Mi határozza meg az egyes országok belső bérkülönbségeit?

photo

 

Az egyes országok belső bérkülönbségeit sok minden meghatározza. Ami viszont nagyon világosan látszik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fenti ábrájáról, hogy a kollektív megállapodásoknak nagyon erős hatása van rá! (Az X tengelyen az látható, hogy a munkavállalók hány százalékát fedik le kollektív megállapodások, az Y tengelyen pedig az első és a kilencedik jövedelmi tized jövedelmi arányai.)

Az ábra amúgy sok minden mást is elárul. Például azt, hogy az északi modell és a kontinentális jóléti modell államaiban nagyon magas arányban fedik le kollektív megállapodások a munkavállalókat. Ennek megfelelően kicsik is a jövedelmi különbségek. A skandinávoknál még a trendvonalból következőnél is kisebbek, főleg mivel progresszív jövedelemadóból keresztfinanszírozzák az alacsony jövedelmeket.

A keleti uniós tagállamok viszont sokkal jobban hasonlítanak az angolszász modell országaihoz. Gyengék a szakszervezeti jogosítványok, nagyon alacsony a kollektív megállapodások aránya, és ennek megfelelően magasak a jövedelmi különbségek. Magyarországon még a trendvonalból következőnél, a térségre jellemző adatnál is magasabbak.

36 hozzászólás a(z) “Mi határozza meg az egyes országok belső bérkülönbségeit?” bejegyzéshez

  1. szofter

    A D9/D1 nem biztos, hogy a leghelyénvalóbb mutató, ha bérekről van szó. Az első decilist többnyire pont nem azok alkotják, akik dolgoznak, hanem inaktívak, munkanélküliek.

    Válasz
    • KZoltán

      Milyen ‘wage’-t kap az inaktív?

      Válasz
      • szofter

        Semmilyet. Pontosan ezért nem értem, mit keres a szakszervezeti lefedettség bérekre gyakorolt hatásában a jórészt inaktívakat tömörítő első jövedelmi decilis. Az első decilis átlagjövedelmét túl nagy súllyal befolyásolják az őket illető állami transzferek ahhoz, hogy hitelt érdemlően felhasználható legyen ilyen statisztikához.

        Válasz
        • KZoltán

          Én viszont azt nem látom, hol ír az ábra jövedelemről (income). Szerintem csak bérről (wage) ír. Az meg a matematikai statisztika definíciója, hogy minden adatsort föl lehet osztani decilisekre (mondjunk ~30 db elem alatt nincs sok értelme, 10 alatt meg lesznek üres eleműek is). Úgyhogy nagyon helyesen az ábra a D9/D1 bért (wage) veszi, figyelmen kívül hagyva a D10, a ‘sztármanagerok’ bérét.

          Válasz
          • szofter

            A tengelyfelirat mindössze annyi, hogy D9/D1 ratio. Ha a címben wage van is, attól még lehet, hogy a felhasznált adatok jövedelemre vonatkoznak. Sajnos a forrás nincs részletesen feltüntetve (csak a szervezetek nevei, aztán sok szerencsét a honlapjukon való keresgéléshez, ha ellenőrizni akarod), annál pedig most kisebb gondom is nagyobb, hogy kikutassam, hogy az ILO melyik tanulmányából is származik az ábra, vagy az OECD meg a többiek honlapján hol vannak ezek az adatok.

  2. Perry White

    Szerintem téves következtetés ezt a grafikont is a szakszervezetek számlájára írni.
    Sokkal inkább attól függ melyik ország van a grafikon jobb és melyik a bal oldalán, hogy az ország ipara inkább az élő munkára vagy inkább a technológiára hagyatkozik.
    Ahol mindenki a künnyű iparban vagy kereskedelemben dolgozik vagy a turizmusban vagy a nehéz iparban, de még mindig emberek szerelik össze az utolsó csavarig a gépeket, ők vannak a jobb oldalon.Munkájuk nem igényel speciális tudást, a csokit például csak egyféleképpen lehet kiönteni a tálból, legyen az Dél vagy Észak Belgium például, vagy a virág lemetszéséhez egy olló kell meg egy kéz vagy egy kombájn, legyen az kelet vagy nyugat hollandia.
    Bezzeg a grafikon bal oldala: nem mindegy, hogy a koreai munkás egy elektronikai vállalatnál dolgozik akár a szalag mellett, akár a tervező irodában vagy pedig a rizsföldeken és ez épp igaz az USA-ra is, ahol ha az ember egy traktoron aratja a kukoricát vagy éppen Mountain View-ban dolgozik.

    A grafikon és a szakszervezet között nincs összefüggés ez az ért könnyen belátható, ha elképzeljük, mi lenne, ha a világon mindenhol egyformán erősek lennének a hivatkozott kollektív megállapodások és ugyn annyit kapna egy Izlandi rizstermesztő (:-) ) mint egy dél-koreai, függetlenül attól, hogy mennyit termel, neki ez milyen személyes erőfeszítést jelent és mennyire termelékeny.Ez már a Szovjetúnióban sem vált be…szóval szerintem ma már a szociáldemokrácia a gyakorlatban teljesen más, mint akár 10 évvel ezelőtt.

    Egy olyan grafikon sokkal érdekesebb lenne, ahol nem országok és országok, hanem cégek és cégek, ipari szektorok és ipari szektorok vannak összehasonlítva, mert ma már a világgazdaság nem igazából országokra, hanem cégekre tagolódik.
    Nincs értelme szerintem arról beszélni, hogy a világ egyik országában mennyit keres például egy olajfúrótornyon dolgozó munkás, amikor nem az számít, hogy melyik országban van a torony és milyen nemzetiségű a munkás, hanem az, hogy a BP-nél, az Exxonnál vagy a Royal Dutch Shellnél dolgozik-e….és ez sem a szakszervezetek miatt nem mindegy, hanem azért nem mindegy, mert a munkaadónak nem midegy mennyit fizet a munkavállalójának, mert verseny van.
    Belgiumban, Ausztriában, Hollandiában a csokigyárban és a virágtermesztésben nincs verseny, és ezért nincs bérkülönbség sem és ezért van ott a szakszervezet, bár nem biztos, hogy szükséges lenne a jelenléte.

    Szóval szerintem a D1/D9 összevetés országonként komolytalan a világ szociáldemokráciáját a fizetéseken és a szakszervezeteken keresztül nézni, vagy legalábbis félrevezető, bár ugye laikus vagyok
    Ha most a saját szektoromban hirtelen megjelenne egy szakszervezet, akkor bajban lennék, ugyanis olan szerencsés vagyok, hogy az országban a legjobb cégnél dolgozhatom.A folyamatos verseny miatt jól teljesítünk, aki nálunk dolgozik az keresi a legtöbbet és lassan szépen felszívjuk a kokurencia munkavállalóit, mert szakszervezet nélkül is létezik normális munkahely és ez csak a munkaadón és a munkavállalón múlik.Hiába lenne szakszervezet például a lassan eltünő egyik konkurens cégnél, ha nem tudnak fizetni és taplók a munkavállalókkal, mert nem embernek nézik őket, azon a szakszervezet sem segít.
    Tudom, sosem fogunk egyet érteni, de szerintem a szociáldemokráciához nem kell egy szervezet.
    Viszont úgy hallottam újra nyílnak a bányák, talán majd oda…

    Válasz
    • Perry White

      Ja igen, azt lefelejtettem, hogy például a holland D9 talán nem is szakszervezeti tag, ahogy a belga,usa,német, stb D9 sem.Igazából nem is tudom mit csinálhat például egy top-manager szakszervezet 🙂
      Szóval esetleg kieegyeznék egy D1-D3 grafikonnal, de csak nagyon esetleg.
      Á mégsem, meggondoltam…nem jó az, ha a szociáldemokrácia és a fizetés mértéke csak így pőrén kerül párhuzamba..éppen annyira nem, mint ahogy a többet termelő, nem a közösbe dolgozók kulákok voltak.Bocs, de én nem vagyok a központosított kiegyenlítés híve.

      Talán ma a szakszervezetek létjogosultságát kiszorítja az, amit mostanában – szerintem politikamentessé téve azt – társadalmi szerepvállalásnak hívnak.

      Válasz
    • Gergely Kóródy

      ezekben az országokban kb ugyanazok a húzóágazatok jobb és baloldalon is, még ha neked a helyi sajátosságok jutnak is elsőre eszedbe. A gdp-t az öltönykék termelik. Egy korrelációs együttható egyébként érdekelne

      Válasz
  3. Attila Zámodits

    bingo
    thurmer gyula egy tiszta pillanataban mondta a 2002es valasztasi kampanyban h nem az adokedvezmenyek meg a tobbi kozbeszedben forgo hulyeseg miatt jonnek ide a multik hanem azert mert itt nincs szakszervezet
    tudott vmit a ven komcsi

    Válasz
  4. Emami Bácskai Béláné

    A tisztességes munkás öntudata hiányzik.Lehet kérem röhögni.Az egész a zsebből fizetés megalkuvásával kezdődött, a csalás elfogadásával.
    Mivé nőtte ki magát? Naugye. Oszt jónapottá.
    Ne sírjon a szátok, mind bennevagytok.
    Nyakig.

    Válasz
  5. huntomas

    FAM-mal messzemenőkig egyetértek, ő csak bemutatja a mai magyar társadalmat, de természetesen ő is változást sürget. Attól még, hogy valaki kimondja az igazságot, hogy jelenleg nincs jelentős igény az Orbán rendszer felszámolására, az szerintem még nem a tanult tehetetlenséget hirdeti. FAM nem azt mondja, hogy semmi értelme itthon bármi újba is belekezdeni (LMP alapító volt, drukkolt a Momentumnak is), csak ha valódi rendszerváltókra nincs jelentős társadalmi igény, akkor a “forradalom” érdeklődés hiányában elmarad.

    Válasz
    • Veszely Judit

      Elmarad- elmarad – és az országgal mi lesz?

      Válasz
    • Laszlo Marai

      Mibol kivetkezik, hogy nincs igeny? A kormany (es az ellenzek) elutasitottsaga nem ezt jelzi. Nyilvan egy fasza, eu szintu (akar liberalis, akar jobbos) partra momentan nincs kereslet, es meg senki nem talalta meg, hogy pontosan mi kellene tobb embernek, mint a Habonyi Kaadarizmus, de igeny az van valamire, az latszik.

      Csak talan lassu, tobb menetes jatszma felepiteni (es kozben az embereket is alakitani).

      A tanult tehetetlenswg meg itt jon be, a kuzdeni nem akarasnal.

      Válasz
  6. Péter István

    Nem olyan bonyolult dolog ez. A FIDESZ által vezetett országirányításnak nincsen alternatívája. Az emberek világosan látják és tapasztalják, hogy a polgári kormányok minden esetben kivezették az országot a balliberális kormányok által előidézett őskáoszból és a mindent lebénító adósrabszolgaságból. Az elmúlt huszonhat évben fejlődés és felemelkedés, valamint életszínvonal emelkedés kizárólag a FIDESZ vezette kormányok idején valósult meg. Szóval, az emberek nem hülyék és nem fognak a saját érdekeik ellen cselekedni, hogy aztán a hatalmi tébolyban szenvedő politikai kalandorok kétes üzelmeit támogassák.

    Válasz
    • CsakegyRaszta

      ott bukik a dolog, hogy nem elég választani egyik, vagy másik oldalt. aktív polgárként kellene viselkedni, és nem ráhagyni mindent az államra. ha nem vesszük kezünkbe a sorsunkat, bármelyik oldal csak kihasznál.

      Válasz
    • Moderate

      Anyád. Irány a blokkoló.

      Válasz
    • Veszely Judit

      Az életszínvonala csak a fideszeseknek emelkedett, mindenki másé csökkent. Őskáosz, az most van: maffia, hazudozás, pénzpocsékolás, stadion- és kisvasút-őrület, Polt Péter, Habony, stb. Nem zavarja, hogy a kultúrnemzetek utálnak minket? Hogy egyetlen ember dönt el mindent, ez a demokrácia? Ön, mint jó hazafi, ilyennek álmodta meg a hazáját? Talán ön is kapott néhány jó trafikot, v. jól kitömték a zsebét, s ettől lengeti a zászlót?

      Válasz
    • Laszlo Marai

      Ennek a cuki elmeletnek mondjuk a kormany az osszes valasztopolgarra vetitett tamogatottsaga meglehetosen ellentmond, ugye.

      Mar, ha a tenyek erdekelnek valakit, es nem kognitiv disszonancia csokkento magyarazatokat akar gyartani.

      Válasz
  7. Gábor Bácsi

    Egyrészt Kropotkin ( ha már idézzük). Másrészt nem haltak ki a kormányoldalon a gondolkodók, csak a baloldal ignorálni akarja őket. Mondjuk fordítva is igaz. De ha ennyire vereséghangulat van, akkor megérdemlik. Önmagát beteljesítő prófécia..)

    Válasz
  8. Moderate

    Mert azt hiszi mindenki sunnyogással megűszhatja a diktatúrát is, erre semmiféle garancia nincs.Afelé tartunk, aki nem látja, hülye. Diktatúrában bármit megtehetnek, bármidet elvehetik, és nem tehetsz ellene semmit. Ezt jó lenne tudatosítani mindenkiben.

    Válasz
  9. aser

    Amikor egy ellenzéki elhiszi,hogy a diktátortól kapja a fizetését és ő ezért hálával tartozik,elveszett a demokrácia részére.

    Válasz
  10. Holger Hartland

    Nem tehetetlenség az, ha valaki nem kér a kommunistákból. Az emberek nem tehetetlenek, hanem Vágó Gábornál meg a többi komcsinál még Orbánt is jobbnak tartják. Az “Orbánnak nincs alternatívája” ennyit jelent: jelenleg nincs, mert akik jelenleg ezt a szerepet játsszák, azok nem alternatívák, hanem szarok.

    Válasz
    • Veszely Judit

      Hol vannak ma kommunisták? Akik szabad választásokon mandátumot szereznek, és betartják a demokratikus szabályokat, mitől azok?Vágó Gábor olyan messze áll a kommunistaságtól, mint ön a józan észtől. Orbánnál mindenki jobb, /kivéve a Jobbikot/.

      Válasz
      • Holger Hartland

        A baloldal bal szélén, ott vannak. Nevezhetném őket radikális/alternatív baloldalnak, de jó lesz ide a komcsizás is. 🙂 A demokratikus szabályokat persze, hogy betartják: próbálnák csak meg nem betartani… ahhoz nincsenek elegen és nem elég erősek.

        De sikerült a kommentemnek egy mellékes aspektusára válaszolni, ugyanis nem az a lényeg, hogy lekommunistázom-e VG-t, hanem hogy a balos ellenzék már megint az emberekben keresi a hibát maga helyett, amiért nem kap elég szavazatot.

        Válasz
  11. Laszlo Marai

    A ‘savazas’, hogy nem igy kene, hanem maskepp, az nem tanult tehetetlenseg, hanem ugynevezett kritika. Ha azt is megmondja az illeto, hogy hogy kene, az meg konstruktiv valtozata. Sok baja van a magyar tarsadalomnak, a tanult tehetetlenseg is az, valoban, de egy masik a vitakeptelenseg. Hogy ha valaki nem ert egyet, az egybol kapja a cimket, hogy lehuz, meg frocsog. Hat nem. Aki fotelforradalmarkodik, azt nem basztatni kell, az epp az elso lepest teszi meg. Es tegyuk hozza, hogy a valasztasokon a fotelforradalmar pont ugyanugy egy szavazattal jatszik, mint az utcara jaro. Tehat, ha valamikor, hat most aztan kulonosen nem erdemes ezzel basztatni senkit. De, hogy hozzak meg egy par ervet:
    – Trump az online mediaval nyert.
    – Az ISIS a social mediaban iszonyu sikeresen kampanyolt.
    – A BKK-TSystems balheban is a fotelforradalmaroknak koszonheto, hogy a nemetek odahatottak. Meg az is, hogy ekkora balhe lett sztem.

    A fotelforradalmar slacktivist remekul hasznalhato az online terben az uzenet terjesztesere, meggyozesre (nem veletlen fizetnek egyes allamok trollokat). Persze jobb, ha ennel tobbet csinal, de erre biztatni kell, nem meg elidegeniteni.

    Amugy egyetertek: a tanult tehetetlenseg, ami valojaban az ‘ugysem sikerul’, ill. a kifogaskeresesben mutatkozik meg, marha karos. Es aktivizalassal lehet ellene kuzdeni. Olyan ugyek megoldasaval, amire van rahatasa az illetonek, amibol sikerelmenye lesz. Es igy a kicsiktol a nagyok fele haladva tudatos es felelos polgarokat lehet kepezni. A bkk ugyre visszaterve, nekem ettol nyilt ki a bicska a zsebemben – mert azt uzente a feljelentes, meg utana a kommunikacio, h te csak ne akarj itt megjavitani semmit. Ne szolj bele, nem a te dolgod. Semmi nem az. Hat de!

    Válasz
  12. Mészáros Jenő

    Cseszd meg, a forintnak nincs is kamatszintje! Legalább is a tiédnek.
    0,1%-ot adnak érte, de háromszázszor ekkora kamatot kérnek.
    És még a 0,1 %-ot is megadóztatják.
    De azt is, ha csak felveszed a tegnap betett pénzedet. Ha jól jársz, a 95 %-t visszakapod.

    Valahogy az Eurónál is ugyanez e helyzet. Ott is ilyen kamatszintet harcolt ki nekünk Eltolcsy kurmányunk és bankrendszerünk.

    Válasz
    • Darázsvarázs

      Mennyi is 0.1-nek a háromszorosa? 0.3. Magyarországon nincs 0.3%-os kamat. A “tegnap betett pénzedért” sem 5%-os levonás van, hanem 0.5%-os. Tehát számolni nem tud, gondolkodni nem tud, és mégis belepofázik olyasmibe, amiről fogalma sincsen!

      Válasz
      • Mészáros Jenő

        Na kis barátom:

        Én háromszázszoros kamatról írtam, tehát nem értem a fejtegetésedet a
        háromszoros akármiről.

        A matematika mai állása szerint 0,1×300=30

        Tehát:

        Ennyit ad a bank: DIREKT BETÉT 1*2 HÓ 0,1%

        Ennyit kér a hitelért: Provident kölcsön

        500.000,-Ft összegű, 30 hónapos futamidejű kölcsön esetén a THM 24,89%

        Nos, valóban nem háromszázszoros, csak 249 szeres a különbség.

        De ha nagyon rákeresek, találok olyat is ahol meglesz a 30 %-os hitelkamat.

        ————————————————————————————

        A bankpénztári készpénzfelvétel díja bankonként változó, de kedvezőtlenebb
        esetben elérheti a 1,5 %-t. Ugyanakkor ez a számlán lévő összegre vonatkozik.
        Amennyiben valamilyen konstrukcióban lekötött betétről van szó, annak vannak
        további költségei, azonnali feltörés és kp. felvétel esetén. (PL. buktad a addig elért kamatot, a hozamot)
        Tehát a tegnap betett pénzedet soha nem kapod vissza, csak jónéhány százalékkal csökkentve.

        Válasz
  13. Gergely Kóródy

    Pontosabban lehetne nemzetközi beruházásokba/vállalkozásokba anélkül, hogy attól kelljen rettegni, hogy a kormánytól annyira független jegybankelnök valamilyen kampány -vagy tőzsdei ügyletből kifolyólag bármerre elcseszi az árfolyamot, vagy csak mert venni akar még pár festményt

    Válasz
  14. Vidéki

    2016. okt. 14.Origo “Nem híve a közös európai pénznem, az euró csehországi bevezetésének Andrej Babis cseh pénzügyminiszter”.

    Babiš szerint az euró bevezetése a cseh gazdaság számára azt jelentené, hogy
    kezességet vállalna az uniós külföldi tartozások egy részéért és
    elvesztené az egyik eszközét, amivel kezelheti a gazdasági válságokat.

    „Az eurozóna gazdasági projekt volt, de politikaivá vált.

    ÉN NEM AKAROK A GÖRÖG ADÓSSÁGÉRT VAGY AZ OLASZ BANKRENDSZERÉRT KEZESSÉGET VÁLLALNI,
    nem akarok ennem a rendszernek a része lenni, nem számunkra semmi jót nem hoz,

    nyilatkozta a volt pénzügyminiszter.

    Hozzátette, szerinte a közös valuta csak egy újabb olyan függőség, amivel „rólunk dönthetnek nélkülünk”.

    Válasz
  15. József Kovács

    Ha most vezetnék be az eurót a nyugdíjasok sokat vesztenének vele,nagy bajba kerülnénk mint többség!!!

    Válasz
  16. gmihaly

    Leeesett?

    Válasz
  17. Player

    Euro a szent gral, vagyis delibabu.

    egyebkent sztem az Euro bevezetesevel a berek es arak is valtoznanak Europa szinture, ha nem is azonnal, de feltartozhatatlanul.

    viszont a legjobb a magyar gazdasagnak a dollar ($) bevezetese lenne. tudok is olyan orszagrol a holland antillakon (ahol hivatalosan a holland, de gyakorlatilag az angol a beszelt nyelv es Hollandiahoz tartoznak gazdasagilag es katonailag), akik dollart vezettek be. szoval barmelyik orszag bevezetheti a dollar ($) hasznalatat.

    Válasz

Hozzászólás írása