EU Bizottság: Magasabb minimálbér mellett magasabb a foglalkoztatás!!

Széles körben elterjedt városi legenda, hogy a minimálbér emelése kiárazza az alacsony kézettségűeket a munkapiacról, ezért károsan hat a foglalkoztatásra. Ezt természetesen sokan vitatták, a nemzetközi szakirodalom megosztott a kérdésben.

Most egészen érdekes hozzászóló tette le a voksát az ellenoldal mellett, mégpedig európai uniós empirikus adatok alapján. Az Európai Bizottság Foglalkoztatásért felelős Főigazgatóságának grafikonját láthatja a Kedves Olvasó:

 

photo-4

 

X tengely: A minimálbér az átlagbér százalékában.

Y tengely: az alacsony képzettségűek foglalkoztatási aránya.

Mit látunk? Azt, hogy a magasabb minimálbér trendszerűen együtt jár az alacsony képzettségűek magasabb foglalkoztatási valószínűségével!
Ideje magunk mögött hagyni a városi legendákat!

 

Figyelem!! A korrekt vita kedvéért bepötyögtem az adatokat, és az jött ki, hogy az összefüggés a két változó között gyenge. Azaz azt lehet elmondani, hogy nagyon gyenge, de pozitív összefüggés van. És természetesen azt továbbra sem állítom, hogy a korreláció kauzáció lenne. De azt a hipotézist továbbra is el lehet vetni, hogy a magasabb minimálbér alacsonyabb foglalkoztatással járna együtt az alacsony végzettségűek körében.

 

 

52 hozzászólás a(z) “EU Bizottság: Magasabb minimálbér mellett magasabb a foglalkoztatás!!” bejegyzéshez

  1. Istvan

    Szegény néhai Prof Ceteris Paribus meg forog a sírjában. Milyen viszonyban is vannak a correlation meg a causality egymással?

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Írok én itt valahol kauzalitásról?

      Válasz
      • Istvan

        Egészen úgy tűnt, hogy azt próbálod cáfolni, hogy a minimálbér emelése kiárazza az alacsony képzettségűeket a munkapiacról.

        Válasz
        • Zoltán Pogátsa

          Az ábra azt cáfolja, hogy a magasabb minimálbér együtt járna a magasabb munkanélküliséggel.

          Válasz
          • Istvan

            Az ábra nem cáfolja, hogy a minimálbér emelése kiárazná az alacsony képzettségűeket a munkapiacról

          • Zoltán Pogátsa

            Akkor árazza ki, ha a termelékenységüknél magasabbra emeled a minimálbért. Ha nem emeled annál magasabbra, akkor nem árazza ki őket, viszont növeli a fizetőképes keresletüket, ami vezethet a foglalkoztatás növekedéséhez.

          • Istvan

            Ez kb igaz, csak míg az első hatás direkt a második indirekt. Az a kérdés hogy a jelenlegi minimálbér marginális emelése milyen arányban visz munkahelyet és milyen arányban csoportosít át (!) jövedelmet a minimálbéren foglalkoztattak felé, meg hogy ennek az átcsoportosított jövedelemnek mekkora, sőt egyáltalán milyen irányú a nettó hatása. De hogy erről ez az ábra bármit mondaná azt kétlem…

            Ráadásul a cikk címében ezt írtad:

            EU Bizottság: Magasabb minimálbér mellett magasabb a foglalkoztatás!!
            Széles körben elterjedt városi legenda, hogy a minimálbér emelése kiárazza az alacsony kézettségűeket a munkapiacról, ezért károsan hat a foglalkoztatásra. Ezt természetesen sokan vitatták, a nemzetközi szakirodalom megosztott a kérdésben.”

          • Zoltán Pogátsa

            lásd következő blogbejegyzés

  2. Yan Chi

    Csökkentsük jelentősen az átlagbért, ugyanis látható, hogy ahol nem keres az átlag jelentősen többet a minimálbérnél, ott az alacsony képzettségűek közül is többen kapnak munkát. Hülyeségeket állítani én is tudok…

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Nevetni fogsz, de az ábra bizony ezt is mutatja. Márhogy a kisebb bérkülönbségek nagyobb foglalkoztatással járnak együtt, jaja.

      Válasz
  3. Zokka

    Nem vagyok egy közgazdaságtan, de erre még kellett volna egy kis síkosító, mert nagyon erővel lett kihozva…
    Olyan minimálisan elhanyagolható faktorokat hagy ki, mint termelőipar-szolgáltatások aránya, társadalmi szerkezet, gazdaság szerkezete. Angliában ordenáré mennyiségű minimálbéres boldogan mosogat bagóért, míg ezt mondjuk nálunk már annyira nem lehet elmondani, meg alapból is ezek az adatok ennél jobban már nem is lehettek volna szétszórva…

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Nem én csináltam, nem tudom mennyire vannak szétszórva, de ha így is van, akkor is az a helyzet, h nem jár együtt az alacsony minimálbér alacsonyabb foglalkoztatással.

      Válasz
  4. szofter

    És ami még külön vicc: az EU-nak 28 (2010-es állapot szerint 27) tagállama van, a trendvonal pedig 20 pöttyre van ráhúzva. Olyan országok hiányoznak az ábráról, mint az európai viszonylatban vitathatatlanul megkerülhetetlen Németország, a válság sújtotta Olaszország, valamint egész Skandinávia.

    Bónusz: ha csak az egykori vasfüggöny keleti oldalán található országok pöttyeit nézzük, akkor nem csupán ellentétes irányú trend rajzolódik ki, hanem még a szórás is sokkal kisebb. A szlovén adat az egyetlen, amely kiugrik a trendből, a másik 9 CEE-országé (3 balti, 4 visegrádi, Románia és Bulgária) pompásan mutatja, hogy a mi régiónkban a magasabb minimálbér alacsonyabb low-skilled foglalkoztatással párosul. Oszt hogy mi okoz mit, azon már lehet vitatkozni, de ezek alapján a “magas minimálbér magas foglalkoztatást eredményez” következtetésnél értelmesebbnek tűnik az a magyarázat, hogy ahol eleve fejlettebb a gazdaság, ott bátran lehet magasabbra emelni a minimálbért is, nem lesz megsemmisítő hatása a szegényekre; az elmaradottabb országokban viszont csak óvatosan azzal az emeléssel.

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Azokban az országokban, melyek nincsenek rajta, tipikusan nem volt ekkor még minimálbér. NÉmetországban és SKandináviában pld.

      Válasz
  5. Mitya Ivanov

    az egyes pontok (országok) messze vannak a trendvonaltól, tehát az összefüggés gyenge. A regressziós egyenletet is rá kellett volna tenni az ábrára.

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Nem én csináltam, hanem a Bizottság. De ha gyenge lenne az összefüggés, akkor is az a helyzet, hogy nem jár együtt alacsonyabb foglalkoztatás az alacsonyabb minimábérrel.

      Válasz
  6. Miklós

    Pozitív, hogy nem a többszörösen megbukott megszorítás elvét nyomatják.

    Válasz
  7. peter303

    Ez pont fordítva működik: Ha nagy a foglalkoztatás, akkor emelnek a minimálbéren. A városi legenda ettól függetlenül igaz. Sőt még a magas segélyezés is csökkenti a foglalkoztatást. Slovákia esetében a képzetelenek nagyrésze roma, ez is meglátszik.

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Ez vagy igaz, vagy nem. Ez alapján az ábra alapján ezt nem tudjuk. Annyit tudunk, hogy magasabb minimálbér mellett is vígan meg vannak országok, azaz nem törvényszerű, hogy a magas minimálbér együtt járna az alacsony foglalkoztatással.

      Válasz
  8. joska

    Más szavakkal Svédországban alacsonyabb a képzetlen-munkanélküliség mint Romániában, és a minimálbér meg magasabb.
    Kis rosszindulatú túlzással ezt eddig is tudtuk, hisz mindkettő a “fejlettebb, kompetitívabb gazdaság” címke folyománya.
    A kérdés, hogy a román gazdaságban mi történik a munkaerőpiaccal, ha a KORMÁNY emeli a minálbért ettől még nincs megválaszolva.
    És ez megint más szituáció attól, milyen, amikor a piac árazza be úgy a minimálbért, hogy az magasabb legyen (akármit is jelentsen ez, bocs, nem tanulmány, csak komment 🙂

    Válasz
  9. Vidéki

    HORVÁTH CSABA történész, politológus cikke remek.

    Érdekes látni a cikkből, hogy a fejlődés nemcsak a demokratikus rendszerek privilégiuma volt.

    A kommunista Kína hatalmas gazdasági fejlődése és politikai súlyának hatalmas megnövekedése szembetűnő.

    Az első ópiumháború (1839-1842) idején Kína tehetetlen, kiszolgáltatott volt a brit követelésekkel szemben.
    A korszerű angol fegyverekkel szemben tehetetlen kínai vezetés béketárgyalásokat kezdeményezett, s 1842. augusztus 29-én a Cornwallis fedélzetén aláírták az ún. „nanjingi szerződést”. A szerződés alapján Kína átengedte Hongkong szigetét, és megnyitotta öt kikötőjét az angol kereskedők előtt. Emellett 5%-ban rögzítették a vámtarifát, és Kína hatalmas jóvátételt fizetett. Egy kiegészítő jegyzőkönyvben 1843-ban Kína elismerte az angolok területenkívüliségét.

    Ma már Hongkong is a kommunista Kínához tartozik.

    Csodálatos, hogy ilyen hatalmas fejlődés következhetett be kevesebb, mint 200 év alatt Ázsiában.

    “Voltaképpen az, a nagyjából 1850-1950 közt csúcspontját elérő helyzet volt anomália, amikor is a nyugati civilizáció átmenetileg dominanciát tudott kivívni a másik három blokk felett is.”

    Azt hiszem, hogy a hatalmas európai gyarmatbirodalmak széthullása fontos tényező volt abban, hogy olyan államok is, mint Dél-Korea ilyen hatalmas fejlődési lehetőséghez jussanak.

    Korábban a hatalmas gyarmatbirodalmak kisajátították a Föld nagy részének erőforrásait.

    Dél-Korea hatalmas iparának hatalmas nyersanyagszükségletét, hazai forrásokból nem tudná kielégíteni. A gyarmati rendszer összeomlásával a világpiacon hozzáfér azokhoz az erőforrásokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek iparának működtetéséhez.

    Dél-Korea 2004-ben a világ ötödik legnagyobb acéltermelője volt. 47,521
    millió tonnás termelésével megelőzte Németországot is.

    Dél-Korea és Kína dominálja a hajógyártást a világon.

    Válasz
    • Fényt az éjszakába

      Ez a keleti fejlődés teljesen nyugati bázisra, nyugati innovációra építve. A diktatúrák csak egy bizonyos pontig képesek fejlődni aztán összeomlás, lesüllyedés következik. Azok a társadalmak sikeresek ahol az egyéni kezdeményezés alapja a társadalomnak. Aki kíniakkal dolgozott az tudja mennyire nem innovatívak. Annyit végeznek el a munkából amennyiről úgy gondolják, hogy a főnöknek megfelel. Hongkong azért nem jó példa mert örökölte az angol gyarmati időszak gondolkodás módját és most is különleges elbírálás alá esik Kínában.
      A kollektív társadalmak mint a kommunizmus és az iszlám (ott az umma, a közösség a fő szempont) egy rövid fejlődési időszak után garantáltan az eljelentéktelenedés felé haladnak.
      Tehát ezek követő fejlődések. Kérdés valaha eltudják-e érni a nyugati civilizáció szintjét. Fejlődés alatt nem csak a gazdaság, technika fejlődése értendő.

      Mindebből következik, hogy hogy igazán fejlődőképes rendszer az ami képes megújulásra, fejlődése az egyén kezdeményezőkészségre épül azaz a lehet legnagyobb szabadságot élvezi.
      Az emlegetett országok fejlődése önmagukhoz képesti fejlődést jelent de nem jelenti azt, ők az emberiség fejlődésének húzó erői lennének. Szerintem nem is lesznek azok történelmi hagyományaik vagy a vallás miatt. Értő szem látja (úgy tűnik a cikk írójának nincsenek meg ehhez a technikai ismeretei), hogy az utóbbi évtizedek fejlődése szinte teljes mértékben a nyugati világból áramlott ki.

      A cikk lényegében ideológia alátámasztása annak a folyamatnak ami Magyarországon zajlik, ezt próbálja egyetemessé tenni.

      Válasz
      • Balázs Nádasi

        Azzal egyetértek, hogy a megújulásra, innovációra képes rendszerek képesek önfenntartásra, s az autokráciák-diktatúrák (pl. Magyarország, Oroszország) biztos bukásra vannak ítélve. De Kína kivétel. Nem vagyok szakértője a témának, Acemoglu szerint Kína növekedése kifulladóban van, ám a kínaiak szerint “csináljuk azt, ami működik, és elnevezzük kommunizmusnak”. Sejtésem szerint (ismétlem: adatok hiányában ez csak sejtés) Kína már csak nevében kommunizmus, sokkal inkább nyitott piacgazdaság. Amennyiben a kommunista bürokrácia, gondolkodás mégis felülkerekedik az országon (amire vannak jelek, az új főtitkár pl. nem nevezte meg utódját), akkor valószínűbb, hogy el fognak bukni geopolitikailag, ha viszont tovább folytatódik a demokratizálódás, akkor a kommunizmus külsőséggé fog silányulni, véleményem szerint (hiszen már most erősebb egy-egy üzletember, mint egy-egy főtitkár).

        Válasz
        • Fényt az éjszakába

          Úgy gondolom Kína történelmi okokból tér el a szokvány diktatúráktól a lényeget azonban nem érinti miszerint mint diktatúra a fejlődése ki fog fulladni. Most óriási elmaradottságot kell pótolnia ez a hajtóerő. Konfucionista gondolkodásmód miatt a társadalmi fejlődés sokkal lassúbb mint másutt ezért hosszú együttélésre lehet számítani a kommunista és a kapitalista rendszer között azaz kapitalista gazdaság kommunista politikai rendszer. Megjegyzem ez még mindig jobb államalakulat a világ számára mint egy nacionalista Kína.

          Válasz
      • Vidéki

        Írja: “A kollektív társadalmak mint a kommunizmus és az iszlám (ott az umma, a közösség a fő szempont) egy rövid fejlődési időszak után garantáltan az eljelentéktelenedés felé haladnak.”

        Kínában már régóta kommunizmus van mégsem jelentkeznek az eljelentéktelenedés jelei, amit teóriája diktálna.

        Annyira nem, hogy napjainkban már elképzelhetetlen lenne egy olyan háború, mint az első ópiumháború (1839-1842), az Anglia és Kína közötti háború, melyet az angolok azért robbantottak ki, hogy kereskedelmi érdekeiket érvényesíthessék Kínában. Akkor kikényszerítették az angolok, hogy a kínai árukért ópiummal fizethessenek ezüst helyett.

        Válasz
        • Béla Somogyi

          Kínában (sem máshol) sosem volt, és nem is lesz “kommunizmus”. Attól hogy azt írják a névtáblára, az még nem az! Eljelentéktelenedni pedig pusztán a lélekszáma miatt nem tud!
          A “nyugati” világnak pedig nincs szüksége háborúra, hogy elérje a céljait a térségben.

          Válasz
      • Vidéki

        “Sztálin Oroszországot faekével vette át, és atombombával hagyta az utókorra.”

        Mondotta a kiváló Churchill, aki nagyra értékelte Sztálint és a szovjet kommunista rendszert.
        A II. világháború alatt, mikor Franciaország kiesése miatt Szovjetunió, Nagy Britannia és az Egyesült Államok együtt harcolt, a Szovjetuniót is demokrácia gyanánt ábrázolták a nyugati hatalmak vezetői.

        Válasz
  10. Jenő Sóvári

    …emlékeztetnék,hogy amikor hónapokkal ezelőtt Orbán figyelmeztetett hogy ezt a kérdést komolyan kell venni,a szocik üdvöskéje kiállt,és közölte hogy ez csak terelés a QUAestor ügyről,és bevándorlás nincs…most,hogy már lassan a budapestiek is kezdik érezni a saját bőrükön,..talán elhiszik hogy az mszp-s libsik hazudnak..

    Válasz
  11. Kara

    Jenő Sóvári

    egy napja

    …emlékeztetnék,hogy amikor hónapokkal ezelőtt Orbán figyelmeztetett
    hogy ezt a kérdést komolyan kell venni,a szocik üdvöskéje kiállt,..”

    És az elvtársai előtt az EP-ben legényesen széttépte a kérdőívet…

    Válasz
  12. Péter István

    Mennyivel egyszerűbb volna a helyzet, ha a bűnbandák szervezőit és a vezető bűnelkövetőket szépen sorban felaggatnák és akkor nem volna ez a nagy nyavalygás. Így előfordulhat, hogy egy szép napon a bűnözők veszik át az uralmat az emberiség felett.

    Válasz
  13. gmihaly

    Nem akkor töténik ez meg, ha az “ügy” átszakad, hanem ha a mobilgát szakad át, márpedig Lányiék tanulmánya szerint ez benne van a pakliban. Vak is mondta: Majd meglátjuk.

    Válasz
  14. Mariann Trombitás

    Ha oda építkeztek – viseljék a következményeket – saját költségre!!!

    Válasz
  15. Takács Gábor

    Szentendrén milyen franko gátat csináltak,gyorsan és nagy fakivágások nélkül.Azt miért nem irják,hogy a kivágott fákat jo pénzért külföldre viszik.

    Válasz
  16. Péter István

    Nos, húsz éven át senkit sem érdekelt a római part árvízvédelme. Valójában most is így van ez, de a liberális kommunisták és az egyéb népellenes anarchisták elhatározták, hogy gyakorlatilag mindenbe belekötnek, amit a mostani városvezetés tesz és kezdeményez.

    Válasz
  17. Károly Szabó

    Óbudán amúgy is megy az ámokfutás:-( Először a Dísz térnek nevezett -tényleg lepusztult- területet szabadították meg /egy kivételével/ a gyönyörű és ÉP árnyat adó gesztenyefáktól, majd jól lebetonozták az egészet, azóta arrafelé is meg lehet dögleni nyáron… Most az Vörösvári úti rendelőintézet környéke van soron, kerítések, dózerolás, és az elképesztő mennyiségű lepakolt térkőhalom alapján itt is várható a zöldfelületek szisztematikus kiírtása:-((( Senki sincs már, aki gátat tudna szabni ennek a környezet-bántalmazásnak???

    Válasz
  18. Gyöngyi Kristóf

    Az lep meg ,hogy Vágó Gábor írta ezt a baromságot,valamivel többre becsültem eddig. Most már látom, Ő is csak egy hazug politikus ,mint a többi.Tarlós gerincesebb ettől .Kedves Gábor!!!!! Nem kéne hazugságot gyártani ,mert azzal magad alatt vágod a fát!

    Válasz
  19. Hun

    A helyzet az, hogy valóban Tarlós óbudai polgármestersége alatt építkeztek ártérre. Csak nem ‘orbánista milliárdosok’. Hanem az ottani állami tulajdonú üdülőket fillérekért ‘privatizált’ MSZP-SZDSZ-es politikusok, és hozzájuk közeli “üzletemberek” (egykori pártfunkcik, KISZ-vezetők és egyéb demokraták). Nyilván akkor megkapta mindenki a csúszópénzt, aki ráhatással bírt az építési engedélyek kiadására. Ennek is utána járhatna a független, nem Soros-támogatta (ja,de,pont az előző cikkben ismerik el) igazságért küzdő atlatszo.hu. Mert ez a mobilgát valóban hülyeség. Lássák az emberek kiknek a tulajdonát kellene így védeni!

    Válasz

Hozzászólás írása