuk akkora nettó (!) bevételt, amiből kijön a 18.900 Ft.Tehát Jancsinak a hónapban szedett krumpliért a felvásárlótól 18.900 Ft-ot kell kapnia.Ha nincs szerencséje és olyan vállakozási formát választott, akkor ÁFA terheli a krumplit, ami 27% és ezt Jancsinak be kell fizetnie a NAV-hoz – több más egyéb mellett.Tehát ha Jancsi az árjegyzékbe azt írja, a havi megtermelt krumplimennyiség mellé, hogy 25.700 Ft, akkor már Bélát ki tudja fizetni és be tudja fizetni az ÁFÁ-t utána.Jancsi még nem evett, a krumplitermesztéshez nem vett még sem eszközöket sem földet sem semmit.

    Ha én a hivatalban ücsörögve számolok, akkor azt látom, hogy a 25.700 Ft-os megtermelt árcimkén szereplő értékhez képest – amit ugye majd valaki a pénztárcájából fizet ki a krumpliért – a 8.900 Ft-os Jancsi féle költség tényleg nem sok, csak 34%-a annak az összegnek, amit Áron bácsi fizetett a krumpliért.Ha azt nézem, hogy Béla Áron bácsi által fizetett összegből a munkájáért, erőfeszítéseiért 38%-ot kap akkor ez sem olyan veszélyes.Ha belegondolok, hogy ez egyfajta rablógazdálkodás, hiszen semmit sem tettek Béla és Jancsi azért, hogy a krumpli holnap is kinőljön, akkor egy kicsit sok, igaz kiásták a földből és kitették a standra.
    Ha azt nézem, hogy állam bácsi 15.700 Ft-ot kaszált a krumpli bizniszen, ami 61% és ő tényleg nem járult hozzá semmivel ehhez a teoretikus üzlethez, na az már soknak tűnik.Béla legalább bejár, néha beszélget Jancsival, együtt húzzák az igát.
    Néha ebédidőben ők maguk is csodálkoznak, hová tűnik a pénz.Néha Béla, ha rossz napja van veszekszik Jancsival, mert szeretne náhanapján tejen és kenyéren kívűl mást is enni.Néha venne magának egy új munkásnadrágot, cipőt és esetleg egyszer szeretne családot is….ki tudja.Jancsi ilyenkor arra panaszkodik, hogy Béla dolgozhatna többet, mert így jövő hónapban nincs miből krumplit termeszteni. Néha össze is verekednek.

    Én, innen a hivatalból persze nem értem, ez a két marha mit háborog és verekszik és az általuk befizetett 15.700-ból fussa, így kiküldöm Zolit, a körzeti megbízottat, hogy csitítsa le őket, az mégsem járja, hogy agyonverik egymást, hát nem lesz ki kiszedje és eladja a krumplit.

    Ez a baj, ez a rémkép.Hiába dolgoznk többet, nem marad több náluk. Béla kétszer többet dolgozna, elvárná érte a kétszer több fizetést, a krumpli kétszer annyiba kerülne és mégsem lennének előrébb.Ez nem fenntartható, ezért Jancsi az egyik hónapban nem fizeti be az adót, mert már így sem, úgy sem tud aludni.Nem folytatom a történetet, két elvi kimenetele lehet előjelét tekintve, de mindkettőben közös, hogy addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.Vagy Béla dolgozza szét magát kevés pénzért vagy Áron bácsi szokik le a krumpliról.Eközben az egész falu azt látja a tévében, hogy lehet, hogy még többet kell majd adózni…

    Szóval van egy nagyon rossz íze annak a történetnek, hogy ebben az országban nem drága a munkaerő.Van, akinek nem drága, a többieknek az.

    Válasz
    • Perry White

      Röviden összefoglalva markáns véleményemet: ameddig az állam és a közgazdaságtan nem azt nézi, hogyan lehet elérni azt az elvi és minden szempontból – gazdasági, filozófiai, erkölcsi, stb – igazságosnak mondható állapotot, amikor mondjuk egy óra munkavégzés eredményeként megtermelt valami, akármi után az állam is és a munkavállaló is ugyanannyit visz haza – és ebben a képletben nincs benne a munkaadó még -, ergó mikor kerül a jövedelmet terhelő levonások mértéke a 25%-os, a munkáltatói hozzájárulások mértéke a bruttó bérre vonatkozóan a 25%-os és a forgalmi adók a 25%-os képzeletbeli vonal alá a bruttó vételárra vonatkozóan, addig az állam és a közgazdaságtan a rablással van elfoglalva munkavállalói szempontból és a keresztény értékekkel is összeegyeztethetetlen.Ha ezt a képzeletbeli vonalat átléptük lefelé, elmondhatjuk, hogy Béla egy kiló krumpli után ugyan annyit visz haza, mint az állam és egy szavuk sem lehet egymáshoz.
      Ebben az utópiában persze két probléma van, amitől demagóg lesz.Az állam jelenleg is többet visz haza, mint Béla, ez nem elég az államnak és folyamatosan többet akar még, közben végig úgy csűri és csavarja a dolgokat, hogy megpillanthassa a megoldást arra, hogy hogyan lesz az embereknek jobb, hogyan fog nőni a népesség és hogyan lesz még mondjuk 2000 év múlva is a térképen Magyarország.Ha a jövőre gondolok, akkor csak az látszik, hogy ebben az országban nincs matematikai esély arra, hogy középtávon maradjon egyetlen adófizető is, mert átestünk a ló túloldalára.Az állam többet szed be, mint amennyit az ember hazavisz, az állam egyre kevesebbet ad – mindig is kevesebbet adot vissza – és egyre kevésbé akar adni.Hiába fogyasztanak az emberek, ha az állam még náluk is többet fogyaszt és ez – az eredményeket tekintve – nem produktív dolgokra megy el.Senki sem kéri az államtól, hogy adjon többet, hiszen mindenki tudja, hogy csak legfeljebb annyit tud adni, amenyit elvesz.Az emberek – munkavállalók és munkáltatók egyaránt – elérve arra a határvonalra, amikor már a saját nadrágszíjukon nincs több lyuk és nem tudják azt jobban meghúzni, hogy az állam is kezdje el végre saját magán meghúzni a nadrágszíjat.Nem arra gondolok, ami egyébként közkedvelt és egyszerűen kivitelezhető politikai eszköz, hogy az embereknek visszajuttatott pénz mértékét csökkentse, hanem az emberek által befizetett és a visszajuttatások különbözetének az összegét csökkentse – azt a “rést” ahol a befizetett pénzek gyakorlatilag eltűnnek.Oké, értem, mostanában ez megy, de a politikusoknak végre be kellene látnia, hogy az emberek ezt nem azért kérik, mert ők nem akarnak többet adni, hanem mert már nem tudnak többet adni.Ha egy indivídum eljut arra a – tudom, demagóg – szintre, hogy kenyeret vegyen vagy a csekket fizessen be, akkor a létfentartási ösztöne miatt a kenyeret fogja választani végül és ez egyben az állam halála is és vele az egyén halála is.Az emberek szerintem nem akarnak meghalni.Túl csúf játék az, amiben a közgazdaság ahhoz asszisztál, hogy még vajon hányan tudnak, képesek abban hinni, hogy a csekket érdemes befizetni.Hivatalos adatok szerint már 300 ezren bizonyítottan jól megtanulták a matekot és előrelátóak és továbbáltak egy olyan országba mosogatni – igen, csakazértis mosogatni, mert már mosogatva is meg lehet maradni – mert ott az 50-50 százalékos elvet, a fenntarthatóságot meg lehet találni.Ha jól dolgozik a mosogató még viheti valamire.A képzeletbeli adóhatárvonal feletti világban ha jól, ha rosszul dolgozik valaki akkor nem elég magára számítania, kell egy csoda is az életbenmaradáshoz, vagy az erkölcsök és tisztelet hátrahagyása, nem számít mennyit és hol – multinál avagy sem – dolgozik az ember, a rendszer felemészti önmagát vagy menthetetlenül megragad egy minimális szinten.Nem segít a számokkal végzet hókuszpókusz sem, az emberek nem fognak többet költeni, a munkáltatók nem fognak több embert alkalmazni, mert ez így már nem szándék és elhatározás kérdése, aki beleugrik, idővel bevégzi.
      Szóval én személy szerint szivesen látnám, ha a közgazdaságtan nem óvatoskodna és merne kicsit jobban belenézni politikai szemmel a dolgokba és merne kiállni a saját igaza mellett.Amíg nem ez az irány, addig számomra ez a tudomány csak matematikával megtámogatott, historikus adatokra és szubijektív predikciókra alapozott áltudomány, amely a politika vazallusa.
      Bocs, de ez van.

      Válasz
  5. szofter

    Az adóéket szétbontani munkavállalói és munkáltatói részre egy politikai trükk, amelynek semmiféle közgazdaságtani alapja nincs. Mi érdekli a munkáltatót? Hogy összességében, az összes adót és járulékot figyelembe véve mennyibe fog neki kerülni a munkavállaló foglalkoztatása. Mi érdekli a munkavállalót? Hogy mit kap kézhez az összes adó és járulék levonása után (ez a nettó bér). A munkavállaló terheit tartalmazó, a munkáltató terheit viszont nem tartalmazó bruttó bér egyik felet sem érdekli, csak az államot, amely ez alapján számolja a fizetendő terheket. Hogy az egyes adókat a keresleti vagy a kínálati oldalra vetjük ki, az a végeredmény szempontjából gazdaságilag mindegy, ez az elsőéves közgázosok mikroökonómia kurzusának kb. 3-4. heti tananyaga. Politikailag nem mindegy, mert a munkáltatói terheket a munkavállaló nem látja a bérelszámolásában, a munkavállalói terheket meg igen, ezért aki el akarja dugni a foglalkoztatási terhek emelését a szemek elől, az a munkáltatói terheket emeli.

    A poszt tehát egy puszta játék a számokkal, tipikus példa a “statisztikával bármit, és bárminek az ellenkezőjét is be lehet bizonyítani” bölcsességre. Ha összeadjuk a fenti grafikon számait, és így rangsorolunk, Ausztriával “holtversenyben” (csak körülbelüli számokat sikerült leolvasnom a grafikonról) az előkelő első (vagy Ausztria mögött második) helyet foglaljuk el, ha pedig az szja-t is bevesszük a buliba, akkor még Németország kerül elénk kicsivel, meg Belgium sokkal. Versenytársaink, a régió országai jóval alattunk vannak Csehország és Szlovénia 6-7 százalékponttal, Szlovákia 8 százalékponttal olcsóbb, Lengyelország pedig 13-mal, ők még az OECD-átlag alá is befértek. A gyakran bezzegezett Skandinávia is jóval kisebb adóékekkel dolgozik, mint mi. Tehát, drága Magyarországon foglalkoztatni? Határozottan igen!

    Válasz
    • Kecskés Csaba

      Nagyon nagy jelentősége van a bruttó bérnek! Csak egy fontos példa: a munkaszerződésben pont a bruttó munkabér van rögzítve. És a szerződés módosítása csak mindkét fél együttes akarata esetén lehetséges. Tehát, ha a munkáltatói adókat növelik, azzal a munkáltató jár rosszul, de a munkavállaló nem, ha a munkavállalói adókat, akkor pedig fordítva.

      Azt mondja a közgazdaságtan, hogy a bérek lefelé merevek. Igen, a BRUTTÓ bérek…, a nettó azonban nem.

      Ezért nagyon fontos, hogy melyik típusú adóra ad az állam kedvezményt, az egyikből a munkavállaló profitál, a másikból a munkáltató. Pl. a munkahelyvédelmi akcióterv közvetlenül csak a munkáltatót támogatja, a munkavállalót közvetlenül nem. Igaz, amelyik leendő munkavállaló után több kedvezményt lehet elérni, az előnnyel indul, a többi jelölttel szemben.

      Az viszont igaz, hogy pl. egy egyéni vállalkozónál saját magára nézve a kétféle adótípus összege a fontos, hiszen mindkét adót ő fizeti.

      Válasz
      • Perry White

        A közgazdaságtannal ez a baj, a valóságban a nettó bérek is alulról merevek.Amelyik munkáért nem kap kellő fizetséget a munkaerő azt a pályát mindenki elhagyja.Ahol sok ilyen szakma van ott a munkaerő az országot is elhagyja.
        Nem vagyok közgazdász, de talán mind a politika és mind a közgazdasági szakemberek is rossz úton járnak és maguk és mindannyiunk alatt vágják a fát, akik a jelenleg megvalósított irányvonalat akarják tovább erősíteni.
        A munkavédelmi akciótervre szorulással a munkáltatók politikai széljárás zavaró hatását viszik bele a cégük mindennapi életébe.Akcióterv véget ér akkor ezek az emberek, akiknek a munkavállalását ezt tette lehetővé repülnek, vagy legalábbis egyenértéken csökken majd a foglalkoztatottak száma.A valós termelésre alapozott növekedést a kreatív könyvelés veszi át.Rövidtávon ez szépnek mutatkozhat.
        A kormány a multiknak nyújtott kedvezményekkel pedig saját maguk alatt fűrészeli a fa ágát, rövidtávú politikai sikerekért az ország gazdasági szuverenitásával fizetnek.A szomszédban megváltoznak pédául a gazdasági feltételek vagy a cég profilja változik és lám, hopp, a gyár volt-nincs, ezer ember az utcán.

        És eközben a hosszútávú, fenntartható fejlődés valós alapját adó magyar – nemzeti – munkaadók és munkavállalók, akik itthon teremtenek értéket és annak eredménye is itthonra szól, nos ők dolgozhatnak, amennyit bírnak, ameddig bírnak. Súlyos rendszerhiba, ha pont az egyéni és kisvállakozásoknak a legnehezebb, mert minden, valós tevékenységet végző cég így kezdi , egyéni vállakozás, kisvállalkozás, középvállalat, nagyvállalat, multi….gondolom ez is benne van abban a tankönyvben.Nagy kár, hogy a politikus fejekben ez még nem vert gyökeret és nem lépett túl a szavakba formáláson, effektíve.

        Persze ez a rövidtávú politikai babérszüretnek nem kedvezne.Most támogatjuk a multikat az egyik kezünkkel,mert azok munkahelyet teremtenek,gyorsan, sokat és képzetlent, a másik kezünkkel meg látványosan visszaszerezzük a csúnya és rossz nyerészkedő külföldiektől a pénzt.Ez dupla politikai haszon de a gazdasági jósági tényezője pedig <1.Egy falat öngyilkos gazdaságpolitika.A két legnagyobb munkáltatónak számító multi kimegy és azonnal összedől az egész rendszer, mindent maga alá temetve.
        Vagy 20 évig a közgazdászok nem csináltak semmit, amiben a "köz" szónak van létjogosultsága, vagy a közgazdaságtan tényleg egy forintot sem ér.

        Válasz
      • szofter

        Jogi (munkajogi, adójogi) jelentősége van a bruttó bérnek, közgazdasági annál kevesebb. A szerződésekben a bruttó bérek nem örök időkre vannak rögzítve. Rövid távon, igazad lehet, számíthat, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló terhei nőnek. De a legközelebbi szerződésmódosításkor (ez a legtöbb esetben egy éven belül megtörténik) a munkáltató számolni fog azzal, hogy a közelmúltban nőttek a terhei, ezért várhatóan kevésbé nagylelkű emelési ajánlatot fog tenni, mint egyébként. Közép- és hosszútávon így tehát nem egyéni vállalkozóknál is mindegy, melyik felet sarcoljuk.

        Válasz
    • Levente Lévay

      Kiváló összegzés!

      Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Irja meg sz OECD-nek. 🙂 lehet h nem veletlenul bontjak szet. 🙂

      Válasz
    • Perry White

      A poszt az én véleményem szerint hangulatkeltési kísérlet munkáltató és munkavállaló között, hogy azok addig se a közöttük és az állam között húzódó ellentétekkel és az eddig elhibázott, rossz szemlélet alapján megvalósított fércművel foglalkozzanak, amihez a közgazdaságtan és gyakorlói az elmúlt időszakban nem kis mértékben járultak hozzá.

      Válasz
  6. korenmiklos

    A belinkelt tanulmány legelső ábrájából kiderül, hogy Magyarországon a vizsgált 35 ország közül a negyedik legmagasabb az adóék. Ezt nehéz szerintem alacsony adóként értelmezni.

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Uj munkavallalo foglalkoztatasakor a munkaadot terhelo teher ami szamit, nem az osszteher. Nem allitottam, h alacsony lenne az osszteher.

      Válasz
      • Prinz Dániel

        Az osszteher szamit. Mar mas is leirta itt, hogy a munkavallalokat a netto fizetesuk erdekli, a munkaadokat pedig a brutto ber. Teljesen mindegy, hogy a ketto kozotti kulonbseget munkaltatoi vagy munkavallaloi tehernek hivjuk. Maskepp mondva: ha a munkavallalonak 100 ezer forint netto bert szeretnek fizetni mint munkaado, akkor az nekem ugyanannyiba fog kerulni, ha 40 ezer forint adot a munkavalallonak kell befizetnie az allamnak vagy ha 20 ezer forintot a cegnek, 20 ezer forintot a munkavallalonak vagy ha 40 ezret a cegnek.

        Válasz
        • Zoltán Pogátsa

          Miert?:))

          Válasz
          • Prinz Dániel

            A foglalkoztatas relavans koltsege, hogy mennyibe kerul nekem 100 ezer forint bert kifizetni. 100 ezer forint bert kifizetni, akkor is 140 ezer forintba kerul, ha a 40 ezer forintos kulonbseget 40 ezer forint munkavallaloi tehernek, 20 ezer forint munkavallaloi es 20 ezer forint munkaltatoi tehernek vagy eppen 40 ezer munkaltatoi tehernek hivjuk.

          • Zoltán Pogátsa

            Nem 🙂 a munkaltatoi teherrel lejjebb szorithatja a munkavallalo nettojat.

          • Prinz Dániel

            ?

            ezt nem ertem sajnos

          • Zoltán Pogátsa

            Ha egy forinttal kevesebb lenne a munkavallaloi teher, miert biztos benne, hogy az az on profitjat, es nem az alkalmazott beret novelne?

          • Prinz Dániel

            En ilyet nem allittottam. Egyebkent ha csokkentenek a munkavallaloi vagy a munkaltatoi terhet, akkor a sporolas megoszlana a cegek profitja es a munkavallalok fizetese kozott valamilyen aranyban. Termeszetesen vannak rigiditasok, igy nem azonnal es kozvetlenul tortenne ez, hanem pl. a beremelesek lennenek kisebbek a kovetkezo evben.

            De ennek mi koze van ahhoz, hogy on azt allitja, hogy Magyarorszagon nem magasak a foglalkoztatas koltsegei, azon az alapon, hogy a munkaltatoi koltsegek csak kozepesek? Mint mar tobb kommentelo is elmagyarazta, ez nem igaz, mert a munkavallaloi koltsegek viszont magasak, es a politikai retorikan kivul nincs a ketto kozott kulonbseg.

            Kb. olyan ez, mint az internetado. Barhanyszor elmondhatja a kormany, hogy azt a szolgaltatokra es nem a felhasznalokra vetik ki, tudjuk, hogy az, hogy ki fizeti meg az a kinalat es a kereslet arrugalmassagatol fugg.

          • Zoltán Pogátsa

            Ha kozvetlenul az embereket adoztatom, 100%ot ok fizetnek. Ha a cegekwt, akkor MAX 100%-ot haritanak at, de inkabb kevesebbet.

          • Prinz Dániel

            Nem. Ha az embereket adoztatom kozvetlenul, arra a cegek is reagalni fognak az arkepzesukben. Az internetadonal nem tudom, mit jelentene kozvetlenul az embereket adoztatni, de mondjuk kepzeljuk el, hogy ezentul mindenkinek csekken kulon penzt kell befizetnie az allamnak, ha van otthon internete. Erre a szolgaltatok valahany szazalekos arcsokkentessel reagalnanak, ezzel osztva az ado terhet. Megintcsak vannak rigiditasok, tehat nem azonnal tortenne ez, hanem mondjuk a kovetkezo evi arcsokkentes lenne nagyobb vagy aremeles kisebb.

            De meg jobb pelda erre az AFA-csokkentes: elvileg az AFA-t ugye en fizetem meg, amikor veszek valamit a boltban, megis para volt pl. a Gyurcsany-kormany AFA-csokkentesenel, hogy tenyleg csokkenek-e az arak (arkommando! http://index.hu/gazdasag/magyar/arkom050628/). Tehat itt is lathato, hogy hiaba csokken elvileg keresleti oldalon a teher, nem fog a teljes csokkenes ott megjelenni. (AFA-emelesnel ugyanez) Az, hogy mennyi fog megjelenni melyik oldalon, a kereslet es a kinalat arrugalmassagatol fugg.

          • Zoltán Pogátsa

            Világos.

          • Zoltán Pogátsa

            Megprobalom maskepp: ha a kormany egy szazalekponttal emeli a munkavallaloi jarulekot, emelkedik a vallalkozo adoterhe? Nem emelkedik, mert ennyivel kevesebbet fizet ki nettoban a munkavallalonak. Tehat a munkavallaloi adoteher nem a munkaado terhe. Nem veletlen, hogy a munkavallalokon van a nagyobb teher, nekik kisebb az erdekervenyesitokepesseguk.

          • Prinz Dániel

            Ha a munkavallaloi adoteher 1 szazalekponttal emelkedik, akkor a munkaadoi koltsegek csak akkor nem valtoznak, ha a munkakinalat tokeletesen inelasztikus. Ha valamennyire elasztikus a munkakinalat, akkor a munkavallaloi adoteher 1 szazalekpontos emelese valahany szazalekos fizetesmelessel kell jarjon.

            De ugyanigy van ez forditva is: ha a munkaltatoi adoteher no egy szazalekkal, akkor a munkavallalo fizeteset kell majd a munkaltatonak csokkentenie. Az, hogy mennyivel tudja csokkenteni, attol fugg, hogy milyen a munkakinalat es kereslet egymashoz viszonyitott elasztikussaga.

            Termeszetesen, ezt is leirta mar tobb kommentelo is itt, vannak rigiditasok, tehat pl. egy even belul nem nagyon lehet fizetest csokkenteni, viszont evek kozott mar igen, mert nem fizetescsokkeneskent, hanem kevesebb emeleskent jelenik majd meg.

    • László Sándor

      Ráadásul az OECD nem számolta az adóékbe a forgalmi adókat. Azokkal együtt még előkelőbb helyezést is elérhetünk.

      Válasz
  7. Prinz Dániel

    Nem az szamit, hogy munkavallaloi vagy munkaltatoi hozzajarulasnak hivjak-e, hanem az osszteher. Vagyis igen, a ket grafikont osszerakva az derul ki, hogy Magyarorszagon draga a foglalkoztatas.

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Foglalkoztatas szempontjabol nem az osszteher, hanem a munkaltatoi szamit.

      Válasz
      • Prinz Dániel

        Nem. Az osszteher szamit. Mar mas is leirta itt, hogy a munkavallalokat a netto fizetesuk erdekli, a munkaadokat pedig a brutto ber. Teljesen mindegy, hogy a ketto kozotti kulonbseget munkaltatoi vagy munkavallaloi tehernek hivjuk. Maskepp mondva: ha a munkavallalonak 100 ezer forint netto bert szeretnek fizetni mint munkaado, akkor az nekem ugyanannyiba fog kerulni, ha 40 ezer forint adot a munkavalallonak kell befizetnie az allamnak vagy ha 20 ezer forintot a cegnek, 20 ezer forintot a munkavallalonak vagy ha 40 ezret a cegnek.

        Válasz
        • Zoltán Pogátsa

          Miert?:)))

          Válasz
          • Prinz Dániel

            Azert amit leirtam. A foglalkoztatas relavans koltsege, hogy mennyibe kerul nekem 100 ezer forint bert kifizetni. 100 ezer forint bert kifizetni, akkor is 140 ezer forintba kerul, ha a 40 ezer forintos kulonbseget 40 ezer forint munkavallaloi tehernek, 20 ezer forint munkavallaloi es 20 ezer forint munkaltatoi tehernek vagy eppen 40 ezer munkaltatoi tehernek hivjuk.

          • Zoltán Pogátsa

            Nem. 🙂 a munkaltatoi teherrel lejjebb szorithatja a munkavallalo nettojat 🙂

          • Prinz Dániel

            ezt nem ertem sajnos

  8. Zoltán Pogátsa

    Ha a kormany egy szazalekponttal emeli a munkavallalo terheit, emeli-e ez a vallalkozo terheit? Nem emeli, mert ennyivel kevesebbet ad nettoban a munkavallalonak. A munkavallaloi jarulek tehat nem a munkaado terhe. Nem veletlen, hogy a munkavallalokon van a nagyobb teher, nekik kisebb az erdekervenyesito kepesseguk.

    Válasz
    • Prinz Dániel

      Ha a munkavallaloi adoteher 1 szazalekponttal emelkedik, akkor a munkaadoi koltsegek csak akkor nem valtoznak, ha a munkakinalat tokeletesen inelasztikus. Ha valamennyire elasztikus a munkakinalat, akkor a munkavallaloi adoteher 1 szazalekpontos emelese valahany szazalekos fizetesmelessel kell jarjon.

      De ugyanigy van ez forditva is: ha a munkaltatoi adoteher no egy szazalekkal, akkor a munkavallalo fizeteset kell majd a munkaltatonak csokkentenie. Az, hogy mennyivel tudja csokkenteni, attol fugg, hogy milyen a munkakinalat es kereslet egymashoz viszonyitott elasztikussaga.

      Termeszetesen, ezt is leirta mar tobb kommentelo is itt, vannak rigiditasok, tehat pl. egy even belul nem nagyon lehet fizetest csokkenteni, viszont evek kozott mar igen, mert nem fizetescsokkeneskent, hanem kevesebb emeleskent jelenik meg.

      Válasz
      • Zoltán Pogátsa

        Kedves Dániel, vitánk valójában a többletérték elosztásának alapelveiről szól. Ebből a szempontból irányadó Sraffa
        (1960) illetve Bhaduri (1969), akik bebizonyítják, hogy a többletérték elosztása nem valamilyen piaci meritokratikus folyamat, hanem a társadalmi érdekérvényesítő képesség eredménye.

        Válasz
        • Zoltán Pogátsa

          Az, h Mon több mint egy millió kereső a létminimum alatt keres, elég erős bizonyíték arra nézve, hogy a megtermelt többlet elosztásában a munkavállalók sokkal gyengébb pozícióban vannak érdekérvényesítés tekintetében, erős szakszervezetek hiányában.
          Erős szakszervezetek hiányában joggal gondolható, hogy a munkavállalói teher csökkentése csökkentené a munkaadó terhét. Ez azonban a munkaadó által megtemelt érték terhére is mehet, sőt, adott esetben a fizikai önfenntartás terhére is. Erős szakszervezetek esetén ezt a részt a munkaadónak ki kell fizetnie a nettó bér részeként. És innentől már csak az a kérdés, hogy a nettó bér és a munkaaadói teher egységidőre vetítve mikor éri el és haladja meg az ezen idő alatt megtermelt értéket.

          Válasz
          • Perry White

            A szakszervezet ma nem tiltott fogalom, létezik, ám senki sem használja, mert nem működik.
            A szakszervezetek megszünéséhez pedig az vezetett, hogy a tagdíj és az érdekérvényesítő képességük nem volt összhangban.A munkavállalók rájöttek, hogy gyakorlatilag a szakszervezet mindig máséval veri a csalánt Magyarországon.Hol a munkaadójéval, hol a munkavállalóéval és a szakszervezet számonkérhetetlen volt, felelősség nélkül végezte tevékenységét.
            Mivel a munkavállalók felismerték, hogy az érdekérvényesítő képességük kihasználásához nincs szükség havidíjat fizetni egy szervezetnek és amennyiben igényeik jogosak és ezzel automatikus összefogást eredményez munkavállalói oldalon, így saját maguk tudják képviselni az érdekeiket, ügyenkénti összefogással.
            Hozzátartozik a történethez, hogy a szakszervezetek saját maguk alatt is elég csúnyán kivágták a fát, amikor hol jobb hol baloldali politikai érdekek miatt tették kockára a munkaadók és munkavállalók normális kapcsolatát, játékszerként kezelve azt saját létjogosultságuk igazolására.

            A létminimum alatt élők lehetőségeit nem a szakszervezet hiánya, hanem egyéni lehetőségeik és az állam hozzáállása a kérdéshez, amik korlátozzák.

            Vagy most jól jönne egy csapatnyi elégedetlen ember, akit be lehetne dobni a politikába ?

            Az adócsökkentésen való gondolkozás, a hogyan lehetne kivitelezni sokkal többet használna az országnak is.Kimerítené a konstruktív ellenzéki viselkedés fogalmát és talán még több embert csábítana a politikába, akik aztán a számukra konstruktívabbnak tűnő erőre szavazhatnának.

            Ezen felül az értékteremtést és egyéni pozitív megítélést is nagyban segíti, ha a szakmaiság a kiindulópont.Attól, hogy valaki alkalmanként nyilatkozik a rádióban gazdasági kérdésekről és a hallgatók ezt elismerő szavakkal jtalmazzák, még nem jelenti azt, hogy az ember politikus.

          • Zoltán Pogátsa

            Ezt pontosan kinek címezte? (A szakszervezetek kérdése ennél jóval összetettebb. Fogok is róla írni.)

          • Perry White

            Miért?:)))

          • Prinz Dániel

            Az, hogy egymillioan a letminimum alatt keresnek sokmindent jelenthet, az erdekervenyesito kepesseg hianyatol kezdve az alacsony hozzaadott ertekig. De megintcsak nem latom, hogy ennek mi koze van ahhoz, hogy mik a foglalkoztatas koltsegei. A foglalkoztatas koltsegei Magyarorszagon az adatokbol jol lathato modon magasak.

        • Prinz Dániel

          Nem tudom, mik ezek a muvek, de eleg nehez elkepzelni, hogy identifikalva lennenek, plane ,,bebizonyitananak” valamit. Termeszetesen az erdekervenyesito kepesseg is a piaci viszonyok fuggvenye. De egyebkent ennek nem tudom mi koze van az on ervehez mi szerint a foglalkoztatas koltsegeit a munkaadoinak nevezett terhek es nem a munkavallaloinak nevezett terhek es a munkaadoinak nevezett terhek osszessege hatarozza meg.

          Válasz
    • Prinz Dániel

      ,,Nem veletlen, hogy a munkavallalokon van a nagyobb teher, nekik kisebb az erdekervenyesito kepesseguk.”

      Ezt nehez ertelmezni, mint empirikus megallapitast. Egyreszt nem tudjuk, hogy mit jelent ebben a kontextusban az erdekervenyesito kepesseg, de az sem vilagos, hogy altalaban miert lenne a munkavallalok erdekervenyesitesi kepessege kisebb? Raadasul mivel nagyvonalakban tokmindegy, hogy kin mennyi adoteher van, es az osszeguk szamit, azt sem lehet megmondani, hogy az erdekervenyesito kepessegekbol hogy kovetkezne, hogy kin van tobb.

      Abban az ervrendszerben, amit on felallit, ha jovo evtol ugy alakitanak at az adorendszert, hogy az eddig brutto bernek hivott dolog helyett a brutto bert + a munkavallaloi terhet hivnak bruttonak, es ebbol levonnak azt, amit eddig munkavallaloi tehernek hivtak + azt, amit eddig munkaltatoi tehernek hivtak, es igy jonne ki a netto fizetes, annak valamilyen jelentosege lenne hiszen csokkent a munkaltatoi teher, es a teljes terhet a munkavallalok fizetik meg. Holott semmi nem valtozna, hiszen a munkaltatok szamar ugyanannyi lenne egy ember foglalkoztatasanak a koltsege, a munkavallalok pedig ugyannyi bert kapnanak kezhez.

      Válasz
    • Perry White

      Nem kisebb a munkavállaló érdekérvényesítő képessége a munkaadóhoz képest.Esetleg ahogy ezt a kisebbet értelmezni lehet, az az, ha arra gondolok, hogy csak a szélsőségesebb eszközök maradtak a számára ha a munkaadóval nem felhőtlen az együttműködés (felmond vagy tovább tűr).A munkaadó és munkavállaló közötti kapcsolat érdekkapcsolat.Ha a munkaadó nem érzi felelősnek magát a saját dolgában, vagy egy kívülálló felületesen szemléli ezt a kapcsolatot csak akkor lehet azt mondani, hogy a munkaadónak több érdekérvényesítési képessége van.Kettőjük kapcsolatát az alapvető egyesség határozza meg: ezt a munkát várom el tőled és ezért cserébe ezt nyújtom.Mindkét oldal dönthet úgy, hogy változtat a saját vállalásán, de mindkét oldal – ha felelősen jár el a saját érdekében – tudja, hogy a másik oldal hátrányával kikényszerített vagy helybenhagyott saját előnnyel nem sokra megy és ezzel egy lépést tesznek az egyesség felbomlása felé.
      Mindkét fél tudja, hogy egy ilyen legkisebb lépés okán támadt feszültség mindkét felet érinti, ezért egyikük sem keresi az ilyen lehetőségeket és ezért tevődött át a feszültség a gazdasági szereplők és az állam közé.Az állammal szemben a munkaadó és munkavállaló épp ugyan olyan érdekérvényesítő képesség hiányban szenved, tehát a munkaadó és munkavállaló érdekérvényesítő képessége egyforma ! Munkavállaló és munkáltató egy csónakban evez és erről még szerződésük is van, amit mint akaratukkal egyezőt fenntartanak.
      Véleményem szerint a közgazdaságtannak és a politikának meg kellene állnia a “gyár” kapujánál és oda nem kellene belépnie, a rendszerváltással járó ideológiai váltásnak ez kellene hogy legyen az egyik jele.Ami “köz” az a kapun kívűl van és ami belül az “magán”.Nincs már “úgy” népgazdaság.
      Megállva a kapu előtt ha a közgazdaság csak azzal foglalkozna, hogy a “gyárnak” mi a jó, akkor már a fent említett egyesség miatt nem kellene azon aggódnia, hogy a munkavállalónak mi a jó és biztos lehetne benne, hogy ha a munkaadónak jó, akkor a munkavállalónak is jó lesz.

      Tehát ha például az országban akarjuk tartani az orvosokat, akkor nem az orvosokkal kell leállni egyezkedni és szerződésekkel kényszeríteni őket saját gazdasági érdekeik megszegésére, pusztán szociális érzékenységükre apellálva effajta megoldás esetén – ezt régen osztályharcként tálalták és tálalják most is, nem kimondva ezt a szót – hanem elegendő mértékben kell finanszírozni az egészségügyet.
      A politika és a gazdaságtanok továbbra is a munkaterületen kóricálnak, akkor mondja már el nekem valaki, hogy pusztán gazdasági mechanizmus szempontból ugyan mi a különbség az előző rendszerez képest ?

      Ha azt akarjuk, hogy a gazdaság növekedjen, akkor nagyobb teret kell neki hagyni.A jelenlegi üvegbúrát ez a növény maximálisan kitölti és ha az üvegbúra mérete nem változik, ha a bonsai nyírbálását nem fejezzük be, akkor ítéletidőig várhatjuk, hogy megnőljön az a mammutfenyő…

      Válasz
  9. kowdermeister

    Azért kell az összeterhet nézni, mert hó végén a céges számláról az összeteher vándorol az állam számláira, így a cikk alap állítása egyszerűen nem igaz.

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Lásd vita lent.

      Válasz
      • kowdermeister

        Olvastam. Nem hoztál fel meggyőző érvet. Az, hogy az OECD szétbontja, nem jelent semmit, csak kicsit nagyobb betekintést nyújt az adott ország belső működésébe, de ettől még drága foglalkoztatni otthon valakit.

        Válasz
        • Zoltán Pogátsa

          Nem ez az érvem. Az az érvem, hogy ha egy forinttal emeli a kormány az adót, ez nem feltétlenül emeli a munkaadóterhét, mert lenyelheti a munkavállaló is a nettó béréből.

          Válasz
          • kowdermeister

            Ez így van, de ennek mi köze van ahhoz, hogy “Drága-e Magyarországon foglalkoztatni?”. Jelenleg X összegbe kerül egy munkáltatónak Bélát foglalkoztatni. Az adó dinamikája nem jeletni, hogy X ne lenne drága, márpedig a címben ezt állítod.

            Ha 500Ft a benzin és növelik az adót, amire a benzinkutasok valami csoda miatt a profitból vesznek vissza akkor az nem jelenti, hogy az 500Ft-os benzin ne lenne drága.

          • Zoltán Pogátsa

            Összességében drága. De nemzetközi összehasonlításban inkább a munkavállalónak drága, nem a munkaadónak. Az ő terhei átlagosan nemzetközi összehasonlításban. Amilyen logikával azt mondja a munkaadó, hogy neki kell kifizetnie a munkavállaló általa hozzájárulásként befizetendő részt, olyan logikával a munkavállaló is mondhatja, hogy neki kell előállítania a munkaadó által befizetendő terhet.

  10. Perry White

    A bejegyzés alatti vitára reagálásra reagálva:

    Kivéve, ha az ember önmaga munkáltatója. Tehát ha egyféleképpen drága akkor már eleve nem lehet igaz az állítás, hogy nem drága.

    Ha megnézzük a vállalkozások számát típusok szerint, akkor pedig kijön, hogy Magyarországon ez egy jellemző vállalkozási forma volt 2009-ig és a válság után a számuk csökkenésnek indult.Ma már darabszámban a társas vállakozások többen vannak, mint a kisvállalkozások, mert egész más érzés tulajdonosként kiraboltatni egy alkalmazottat az állammal és én is hasznot húzok belőle természetesen, mint saját magamat kiraboltatni az állammal és saját magammal is.Az egyéni vállalkozások száma megállíthatatlanul csökkent és 7 év múlva gyakorlatilag eltűnnek a magyar gazdaságból, marginális szerepük marad csupán.Ez pedig azt jelenti, hogy csak öregedő cégek maradnak, akik nem tudnak egy érett és kifáradt piacon tovább terjeszkedni, mivel nélkülözik a kisvállalkozások minden előnyét.
    Az OECD összehasonlítás megint itt jön a képbe: csak a bérköltségben minket megelőző országokba van esélyünk nagymennyiségű, alacsony képzettség ígényű élőmunkát ígénylő árukat exportálni, a többi ország ugyan ahhoz a technológiához hozzáfér, de a munkaerő olcsóbb, gyakorlatilag az összes ország a régiónkban olcsóbb nálunk.A magyar munkaerőpiac legnagyobb baja pedig, hogy nem tud munkát adni 1-2 millió képzetlen embernek és ha a bérekre rakódó adók – munkavállalói és munkáltató – oldalon továbbra is így maradnak, akkor nem is fog tudni.
    A képzetlen munkaerő jellemzően a keleti régiókban van jelen, ahol nincs számára munka.Még a határon is megéri átmennie dolgozni, minthogy itthon csinálja ugyan azt a munkát, 10-20%-al kevesebb nettóért.

    Tehát ne azt nézzük már, hogy hogyan lehet a mostani állapotra rámondani, hogy az jó, hanem nézzük már azt, hogy hogyan lehet ez jó és a jövőben hogyan lesz jó, mert most úgy tűnik, hogy a közeljövőben ez nagyon rossz lesz.

    Válasz
  11. obsitos

    Pont elég az a kettő minaret Magyarországnak , mint műemlék, amelyek még a török megszállás alatt épültek !!!

    Válasz
  12. Dollar Zrinyi

    kÖZÖS ANTUILIBARÁLIS ALAPON A NEMZETK EURÓPÁJÁÉRT A BEVÁNDORLÁSNAK BECÉZETT NEMZETFELFOGLALÁS ÉS A FEHÉR EMBER ÖNFELADÁSA ELLEN.

    Válasz
    • Souka

      ha te vagy a fehér ember akkor én inkább újra elmagyarázom Európát szépen tiszta lappal rajtkockáról egy középkori monoteistának mintsemhogy te kísérd iskolába a gyerekemet kuruc.

      Válasz
  13. Bálint László Hatfaludy

    Azért a feltett kérdésekre adott válaszokat magyarázzák az egyes országoknak történelmi múltjában, eddigi tapasztaltaiban fennálló különbségek.A Balti-tenger melletti országok migránsellenes álláspontja mögött ott van a hosszú és kényszerű SZOVJETUNIÓ – tagság hatása. A mediterrán térség frontországaiban a mostani események során megéltek is motivációs tényezők.Magam részéről egyébként az un. Schengeni Határok sikeres védelmét a Földközi – tenger szigeteinél csak egy békés és nem intenzív migrációs folyamatnál tartom lehetségesnek.A Római Birodalomban is csak addig működött,a “limes védelme’ itt, amíg a Földközi tenger teljes partvidéke a birodalom része volt és és nem különböző önálló országokhoz tartozott.Akinek pedi eddig nem égett le a háza,(vagy csak a régi vikingek korában) az nem is akar biztosítást kötni.

    Válasz
  14. Anna Kisfaludiné Baán

    májusi felmérés óta hány 110 ezren jöttek még?

    Válasz
  15. Vidéki

    “Miként állnak a menekültekhez az egyes országok polgárai Európában?”

    Egyesek úgy állnak, mint pénisz a lakodalomban!

    Válasz
  16. aser

    Ezek szerint a gyámhivatali dolgozókat senki sem ellenőrzi!

    Válasz
  17. moareka

    Ismerem ezt a munkahelyi közeget, legtöbbje tisztességes, u.n. hivatásos gondnok,elenyésző tiszteletdíjért.
    Ilyen is akad, sajnos mint a fent említett példában!
    A pofátlanság és cinizmus teteje az volt, amikor egy szoc. intézményi igazgató úr ráutaló magatartással “nyitott íróasztal fiókkal” tárgyalt a kérelmezővel, illetve hozzátartozójával……Igaz kitüntetéseket kapott,- na nem a fent említettekért,- de azért is kaphatna-hogyan tudott a pártok váltogatta önkormányzatnál minden ciklusban talpon maradni?
    Csak szeretném megjegyezni, hogy egy szociális intézmény igazgatója, nem lehet hivatásos gondnok!
    Ez hogy nem tünt fel az illetékes felügyeleti szerveknek?

    Válasz
  18. Urakura

    Szarország.

    Válasz
  19. Tamás János

    https://uploads.disquscdn.com/images/c7c2c96e9ba9e331bd9cde85a4add42baa7314a345d71d21ca01b1e6930eb75a.jpg https://uploads.disquscdn.com/images/9ab9e311a498c0477a6e33d1d40cf1e58bcca2c0043c215400526b4c600dbcb0.jpg https://uploads.disquscdn.com/images/3ba8ae27bddfe44c4fe8c0e47563d09682d7cce80b7bc8b2078700c24770cede.jpg Az 1963-90 közötti politikai elítéltekről tilos beszélni a médiákban. Éppen a polgári kormánytól nem vártuk ezt. A fidesz 2012 januárjában módosította a 93/1990 es kormányrendeletet ,ami alapján fondorlatos módon elvette a legkisebb nyugdíjkiegészítést is a 63 utániaktól. Az 1963 előttiek 3 kormányrendelet alapján kapnak anyagi elismerést ,nyugdíjkiegészítés formájában. Így a 63 utáni semmit nem kap. Az erkölcsi kitüntetések (állami kitüntetések ) gyakorlatában hasonló a helyzet. A polgári kormány óvja-védi a pártállami besúgókat ,amíg a Kádár politikai börtönét megjártakat még mindig bünteti !

    Válasz
  20. Bill Koalitz

    Baromság.

    Válasz
  21. radikalisdemokratak

    te Vágó Gábor, ki Petőfit jáccasz!

    amennyiben komolyan gondoljátok, hogy ti vagytok a TI, azaz a tettek ideje, akkor itt az ideje, hogy az alább következő kis plágium súlytotta versemet közkinccsé tegyétek má csak azé, hogy a buta, primitív, egybites agyú vérmagyar megtuggya kiket is hagy magán élősködni!
    .
    Tetűk, tetűk, a fideszben viszket minden,
    egy fidesztetű belénk harap,
    böllér viktor fetreng hálóingben,
    és pelust cserél minden nap.
    A fideszben jól élnek a tetvek,
    a magyar vér finom nedű,
    orosz nősténytetűvel szeretkezget,
    az orbán nevű fideszes kantetű.
    .
    .
    abramovics voltam, s vagyok

    Válasz
  22. radikalisdemokratak

    na akkó folytassuk!
    .
    a valódi program, mely még mindig hiányzik nem más, mint amit a Radikális Demokraták ajánlanak mindenkinek, aki a Demokratikus Jogállam híve, s szeretné eltakarítani a
    .
    BOLSEVIK-FASISZTA-FÉLFEUDÁLIS-JOBBÁGYSÁG=FIDESZ-FIDESZÁLLATOK-BANDÁT!
    .
    íme a Program:
    .
    RADIKÁLIS DEMOKRATÁK

    a demokrata nem fél
    a RADIKÁLIS DEMOKRATA nem fél akár radikális eszközökkel fellépni a demokrácia érdekében, védelmében.
    a RADIKÁLIS DEMOKRATÁK egy olyan szervezet, melynek a hatalom megszerzése, de nem hosszú távú megtartása a célja.
    amennyiben később igény mutatkozik, abban az esetben párttá is alakulhat, de nem ez a legfőbb célja.
    integrálni, tömöríteni kívánja azokat a természetes személyeket, s szervezeteket – pártokat, civil szervezeteket, mozgalmakat, s mindenkit – akik érdekeltek a demokrácia, a jogállam teljes egészének helyreállításában, újbóli megteremtésében.
    tagja lehet mindenki, korra, nemre, rasszra, vallási identitásra tekintet nélkül.
    PROGRAMJA
    jelen helyzetben, magyarországon nem lehet más célja egy demokratának, mint az orbáni diktatúra felszámolása, s annak létrehozói, támogatói, pénzelői, működtetői
    TELJES KÖRŰ, ÉS VÉGLEGES ELSZÁMOLTATÁSA, FELELŐSSÉGRE VONÁSA
    a RADIKÁLIS DEMOKRATÁK a magyar politikában – jelenlegi meghatározásuk alapján – addig vesznek részt, míg segítségükkel az orbáni diktatúra felszámolása, s a demokrácia, jogállam helyreállítása, újbóli létrehozása meg nem történik. .
    amennyiben békés úton – úgy tűnik nem ez lesz a megoldás, sajnos – céljaik elérhetőek, abban az esetben a következőt kell tenni:
    chartát kell elfogadni csatlakozóra nézve, mely a következőket tartalmazza:
    minden csatlakozó szervezet, párt, természetes személy egyenlő.
    amint a választásokon sikeresen megbuktatjuk az orbáni diktatúrát, a RADIKÁLIS DEMOKRATÁK alakítanak kormányt, mely szigorúan szakértői kormány kell legyen, s ez a kormány felelős, és kötelezett, hogy a kitűzött célokat megvalósítsa.
    ha és amennyiben ezek eléréséhez több mint egy választási ciklus, avagy kevesebb, mint egy választási ciklus szükséges akkor addig áll fent a szövetség.
    a chartának, illetve nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a RADIKÁLIS DEMOKRATÁK által létrehozott szövetség a csatlakozott szervezetekkel addig áll fent, míg a fenti célok meg nem valósulnak.
    ha választásokon akarjuk megdönteni az orbáni diktatúrát, úgy minden szervezet, párt és természetes személy, aki az együttműködésben részt vesz, jelöl, illetve jelöltet ad, avagy tagja indul a RADIKÁLIS DEMOKRATÁK választási szövetség keretén belül, aláírásával elfogadja, s egyben nyilatkozik arról, hogy addig az együttműködés résztvevője, míg a győzelem következtében a kitűzött cél, azaz a demokrácia, jogállam helyreállítása, újbóli létrehozása, illetve az orbáni diktatúra felszámolása, s annak létrehozói, támogatói, pénzelői, működtetői teljes körű, és végleges elszámoltatása, felelősségre vonása meg nem történik.

    amint a kitűzött célok megvalósulnak, a szövetség szakértői kormánya rendkívüli választásokat ír ki, melynek lebonyolításáért felelős, s annak végéig, az új kormány létrejöttéig ügyvezető kormányként tevékenykedik tovább.
    a rendkívüli választásokon, minden csatlakozott szervezet önállóan, avagy az általa meghatározott szövetségben vesz részt.
    a jelenlegi orbáni diktatúra egyetlen képviselője, támogatója, tagja, szervezeteinek tagja, segítője, támogatója nem vehet részt. a közéletből, az állami, állami vállalati szerepvállalásból örökre, végérvényesen ki kell őket zárni.
    akiket kell, lehet, s lehetőség van rá elzárásos büntetésre kell ítélni, akik elmenekültek az országból – sok lesz ilyen – azokat fel kell kutatni, hazahozni, s bíróság elé kell állítani.
    amennyiben célszerű, akkor az általuk hozott, akár visszamenőlegesen alkalmazott törvényeket kell alkalmazni rájuk nézve. a teljes körű vagyonelkobzás – az elmentett vagyonok is, melyek strómanok, leszármazottak, rokonok kezén vannak – meg kell történjen.

    A RADIKÁLIS DEMOKRATÁK felelősséget vállalnak arra, hogy a “rendszerváltást” követő minden közérdeket sértő titkosított dokumentumot nyilvánosságra hoznak bármilyen pártérdekre tekintet nélkül!

    nem kívánunk asszisztálni a jelenlegi “politikai elit” gazemberségeihez, tolvajlásaihoz, s ebbe beleértjük a magukat akár politikai elemzőnek nevező párt jumpereket – ilyen tölgyessy félékre gondolunk! – is!

    kíméletlenül kell elbánni mindenkivel, mert az országnak meg kell tisztulnia, hogy csak és kizárólag a teljesítmény, a munka, az értéket teremtő munka legyen az előrejutás, a boldogulás útja, nem pedig a korrupció, a sógor-koma, alá és fölérendeltségű, feudális, illetve haveri osztogatás.

    Tisztelt Hölgyeim, és Uraim!
    azt gondolom, hogy csak és kizárólag ez a lehetséges út, melynek következtében az ország kiléphet a jelenlegi
    .
    BOLSEVIK-FASISZTA-FÉLFEUDÁLIS-JOBBÁGYSÁG=FIDESZ-FIDESZÁLLATOK-BANDA
    .
    által létrehozott szörnyű állapotából!
    a radikális szót, mint olyat kéretik NEM FÉLREÉRTENI!
    nem konzervatív-gyógyszeres kezelés kell az országnak, hanem radikális műtéti beavatkozás!
    amit ki kell metszeni, azt ki kell metszeni, vagy maga a test, az ország pusztul bele!
    kíváncsi vagyok, mennyire gondolják komolyan, hogy mindenki beleszólhat az ország ügyeibe, mennyire mennek szembe Kuncze ezen megnyilvánulásával:
    “a politikát hagyni kell a profi politikusoknak, az nem a civilek dolga!”
    az idézet nem szó szerinti.
    mindemellett felháborító kijelentés egy olyan embertől, aki maga is csak egy általa oly annyira lenézett civil volt az átkosban.
    a szerencsétlen teszetoszaságot is kéretik mellőzni, amit jelen pillanatban bemutatnak, mint “demokratikus ellenzék”!
    szabad utat kell biztosítani az állampolgároknak az ország ügyeibe való beleszóláshoz, annak alakításához!
    nem a jelenlegi “politikusok” játszótere az ország, hanem a mi, és a szüleink, gyermekeink, unokáink HAZÁJA!
    kéretik észbe vésni ezt!

    abramovics voltam, s vagyok

    Válasz
  23. radikalisdemokratak

    javaslom, olvass bele, mi folyik a tevénél!

    “pupu blogja”

    érdekes irányba gondolnak elindulni.
    a jobbikkal akarnak szövetkezni, ami tényszerűen egy baromság.
    ideteszem az ottani kommentemet is, hogy értsd:
    .
    teve!

    akkor tehát véglegesen letetted a garast a
    .
    RADIKÁLIS DEMOKRATÁK PROGRAMJA MELLETT!
    .
    DE!
    .
    azon túl, hogy lopott holmival dicsekedni csak a genetikusan tolvajok szoktak – lásd smittpali, mint “doktor” – annyit még hozzá kell tenni, hogy a Bokrostól is lopni próbálsz – hiszen a forrás megjelölése nélkül magadévá teszed az écát! – mi szerint 500 nap elég a demokratikus jogállam helyreállításához.
    ami természetesen marhaság, és tisztességtelen ígéret, mely nem teljesíthető, azaz szimpla hazugság, a magyar “választó” lebecsülése, becsapása, tudatos félrevezetése a rövid távú politikai haszonszerzés reményében.
    .
    A TISZTESSÉGES AJÁNLAT A RADIKÁLIS DEMOKRATÁKÉ!
    .
    akik a következőt mondják, vállalják:
    .
    “amint a választásokon sikeresen megbuktatjuk az orbáni diktatúrát, a RADIKÁLIS DEMOKRATÁK alakítanak kormányt, mely szigorúan szakértői kormány kell legyen, s ez a kormány felelős, és kötelezett, hogy a kitűzött célokat megvalósítsa.
    ha és amennyiben ezek eléréséhez több mint egy választási ciklus, avagy kevesebb, mint egy választási ciklus szükséges akkor a RADIKÁLIS DEMOKRATÁK által létrehozott együttműködés, a csatlakozott szervezetekkel a fenti célok eléréséig, megvalósulásáig áll fent.”
    .
    aki mást mond, mint mi, az
    .
    HAZUDIK!
    .
    nem lehet tudni, hogy a jelenlegi
    .
    BOLSEVIK-FASISZTA-FÉLFEUDÁLIS-JOBBÁGYSÁG=FIDESZ-FIDESZÁLLATOK-BANDA
    .
    eltakarítása után keletkező káosz mennyi ideig fog tartani, azt mennyi idő alatt lehet úgy menedzselni, hogy egy konszolidált, törvényekre alapuló szakértői kormány belefoghasson a
    .
    VALÓDI MUNKÁBA, A DEMOKRATIKUS JOGÁLLAM HELYREÁLLÍTÁSÁBA!
    .
    .
    a jobbikkal való “kényszerű összeborulásról” csak annyit, hogy ha és amennyiben egy “párt” magát nem tekinti demokratikusnak, azzal nem lehet egy diktatúra felszámolására szövetkezni úgy, hogy a demokratikus jogállam helyreállítása a cél!
    amennyiben ebben komolyan gondolkodsz, hiszel, nagyobb marha vagy, mint gondoltam!
    pedig már egy sima egyszerű tevemarha is a biológia csodája, ne tetézd tovább, ne emeld a tétet!
    ugyanis, egy deklaráltan nem demokratikus párt csak és kizárólag abban az esetben érdekelt egy diktatúra megbuktatásában, ha és amennyiben ők egy, a saját tulajdonukat képező diktatúrára tudják cserélni a régit!
    márpedig, ha ennek a magát magyarnak nevező csürhének diktatúra kell, ám legyen!
    .
    DE
    .
    AZ A DEMOKRATIKUS JOGÁLLAM DIKTATÚRÁJA LEGYEN!
    .
    na, ezen lehet nektek gondolkodni!
    .
    .
    abramovics voltam, s vagyok

    2017. június 19. 14:18
    .
    .
    remélem, nektek semmi ilyen marhaság, hogy a jobbikkal közösen bármit is, nem jár a fejetekben!
    .
    .
    gondolod rám írhatsz, segítek, mert látom, nem megy a dolog.
    amúgy meglehetősen hiteltelen egy a politikából akaratán kívül,
    .
    DE
    .
    kikerült, mondhatni “bukott politikus” szájából azt hallani, amit mondasz.
    mi szerint, vissza kell venni a közéletet a politikusoktól.
    ez már majdnem olyan Kincze szintű kis megszólalás

    Válasz
  24. Ampelfrau

    Jó reggelt. Mindig meglep az az édes, ártatlan rácsodálkozás, amivel férfitársaitok agresszivitását felfedezitek. Mintha nem hallottatok volna még erről sohasem.

    Válasz
  25. Takács Bálint

    Mégis, hogy talál meg valaki, egy teljesen idegen új fb profilt?

    A “kísérleti” mintával az a nagy gond, hogy még véletlenül sem véletlenszerű. Emberünk valószínűleg feliratkozott bizonyos csoportokba, melyek eleve szűrik a mintát. Ha pl. belépett a “f@szlóbáló tajtparasztok” csoportba, akkor ne csodálkozzunk az eredményen. Aztán ha az elsők között visszajelölt ismerősként az elképzelt csoportnévvel lélekben azonosuló jóembereket, akkor azok ismerősei valószínűleg szintén hasonló mentalitást képviselnek és hasonlóan is viselkednek és azonnal egy nagyon torz képet kapunk.

    De ami a lényeg, nem láttam a cikkben, hogy a szerző jelentette volna a facebooknak ezeket a zaklatásokat. Miért?

    Válasz
    • Trollhättan

      “Ha pl. belépett a “f@szlóbáló tajtparasztok” csoportba, akkor ne csodálkozzunk az eredményen.”
      Aha. Csak ez lehet.

      Válasz
      • Takács Bálint

        A valószínűleg és a csak ez lehet között van egy csepp különbség.
        A kérdés továbbra is adott. Regisztrálok egy fb profilt és lapítok, mint nyúl a fűben. Honnan lesznek hirtelen ismerőseim?

        Válasz
        • Trollhättan

          Ha lapítasz, mint nyúl a fűben, minek egyáltalán regisztrálni közösségi oldalon?
          Abban tökéletesen igazad van, hogy ha visszajelölsz ismeretleneket, az bevonzza a hülyéket. De átlagos, nem kihívó profillal és akkor is megtalálnak, ha csak hozzászólsz pl. nagyobb hírportálok bejegyzéseihez akármilyen témában (irodalom, politika etc.). Mivel sok a lájkoló, a nagy számok törvénye szerint mindig akad egy adagnyi perverz/idióta köztük.
          Engem is megtalálnak, pedig nulla villantós kép van rólam, és nem vagyok már tini.
          A tinikre meg egyenesen vadásznak szvsz (a perverzek tudniillik).

          Válasz
          • sanyibácsi lánya

            Und? Ott kezdodik, hogy idegent nem jelolok vissza. Akkor meg akar fel is kotheti magat.
            Van kamu fb profilom. Atlag 1200 ismerossel. Valojaban senkit sem ismerek. Az ismeroseim minimum 90%-a lathatoan szinten kamu. Ha egy ilyen korbe belecseppen valaki, akkor jelolni es visszajrlolni fogjak darab-darab alapon. + Eleg sokan tudjak hasznalni a google kepkeresojet.
            Ja es nem nő a kamuprofilom. 40-es ferfi kozepszer arcberendezessel 🙂

        • sanyibácsi lánya

          Sehonnan. Ennyire egyszeru.

          Válasz
  26. Ravasz Figyelmeztetés

    Hahahahahahahaha Hogy a faszba lenne a virtuális zaklatás valóság
    Hahahaha néger csak menj el a képernyő elől néger csak csukd be a szemed Haha

    Válasz
  27. Mozes

    Ez egy tragya cikk volt. Nyilvan az ismeroseid az ismeroseid, ok pedig nem zaklatnak. Ha pedig ongyi akarsz lenni a fszbuk miatt akkor valami nagyon nincs rendben a fejedben.

    Válasz
  28. Llámássy Gergely

    Nahát nahát, a figyelemkurvulás hatására random faszik kezdenek írogatni? Még ilyet! Ezek szerint, a cika 2 millió magyar tinilány felhasználóból mindenki naponta kap 4 ilyen üzenetet 😀 Rejtély kérem!
    Ez a cikk majdnem olyan döbbenetes konklúziót szart ki magából, mintha az lett volna a kísérlet hogy pénzt ragasztgatsz magadra és besétálsz a Hős utcába…

    Válasz
  29. some Röfi

    egyébként meglepő, hogy amikor szüleink-nagyszüleink kezdenek facebookozni ugyanez történik… 55 éves, házas édesanyám csinált magának fbot, de elég elbaszottan használja, teljesen mindegy neki kit ismer és kit nem, mindenkit be- és visszajelöl (“nem azért van a facebook hogy barátkozzunk?”)… ezek általában hozzá hasonló korú felhasználók, kb fele-fele arányban magyarok és külföldiek. na, hát azért ő is kapja napi szinten több nyelven is a 20-30 új beérkező üzenetet, mindegyik udvarlós, szexuális tartalmú. plusz ebből meglepően sok az amerikai nyugdíjas veterán profil, náluk pár bók+házassági ajánlat 😀 anyámat ez nem zavarja, meg se nyitja ezeket és továbbra is gyűjti a sok ismerőst…

    Válasz
  30. Éva Gál

    Magyar kampányfilmek is készültek az ” Életre kelt chatek ” címmel, figyelmeztetve a fiatalokat a veszélyekre. https://www.youtube.com/watch?v=_sbo4W9ze3s&t=18s https://www.youtube.com/watch?v=tXvTNR0w3M8&t=29s

    Válasz
  31. Masquel

    Ha valaki a farkáról tol egy képet, csak annyit kell visszaírni neki “jujjdecsúnya, orvos látta már?” és többet nem fog küldeni.

    Válasz
  32. XY

    Hát nem a szeretett ünnepe az mán szent.Eltorzult világunk eltorzult ünnepe.A fa körül mindenki szeret mindenkit.Kilépve a fa árnyékából már csak a gyűlölködés.

    Válasz
  33. maxval bircaman mélyelemző

    A ballibaizmus nagy ünnepe az Ateista Karácsony.

    Válasz
  34. Katalin Andó

    A karácsony a szeretet ünnepe! Kissé kommercializálódott, mint napjainkban sok minden, de azért örülök, hogy a családommal lehetek, ès ők is örömmel vannak velem.

    Válasz
    • XY

      “Kissé kommercializálódott,,,Magyarul egy néptömeg meg gazdagodása a egy álszent ünnepen.Én minden nap a családom mellet vagyok ehhez nem kell karácsonyig várni.

      Válasz
  35. haereticusdothu

    Bőtös Botond Maga egy idióta.

    Válasz
  36. Bogomil_hu

    Jó szó ez a “tenderarisztokrata”…

    Válasz
  37. János Szerencse

    Mért nem kotornak a Dunaföldvári hid előtt?Ott mindig elakad a hajó.

    Válasz
  38. Bedzsula Bálint László

    A LÉNYEG ebből a cikkből is ismét HIÁNYZIK:
    hogy az emberek a tömegek győzködése folyik egy olyan ügy kapcsán, amibe szakembert “HIDROGEOLÓGUST” eddig és ezután sem vonnak be!;
    a jelenlegi törvények végrehajtási utasításainak lehetőségét kihasználva, a közkincs: >>KAVICS-HOMOK<>BÁNYATÓ<< pedig tönkreteszi az itt található, térképen még nem feltüntetett IVÓVÍZBÁZIST!

    Válasz

Hozzászólás írása