Na, akkor mégegyszer a minimálbér ábráról…

Óriási vihart kavart az előző blogbejegyzésemben közzétett EU bizottsági ábra, amely azt mutatja, hogy a minimálbér átlagbérhez viszonyított szintje és az alacsony végzettségűek foglalkoztatása között nincs szignifikáns összefüggés, illetve az a minimális összefüggés, ami mérhető, az inkább afelé mutat, hogy a magasabb relatív minimálbérű országokban magasabb ez a foglalkoztatási ráta.

photo-4

 

A vihar kapcsán le kell szögezzek pár dolgot, mert úgy látszik nem világosak mindenki számára.

Először is: ez itt egy blog. Nem az Átlátszó oldala, hanem egy blog. Attól tartalmilag teljesen független, a szerkesztésébe az Átlátszó nem szól bele, és természesetesen nem is kapok senkitől pénzt azért, hogy írom. Így az Átlátszótól sem.

Másodszor: a félreértések többsége abból adódik, hogy a kritikusok szalmabábút támadnak az írásom helyett. Én az írásomban nem állítom, hogy a korreláció kauzáció lenne, sőt, egyértelműen leírom, hogy nem az.

Harmadszor: Az ábrát nem én készítettem, hanem az EU Bizottság, ezért nincs értelme rajtam számon kérni, hogy miért nem ezt vagy azt csináltam. Nem én csináltam. :))

Negyedszer: A bizottsági kutatók azért nem rakták rá Svédországot, Ausztriát, Németországot, stb, mert ezekben az uniós országokban ekkor nem volt központilag megállapított minimálbér. Helyette ágazati bérmegállapodások voltak, ami sokkal jobb! Nem uniós országokat pedig azért nem raktak rá, mert uniós országok mintjából dolgoztak, az Eurostat adataiból.

Ötödször: Valóban jobb lenne országok összehasonlítása helyett azonos országok idősoraival dolgozni, ezt azonban azért nem lehet megcsinálni, mert az országok az Eurostat adatainak tapasztalatai szerint egyik évről a másikra, de még csak egy-két éves távlatban sem szoktak olyan radikális változatásokat csinálni az átlagbér-minimálbér arányban, ami lehetővé tenne ilyen összehasonlítást. Relatíve kialakult ez az arány az országokban, és stabilan is tartják. Mielőtt valaki azzal jön, hogy na, erről van szó, akkor nem lehet radikális minimálbéremelést végrehajtani: ilyet én nem is javasoltam. Én azt tartanám ideálisnak, ha erős ágazati szakszervezetek szektorális szinten kialkudnák az ágazati bérminimumokat.

ÉS AKKOR JÖJJÖN A SZAKMAI LÉNYEG:

A neoklasszikus közgazdaságtan érvrendszere szerint ceteris paribus a minimálbér emelése csökkenti a foglalkoztatást, ha a bér meghaladja a munkatermelékenységet, és ezért a munkások kiárazódnak. (Most tegyük félre azt az apró problémát, hogy Pierro Sraffa Cambridge-i olasz közgazdász a hatvanas években bebizonyította, hogy olyan, hogy munkatermelékenység, nincs. A vita kedvéért fogadjuk el a neoklasszikus közgazdaságtan fogalomkészletét.) A probléma ott van, hogy nem tudjuk, hogy hol van pontosan a termelékenység szintje. Amennyiben a minimálbér emelés után se éri el a termelékenység szintjét, akkor a munkások úgy jutnak többletjövedelemhez, hogy senki nem árazódik ki!

Van tehát bőven elméleti és gyakorlati lehetőség arra, hogy a minimálbér emelése ne árazzon ki senkit a munkapiacról. Ezért általános tételként megfogalmazni azt, hogy a minimálbér emelése MINDIG csökkenti a foglalkoztatást: HAMIS. Ezért neveztem városi legendának. Az ábrán jól látható, hogy vannak olyan országok bőven, ahol a termelékenységhez képest is magas a relatív minimálbér, még sincs alacsony foglalkoztatás az alacsony végzettségűek körében!!!

Ha tehát neoliberális közgazdász barátaink őszintén aggódnának a magyar munkavállalók béreiért, mindent meg kellene tenniük annak érdekében, hogy felderítsék, vajon hol van a termelékenységi korlát? Ezt látványosan nem teszik, ezért nehezen hihetjük el nekik, hogy társadalmi elkötelezettségük, felelősségteljesnek beállított hozzáálásuk őszinte. Potenciálisan ugyanis milliókat fizetnek Magyarországon messze a termelékenységük alatt. Ez nagyon sokak számára nyomort és a lehetőségek bezárultát jelenti, a pénzügyiniszternek pedig olyan szűk adóalapot, amelyből nem tudja megfinanszírozni a szükséges állami kiadásokat.

Véleményem szerint nincs központosított lehetőség annak mérésére, hogy hol van ez a termelékenységi korlát. Ahány iparág, vállalat, annyi szinten van. Ezért az észak- és nyugat-európai országokban erre azt találták ki megoldásként, hogy a magas kollektív lefedettségű szakszervezeti oldal és a magas legitimációjú munkaadók (ez is rossz kifejezés, de hagyjuk) maguk alkudják ki a béreket, decentralizáltan. Aki tehát őszintén aggódik a magyar bérekért, annak véleményem szerint támogatnia kell a minél magasabb szakszervezeti lefedettség létrejöttét. (Itt írtam bővebben a szolidarisztikus béralkuk és a munkabérek kapcsolatáról az észak- és nyugat-európai országokban.) 

A magasabb minimálbérek pedig extra keresletet jelentenek a helyi gazdaságban, ami extra munkahelyeket teremt. A minimálbér emelésének tehát van dinamikus hatása is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

69 hozzászólás a(z) “Na, akkor mégegyszer a minimálbér ábráról…” bejegyzéshez

  1. István Tamasi

    Putyin barátai a Jobbik is kiírhatja magára. Vagy már ki sem kell írniuk, mert úgyis tudja róluk mindenki.

    Válasz
    • wallenberg8804

      A Jobbik soha semmi olyat nem tett, ami egyszerre Oroszország érdekében áll és Magyarország érdekével ellentétes. Ha valaki olyat tesz ami Oroszország érdekében áll, de Magyarország érdekével nem ellentétes, az nem hűtlen Magyarországhoz.

      Válasz
      • Kim Cat

        A Jobbik is ugyanolyan átláthatatlan támogatási rendszerrel rendelkezik, amiért a többi pártot támadja. Ha ragaszkodunk ahhoz a kijelentéshez, hogy a külföldi pénzek miatt eladják az országot egyes pártok, mit mondjunk akkor erre?

        “A Heti Válasz szerint
        a Jobbik jó orosz kapcsolataiért Kovács Béla, jelenlegi EP-képviselő –
        korábbi pártpénztárnok – a felelős. Ő volt az, aki megszervezte Vona
        Gábor 2008-as útját, amelynek nyomán felröppentek az orosz
        finanszírozásról szóló pletykák. Itt ugyanis Gazprom-hivatalnokoknak
        tartott előadást a Jobbik pártelnöke, de a jelenlegi orosz kormánypárt
        is képviseltette magát.”

        “a Jobbik havonta kétmillió példányban kezdte el terjeszteni hírlevelét.
        Ez nem kevés egy olyan országban, ahol mindössze tíz millióan élnek. Egy nemrégiben tartott pártkongresszus alkalmával Vona egy jobboldali
        akadémia megalapításáról szónokolt, és célul tűzte ki egy iskolahálózat
        létrehozását, ahol a párt hűséges tagjainak gyerekeit oktatnák-nevelnék.
        Talán az iszlám iskolák sikere ihlette Vonát – a Madrasah Islamiyyah
        egy egész nemzedék iszlám fiataljait volt képes radikalizálni a
        Közel-Keleten.”

        “Az ember csak találgatni tud, vajon honnan szerzi a Jobbik a pénzt
        médiajelenlétének fenntartására, a több tízezer civil gárdista
        felszerelésére, ingyenes újságja több millió példányban történő
        terjesztésére, és saját magániskola-hálózatának létrehozására”

        “A pletykák szerint a Jobbik több millió euróra rúgó illegális
        politikai adományt kapott az iráni kormánytól. Bízzunk benne
        Magyarország és Európa többi részének érdekében is, hogy ezek a
        feltételezések megalapozatlanok, és hogy Irán ma Magyarországra csupán
        perzsaszőnyeget exportál, és nem forradalmat.”

        Válasz
        • wallenberg8804

          A Jobbik mint jövendő kormánypárt, tájékozódik a külpolitikában és kapcsolatokat keres. Az egy legitim álláspont, amely szerint a jelenlegi Oroszország kevésbé ellenszenves mint a jelenlegi Egyesült Államok – Izrael – EU-birodalom konglomerátum. Ha pedig az egy legitim álláspont, akkor a Jobbiknak is joga van azt a legitim álláspontot elfoglalnia. Kovács Béla soha nem tett semmit Magyarország ellen, ahhoz pedig joga van hogy Magyarországnak nem ellenére támogassa a számára szimpatikus Oroszországot.

          Válasz
          • Kim Cat

            Pont arra akartam utalni, hogy Magyarország érdekei ellenében sodorna minket Oroszország meg Irán felé. Vitathatod, hogy az országunk a felvilágosult Európa része, és a múltban még a kereszténységet is felvettük, hogy a klubhoz tartozzunk.

          • wallenberg8804

            Én meg pont azt állítom hogy Magyarország érdekeivel nem ellentétes az ha a Jobbik kapcsolatot épít Oroszországgal és Iránnal, azt csak az amerikai izraeli cionista imperialisták hazudják hogy az Magyarország érdekeivel ellentétes. Valójában viszont éppen ők fenyegetik Magyarország érdekeit.

          • Kim Cat

            Mondanál erről az előnyről valamit? Ne az élelmiszerkereskedelmet említsd, mert azt pont most tiltották le sokadjára.

          • wallenberg8804

            Nehéz itt hozzászólást tennem, mert a liberális cenzúra eltávolítja még a bizonyított egzakt tényeket is. Tehát ha látni akarod a válaszomat, kérd meg a cenzort hogy ne távolítsa el. Köszi.

          • Kim Cat

            Normális módon nem tudod megfogalmazni? Csak köpködve?

          • wallenberg8804

            Normális módon fogalmaztam meg, ellenőrizhető forrást megadva, tételesen bizonyítva, a demokraták virtuális valóságával ellenkezett, ezért a liberális cenzúra eltávolította.

          • István Tamasi

            wallenberg /akárhány/!
            Nyilvánosságra került bizonyított egzakt tény, hogy kágébéla , aki a neonáci jobbiktól milliókért vásárolta az EU pralamenti helyet, ügynökökre jellemző módszer5eket alkalmazott mikor találkozókra járt FSZB-s ügynökkel!
            Ugye nem akarod beadni nekünk, hogy kiscicák ápolási módszereiről vagy kiskertművelésről beszélgetni járt konspirációs módon egy FSZB ügynökhöz!?

          • wallenberg8804

            Nyilvánosságra került bizonyított egzakt tény, hogy az Orbán-rezsim titkosszolgálata az AVH nem mutatott be semmilyen konkrét bizonyítékot Kovács Béla kémkedéséről, ami ha megtörtént volna akkor tettenérték volna és őrizetbe vették volna. A legmagasabb FSZB ügynökkel Putyinnal viszont mind az Orbán, mind a Gyurcsány találkozott konspirált módon (tehát olyan módon hogy illetéktelenek ne hallgathassák le hogy mit beszélnek).

        • wallenberg8804

          A Jobbik biztos hogy egy fillér illegális támogatást sem kap, mert a CIA, a MOSZAD és a magyarországi titkosszolgálat teljes kapacitása figyeli a Jobbikot, és ha csak egy fillér illegális pénzt kapna, azonnal elkapnák. A Jobbik csak magánszemélyek törvényes adományaiból és a törvény szerint járó állami támogatásból kap pénzt, ezt kiegészíti a több tízezezer főre tehető nemzeti érzelmű állampolgár, akik amiben tudják támogatják, ami szintén legális, ahhoz minden nemzeti érzelmű állampolgárnak joga van.

          Válasz
          • Kim Cat

            Tagság adományaiból iskolaépítés, médiafenntartás? Ezt utoljára a HIT Gyülekezete adta be, amikor előadótermet épített Németh Sándornak. Offshore cégeket jobban elhiszek, ha már

          • wallenberg8804

            A fideszes AVH (alkotmányvédelmi hivatal) elismerte hogy 5 éve figyelik Kovács Bélát, bár csak idén januártól lett hatályos az a tényállás amivel meggyanusították. Tehát a titkosszolgálatok árgus szemekkel figyelik a Jobbikot, akkor is figyelték amikor a jobbikosok a bolondját járatták velük, mert telefonon azt beszélték egymás közt hogy Csókakőre mennek Gárda avatásra, erre a rendőrség megszállta és lezárta Csókakőt, aztán a Gárda avatást megtartották Dunaföldvárnál, de az bebizonyosodott hogy a Jobbikot figyeli a titkosszolgálat.
            Ezek után képtelenség hogy törvénytelen pénzt tudna kapni a Jobbik a titkosszolgálat szeme láttára.

      • István Tamasi

        Wallenberg8804
        Állításának ellentmond azok a tények, hogy 1./ a neonbáci jobbik például a megalakulása utáni kezdeti években nem tudott vagy nem akart elszámolni a külföldről kapott pénzekkel az erre hivatott hazai ellenőrző szervnek, 2./ kágébéla, aki a jobbiknál milliókért vette az EWU parlamenti tagságát, a nyilvánosságra került információk szerint igencsak bensőséges kapcsolatokat ápolt KGB/FSZB prominenssel, 3./ és akkor még Nem is beszéltünk a neonáci banda iráni kapcsolatairól.

        Válasz
  2. wallenberg8804

    Egy magát átlátszónak nevező oldal egyszerűen nem teheti meg hogy eltünteti, cenzúrázza a fényképekkel bizonyított egzakt tényeket.

    Válasz
  3. wallenberg8804

    Hát bazmeg ez az átlátszóság hogy a fényképekkel bizonyított egzakt tényeket eltusolják, kicenzúrázzák??

    Válasz
  4. wallenberg8804

    Ez akar lenni az átlátszó balliberális demokratikus cenzúra? Úgy látszik beletrafáltam a hozzászólásommal, ha ilyen dühödten újra eltávolítják.

    Válasz
  5. István Tamasi

    wallenberg akárhány!
    1. a neonáci jobbik ismereteim szerint nem tudott elszámolni az erre hivatott magyar szervnél a megalakulása utáni években külföldről kapott pénzekkel.
    2. Mi van az újnyilas banda irányi, kapcsolataival és az onnan kapott pénzekkel?
    3. Ugye nem akarod beadni /mert nem vesszük be/, hogy kágébéla – aki a neonáci jobbiktól milliókért vásárolt EU parlamenti képviselői helyet – azért járt rendszeresen konspirációs módon /amit ugyebár titkosügynökök alkalmaznak/ találkozgatni orosz FSZB kémmel hogy kiskertművelésről vagy hullámospapagályok tartásáról társalogjon!

    Válasz
    • wallenberg8804

      1. A Jobbik nem neonáci, mivel egyetlen egy olyan programpontja, törekvése, nézete sincs, ami annak idején a náciknak volt, és ami jelenleg nincs valamely demokratikus országban bevezetve.

      2. A Jobbik nem kapott külföldről pénzt, tehát nem volt mivel elszámolnia.

      3. A nemzeti radikális oldal szimpatizál a cionista világbirodalom ellensúlyaival, tehát Oroszországgal és Iránnal, ez egy legitim szimpátia, tehát a Jobbiknak is joga van ehhez.

      4. Kovács Béla kapcsolatrendszere fontos a Jobbiknak, mert egy leendő kormánypártnak szüksége van nemzetközi kapcsolatokra.

      Válasz
      • István Tamasi

        1. Amíg az újnyilas jobbik nem határolódik el egyszer és mindenkorra a korábbi rasszista, fajgyűlölő, soviniszta, megnyilvánulásoktól, zászlóégetésektől, illegális félkatonai szervezetek / ilyen-olyan gárdák/ támogatásától, uszító weboldalaktól és nem szabadul meg az ilyeneket hangoztató illetve művelő tagjaitól addig bizony neonáci marad és hiába próbálja tagadni.
        2. De bizony hogy kapott a neonáci jobbik külföldről pénzeket és nem tudott vagy nem akart elszámolni a kezdeti évei költségvetéseivel!
        3. Amit írt az maga a rassdzita fajgyűlölet.
        4.Még egyszer: miért kellett kágébélának konspiratív módszerekkel találkozgatnia prominens FSZB-s ügynökkel?? Jellemző az újynilasokra, hogy konspiratív kapcsolattartást neveznek nemzetközi kapcsolatnak.

        Válasz
        • wallenberg8804

          A Jobbiknak soha semmilyen rasszista, fajgyűlölő, soviniszta megnyilvánulása nem volt, tehát nincs mitől elhatárolódnia, a zászlóégetés pedig egy demokratikus véleménynyilvánítási forma, ami még a liberális Egyesült Államokban is bevett gyakorlat.
          Félkatonai szervezet nem létezik, egy szervezet vagy egészen katonai vagy semennyirte nem katonai. Félig nem lehet valakinél fegyver, csak vagy van nála fegyver vagy nincs.
          Uszítás a Jobbik és a Gárda részéről soha nem történt, csak a Jobbik és a Gárda ellen történt uszítás és gyűlöletkeltés, a Jobbikot és a Gárdát gyűlölők részéről.
          A Jobbik nem kapott pénzt külföldről, tehát nincs mivel elszámolnia, eleve képtelenség hogy a Jobbik pénzt kapott volna külföldről, miközben a titkosszolgálatok folyamatos totális ellenőrzése és megfigyelése alatt áll.
          Rasszista fajgyűlölet az amit a cionista világbirodalom művel a megszállt palesztín területeken, aki az ellen van az az emberiesség oldalán áll, mint a Jobbik.
          Kovács Béla nem szereti ha a cionista CIA és Moszad lehallgatja hogy kivel mit beszél, ezért állampolgári joga kacifántos módon eljutnia a találkozójára, senki nem kötelezhető arra hogy eltűrje hogy a CIA és a Moszad lehallgassa.

          Válasz
          • István Tamasi

            1. De bizony hopgy prominens jobbik tagoknak számos rasszista, fajgyűlölő megnyilvánulásuk, nyiulatkozataik voltak. Hát a letagadás és hazudozás a mélymagyar módi ahelyett, hogy vállalnák a tetteiket? Ugyan miért égetnek EU-s zászlót jobbikosok amikor egyes tagjai oly sok pénzt markolnak föl onnan? Ha annyira nem tetszik az EU, hogy a zászlóját égetik, akkor a pénzét sem kellene fölvenni!
            2. Már megint egy hazugság, tények letagadása: Tény, hogy a gárdák éleslőgyakorlatokat is tartottak, tartanak, tehát félkatonai szervezet.
            3. Az uszítást olyan weboldalak végzik ahova rendszeresen és folyamatosan írogatnak, de még szerkesztik is neonáci jobbik prominens tagjai.
            4. Az el tudom képzelni, hogy önhöz nem jutott el a külfölről kapott pénz, mert magasabb szinten lévő pártvezetőknél elakadt.
            5. Még egyszer: kágébéla GYAKRAN találkozgatott FSZB / gyengébbeknek: orosz kémszervezet/ ügynökkel!!! MIÉRT, MIRŐL társalogtak a rendszeres találkozóikon??? Ez alól a kérdés alól miért próbál sumákolva kibújni? Ha nincs titkolnivalója – például hogy miről társalog orosz kémmel -, akkor miért alkalmazott konspirációs módszereket?

          • wallenberg8804

            Soha egyetlen egy rasszista, fajgyűlölő megnyilatkozás sem történt a Jobbik részéről, ha ilyen történt volna, akkor tudná ellenőrizhető forrást megadva szó szerint idézni.
            Az EU az nem egy nemzet, tehát az EU-zászló elégetése az nem valamely nemzet nemzeti zászlójának az elégetése.
            Az EU-nak nincs pénze, a magyar adófizetőknek és vásárlóknak van pénze, amit befizetnek az EU költségvetésébe és az EU-s multi áruházak, bankok pénztáránál, tehát a jobbikosok soha egy fillért sem kaptak az EU-tól, csak és kizárólag a magyar adófizetőktől és vásárlóktól, banki ügyfelektől.
            A gárdistáknak, ahogyan minden egyes magyar állampolgárnak joga van lőtéren éles lövészeten részt venni. Aki állampolgári jogon lőtéren éles lövészeten vesz részt, az a lőtér területét elhagyva nem minősül fegyveres személynek, a Gárda fegyvertelen tehát nem katonai szervezet.
            A Jobbik és a Gárda részéről soha semmilyen uszítás nem történt, csak a Jobbikot és a Gárdát gyűlölők részéről történt uszítás a Jobbik és a Gárda ellen.
            Mivel a titkosszolgálat folyamatosan totális ellenőrzés és megfigyelés alatt tartja a Jobbikot, ezért lehetetlen hogy a Jobbikhoz illegális pénz jusson, tehát ha van titkosszolgálatilag is garantáltan tiszta, korrupciósmentes párt Magyarországon, akkor az a Jobbik.
            Kovács Béla azért ment kacifántos úton a találkozóra, hogy megnehezítse hogy a cionista CIA és a Moszad lehallgassa hogy miről beszélnek, mert ahhoz minden embernek állampolgári joga van hogy úgy tudjon valakivel beszélni, hogy a cionista CIA és Moszad ne hallgathassa le.

          • István Tamasi

            wallenberg akárhány!
            Csak papagályként ismételgeti a hazugságait, de nem válaszol konkrét kérdésekre. Ebben a továbbiakban nem leszek a partnere.

          • wallenberg8804

            Egyetlen egy konkrét uszítást sem idézett szó szerint a Jobbik részéről, ellenőrizhető forrást megadva. Minden konkrétumra tételesen válaszoltam.
            Önök sajnos sok gyanútlan embert megtévesztenek a lenácizós rágalmaikkal, de amikor azt bizonyítaniuk kell mert jövök én és konkrétumot kérek, akkor hirtelen elfogy a tudomány és menekülőre fogják.

          • István Tamasi

            Wallenberg akárhány
            Tipikus mélymagyar sunyi hazugság amiket írsz, mert szerinted soha egyetlen neonáci jobbikos sem zsidózott, cigányozott, galíciaiozott, buzizott, nem írt uszító weboldalon, ugye?
            Az újmagyar SA /lásd még sturmabteilung, ilyen-olyan gárda/ szervezetten jár éleslőgyakorlatra. Ugyan miért, mi célból? Elvi különbség az ha valaki sportból jár lőni és más az ha forma/egyen/ruhában katonai alakzatban!!!
            Ismétlem és erre válaszolj: Mikor számol el a neonáci jobbik az alapítása utáni egy-két év során külföldről kapott pénzekkel?
            Ismétlem, mert próbálod kikerülni a választ: Miért találkozgatott kágébéála konspiratív módon FSZB ügynökkel és miről társalgott vele oly nagy titokban? Van a “kacifántos út” és van a konspiratív módszer /amit tradícionálisan és kizárólag kémek alkalmaznak/ egy találkozóra menetelkor és a kettő között óriási a különbség!

  6. József Kovács

    Okoskáim!Akkor Orbán milyen típusú hazaáruló????mert ő egy az egyben eladta az országot Putyinnak,és itt nem csak a paksi erőműre és a felvett irreális hitelre gondolok.

    Válasz
  7. Balázs Krémer

    Azt hiszem, helyesebb lenne felelevenítened néhány logikai leckét. Mondjuk, ahelyett a mondat helyett, hogy “Amennyiben a minimálbér emelés után se éri el a termelékenység szintjét, akkor a munkások úgy jutnak többletjövedelemhez, hogy senki nem árazódik ki!”, helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy “amennyiben a minimálbér emelése után egyetlen munkavállaló esetében sem éri el a termelékenységi szintjét (ez így nem túl értelmes, de, érteni vélem: amennyiben minden egyes munkavállaló olyannyira termelékeny, hogy kitermeli a megemelt minimálbért, meg annak valamennyi költségét is), akkor a munkások úgy jutnak többletjövedelemhez, hogy senki nem árazódik ki”. Ám egy ilyen állítás empirikusan igazolhatatlan: legfeljebb aggregált termelékenységi-produktivitási mutatókat szokás alkalmazni – amelyből nem lehet minden egyes munkás termelékenységére következtetni. És innen nézvést, a következtetéseid sem állnak meg a lábukon: nem cáfoltad azt meg azt a sokak által kimondott és igazolt tételt, hogy a minimálbéremelésnek mindig van kiszorító hatása (amely kétség kívül kisebb, mint azt a klasszikus modell alapján várni lehetne), hiszen, elvileg sem tudsz olyan modellt felállítani, nem tudsz olyan levezetést produkálni, amelyben valamennyi, minden egyes munkavállalóról feltételezhető lenne, hogy azonnal és gond nélkül képesek megtermelni a magasabb bérüket is. Vagy, ha mégis, akkor ez egy modernizált munkaérték-elmélet (“a munka értéke mindig meghaladja az árát”), amely valahogyan úgy szólhatna, hogy a minimálbéres fizetése mindig és minden munkavállaló esetében alatta van a munkája termelékenységéből következő hozamnak. Ám, ha ez így van, akkor hova verjük a nyálunkat a minimálbéremeléssel?

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Jó. ez tényleg a szőrszálhasogatás esete. :)) Örülük, hogy a lényeget érted. 🙂 Sejtésem szerint szerint Magyarországon milliók termelnek meg jóval magasabb értéket, mint amennyi bért hazavisznek. Nézetem szerint Téged – mint szociálpolitikust – jobban kellene aggasszon ennek a lehetősége, mint hogy eléggé frappánsan fogalmaztam-e?

      Válasz
      • Laci

        Pogi. Egyszerűen akarok fogalmazni. Addig lehet bért, jövedelmet emelni amíg az import nem húzza ki alólunk a talajt, mert addig élénkül a gazdaság a fölösleg meg inflálódik ha hagyjuk. Ezek egyszerű externáliális hatások és akár több rotációban is működhetnek. Viszont mi nem a termelékenység szempontjából állunk rosszul, hanem a hozzáadott értékek oldalán. Ha valaki érti a különbséget a termelékenység és a hozzáadott értékek között az megérti egy kis fantáziával hogy mi is a problémánk.

        Válasz
      • Istvan

        Nem a frappans fogalmazas a problema, hanem az, hogy megha elfogadom is, hogy letezik egy konkret szint amennyi erteket teremt egy konkret ma eppen minimalberrel honoralt tevekenyseg egy adott termek vagy szolgaltatas eloallitasa soran, ez akkor is tevekenysegfuggo. Tehat letezik egy aggregalt keresleti gorbe amely az arral – mint minden hasonlo gorbe monoton csokkeno egy konkret tevekenysegre egy konkret gazdasagi helyzetben. Tehat nincs altalanos korlat. Magasabb arak es hozzajuk tartozoan kisebb mennyiseg van. Persze vannak attetelesen ezzel ellentetes hatasok, peldaul a magasabb minimalber altal generalt termek es szolgaltatas iranti kereslet, amely attetelesen ujra munkaero iranti keresletet general, amelynek egy resze lehet minimalberes munka, de ez az abra errol semmit sem mond, ennek megfeleloen arra is abszolut alkalmatlan, hogy cafolja az eredeti allitast.

        Válasz
      • Nevem Van Petrovics

        Kell-e azt jónak / rossznak minősíteni közgazdászként, hogy a (nagy)vállalkozás egy szubjektív módon tisztességesnek gondolt aránynál több PAT -et ér el az éves eredménykimutatásában ?
        Ha az eredménytartalékot abból tudta inflációt akár jelentősen meghaladó mértékben növelni, hogy a bérköltséget a mindenkori munkaerőpiaci viszonyok adottságainak megfelelő ( a téma szempontjából relatív alacsony) szinten tartotta, akkor az talán mégsem minősíthető visszásnak.
        Ha egy nemzetgazdaságban olyan adottságok léteznek, amelyek összhatásában bátorítják a vállalkozásokat gazdasági tevékenység folytatására, bővítésre, akkor a megnövekvő kereslet a munkaerő iránt szükségképpen felfelé fogja tolni a béreket. A növekvő átlagbérek pedig magukkal húzzák a minimálbért is.
        Ha ez a gazdasági logika csak elméletben működik, akkor mi lenne az a gyakorlatban, ami ezt borítja ?

        Válasz
        • Laci

          Tudod fordítva ülsz a lovon! Mondom ezt mit 22 éve gyakorló vállalkozó! Engem nem érdekelnek az adók, sem a környezet. Egy érdekel! Hogy van e igény a szolgáltatásomra. Az az van e fizetőképes kereslet. Lehet nekem ajánlani 1% os kamatú hitelt, meg 0 % szja t, mert egyik sem érdekel. Max ha kevesebb az adóm akkor bezsebelem és több marad. Mert ha nem nő a kereslet, bizony én nem fejlesztek, nem veszek fel új munkaerőt, mert minek? Hogy amit eddig 10 en csináltunk azt ezután 13 csináljuk! A teáltalad elképzelt leszivárgás elmélet sehol a világon nem jött be eddig. A minimál emelésére beinduló bérfeszültség okozta általános béremelkedések, egy egy jó környezetben jó hitelhez jutással, na az igen. Ha emelkedik a kereslet, van hitel, akkor bizony fejlesztek és alkalmazok.

          Válasz
  8. Miklós

    Szerintem legjobb eleve azon a szinten megfogni a dolgot, hogy munkatermelékenység nincs. Cégek termelnek értéket, és ez oszlik meg a vevők, tulajdonosok, beszállítók, szolgáltatók, az állam és a munkavállalók között az alkupozíciók alapján. Egyébként pusztán a munkavégzést nézve, nem értem miért lenne termelékenyebb egy németországi magyar takarító munkája, mint egy magyarországié.
    Lenne egy másik kérdésem a témához kapcsolódóan, ha lehet. Mi alapján határozza meg egy kormány a minimálbért (a gyakorlatban)? Intuitíve, beleszippantva a globális erőtérbe, vagy empirikus adatok alapján? Van valami árrugalmasságvizsgálatféle vagy semmi tudomány, csak puszta politika?

    Válasz
  9. KZoltán

    Ha már minden áron kifogást keresünk a grafikonon, akkor az a baja, hogy relatív bért mutat. Pl. az UK-bér ~38%, HU ~39%, pedig abszolúte, ahogy a bért fizetni kell, illetve a termelési költségek jelentkeznek, az UK magasabb, ám még így is magasabb a foglalkoztatás ott. Az abszolút számokkal még inkább igazolódik a tétel: “általános tételként megfogalmazni azt, hogy a minimálbér emelése MINDIG csökkenti a foglalkoztatást: HAMIS”.

    Válasz
    • szofter

      Abszolút bérek alapján összehasonlítani olyan ég-és-föld országokat, mint Nagy-Britannia és Magyarország, Lengyelország és Ausztria, Spanyolország és Litvánia stb. még annyira sincs értelme. Arról nem is beszélve, hogy a minimálbér _pillanatnyi_ összegéből kimutatott összefüggésekből a minimálbér _változtatásának_ hatására semmiféle ítéletet nem lehet mondani, bármilyen erős korreláció legyen is. Ahhoz a minimálbér-emeléseket kell megnézni országon belül.

      Válasz
  10. szofter

    “Most tegyük félre azt az apró problémát, hogy Pierro Sraffa Cambridge-i olasz közgazdász a hatvanas években bebizonyította, hogy olyan, hogy munkatermelékenység, nincs.”
    Hahaha, ilyenkor nincs olyan, hogy munkatermelékenység, de amikor a béreknek a munka termelékenységétől való elszakadása a téma, akkor meg van… Meg két bekezdéssel lejjebb ugyanebben a posztban, amikor azt kell megállapítani, hogy “potenciálisan milliókat fizetnek messze a termelékenységük alatt”, akkor szintén van. Most akkor van, vagy nincs? Szerintem társadalmi szinten persze nincs, de még iparági vagy vállalati szinten sincs. Minden egyes emberé különböző; egy főnél nagyaobb csoportokra átlagos termelékenységet lehet számolni (illetve inkább becsülni), de ha ahhoz igazítjuk a minimálbért, akkor meg az átlag alattiak kiárazódnak.

    “Amennyiben a minimálbér emelés után se éri el a termelékenység szintjét, akkor a munkások úgy jutnak többletjövedelemhez, hogy senki nem árazódik ki!”
    Biztos, hogy jutnak? Mert ha, mondjuk, óránként 100 forint lenne a minimálbér, miközben egy szem lélek nincs az országban, aki óránként 200-nál kevesebbért dolgozna, akkor a minimálbér 150 forintra emelése természetesen nem áraz ki senkit a munkaerőpiacról, ugyanakkor nem nyújt többletjövedelmet sem senkinek. Ilyen esetben a minimálbérnek semmi értelme, semmi hatása nincs, legfeljebb propagandacélra jó, hogy meg lett emelve 50%-kal (és még amiatt is lehet ujjongani, hogy lám, micsoda drasztikus minimálbér-emelés történt, és mégsem csökkent a foglalkoztatás). Amikor viszont van hatása, akkor van ilyen is meg olyan is: egyeseknek nő a jövedelmük, mások meg elveszítik az állásukat.

    Válasz
    • Laci

      Nem érted a lényeget! Ma világ fejlettebb része nem a termelésből él, hanem a tercier szektorból. Ehez viszont szükséges hogy az egyén szintjétől elrugaszkodva a lokális gazdaság export import aránya súlyozott legyen. ha az, akkor nem a termelékenység fogja megszabni a jövedelmek minőségét, hanem hozzáadott érték. Azok a nyugati országok, ahol a tercier nem a globalizálódás után az az kb úgy a kilencvenes évek közepétől lett domináns, nem volt ez ennyire érdekes hiszen nem volt ennyire nyitott a világ gazdasága. Így a ma már a gazdaságukat 70% ban éltető tercier jövedelem rotációja képes működni. A mi vesztünk hogy mi már ezen az úton nem járhatunk. Nekünk ebben a nyitott gazdaságú világban kellene elérni azt a bérszínvonalat a hozzáadott értékünk emelkedésével hogy a tercier működtethesse a gazdaságunk jelentős részét. Megoldható de nem egyszerű. Főleg nem izmusok mentén a saját lehetőségeink, adottságaink kiaknázása nélkül, pusztán a nyugat tőkére hagyatkozva.

      Válasz
      • Miklós

        Szerintem a világ fejlettebb része nem a tercier szektorból él, hanem az erőfölényéből, abból hogy az erősebb írja a (globális) játékszabályokat. Póriasan úgy is lehetne mondani, hogy egy gazdag embernek sok szolgája van, és a gazdagságát ugyan mutathatja a szolgák száma, de ez nem a vagyon forrása, hanem a következménye.

        Válasz
      • szofter

        Közölni, hogy nem értem a lényeget, aztán a lényeg bemutatása helyett elkezdeni valami teljesen másról hadoválni… na ez valami 🙂 Nagyon jól tudom, hogy a fejlett gazdaságokban a szolgáltatások adják a GDP oroszlánrészét, éppen ezért termelés alatt nem mezőgazdasági meg ipari termelést értek, hanem össztermelést. Tudod, a GDP rövidítésben is a P betű productot, terméket jelent, de ez nem jelenti azt, hogy a szolgáltatások ne számítanának bele. A termelékenység nem más, mint a hozzáadott érték elosztva a befektetett inputtal, mondjuk munkaerővel munkatermelékenység esetében. Ha összesen 10 dollárba kerülő hozzávalókból négy óra alatt 30 dollárért eladható terméket vagy szolgáltatást varázsolok, akkor a hozzáadott értékem 20 dollár, az óránként hozzáadott értékem, tehát a termelékenységem 5 dollár/óra.

        Válasz
        • Laci

          Ismét közlöm. Az írás arról szólt hogy a termelékenységnek nem sok köze van a munkabérek alakulásához. Én erre reagáltam, és sajnos igazam van. Alapjaiban nem érted a lényeget és felületes általánosságokkal operálsz. A szolgáltatások magas aránya csak abban az esetben alakulhat ki ha van hozzá megfelelő jövedelem, illetve a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások egy jelentős része hazai az az vissza képes forgatni a gazdaság. Az az bank, energia, kommunikáció, stb. Az az, hiába akarsz te össztermelésben gondolkodni, ha szinte mindenben ami magas hozzáadott értéket képvisel nem a magyar szegmens dominál. Meg kell érteni hogy a termelékenységtől teljesen független a jövedelem. Hiába van itt a Merci ha alig alig van belőle olyan bevétel ami a magyar gazdaságban multiplikálódik. Illetve nyilván kell a Merci mert azt is meg kell becsülni, de ne várjuk hogy a termelékenysége a magyar munkaerőnek azonos honoráriumra ad lehetőséget mint egy német üzem esetén. Ha pld a Merci magyar leányvállalata képes lenne elektromos kis haszon gépjárművet gyártani, fejleszteni értékesíteni, az azonnal más lenne hiszen ugyan annyi befektetett munka sokkal nagyobb hozzáadott értékben nyilvánulna meg. Ebben az esetben egy adott munkaóra sokkal nagyobb export bevételt jelentene ami fedezete lenne egy eladósodás mentes és fenntartható minimál emelésnek, ami hatással lenne a magyar tercierre. Az az, teljesen mindegy mennyi egy egységből fakadó termelékenységünk, csak az számít mennyi a valódi hozzáadott értékünk ami exportálható versenyképesen. Ez a ” termelékenység nem más, mint a hozzáadott érték elosztva a befektetett inputtal” felejtős. Miért? Mert ha szétnézel, akkor alig alig akad magyar magas hozzáadott értéket előállító cég, aki a fejlesztéstől a marketingen át a gyártásig az értékesítésig magyar lenne. Bérmunka sajnos az olyan magas hozzáadott értékek nagy része ami valóban sikerrel exportálható. Így viszont a hozzáadott érték nagyon sekélyes. Amíg ez így van, addig sajnos nem lesz elég kereslet a szolgáltatásokra és nem lesz olyan mértékben telített a munkaerő piac hogy az árak emelkedését indukálja. Az az! Csak egy járható út van. A valóban magyar hozzáadott értékek növelése, ami majd minden folyamatot szépen beindít. Ezért írtam, hogy a termelékenységünket nem mi élvezzük ki ma, így nem is mi árazzuk be, és nem is mi fejlődünk annak arányaiban. Csak a hozzáadott érték ami ma számít!

          Válasz
          • szofter

            Csavargathatod itt a fogalmakat, az a lényegen nem változtat: társadalmi szinten az össz hozzáadott érték a GDP, az átlagos termelékenységi mutató számlálója pedig szintén a GDP. És ettől viszont nem annyira független a jövedelem.

            “Mert ha szétnézel, akkor alig alig akad magyar magas hozzáadott értéket
            előállító cég, aki a fejlesztéstől a marketingen át a gyártásig az
            értékesítésig magyar lenne.” Hahó, ember, a huszonegyedik század globalizált világában élünk, hova vársz fejlesztéstől gyártáson át értékesítésig magyar vállalkozásokat? A Merci, ha már ezt említetted, sem német gyártású. Egyébként Róma sem egy nap alatt épült fel, és a Merci hozzáadott értéke sem. Ahhoz, hogy legyen egy olyan magyar termék, amelynek a puszta neve nagyobb hozzáadott értéket képvisel, mint a gyártási folyamat az elejétől az utolsó simításokig, évtizedeken keresztül kell a termék gyártójának garantálnia a csúcsminőséget. Ez nem fog egyik napról a másikra menni, ehhez ki kell húzni azokat az évtizedeket. De mindenekelőtt egyáltalán hagyni, hogy ezek a potenciálisan évtizedek alatt magas hozzáadott értékűvé váló vállalkozások létrejöhessenek és üzemelhessenek, értelmes mértékű adóztatás és kiszámítható, vállalkozásbarát szabályozási környezet mellett.

          • Laci

            Nem csavargatok semmit, csak a realitásnak megfelelően értelmezem. Egy német Merci droid dolgozó 4-5× akkora fizut kap mint egy magyar Merci droid, pedig a termelékenysége minimum azonos. A magyar és a német droid termelékenység/bér különbségét egyszerűen a Merci lehúzza és pont. Miért? Mert teheti, hiszen a németeknél van ezer hasonló és alacsonyabb bérért nem fog dolgozni. Míg nálunk amíg a Mercibe bízunk és nem a saját komparatív előnyeinkben addig esélyünk sem lesz a béralkuban helytállni, mert az elmúlt 25 év bebizonyította hogy ez így nem fog menni. Miért? Mert a terméken belül (Merci) hozzáadott értékek elosztása nagyon nem nekünk kedvez. Míg mi bérmunkát végzünk olyan áron ami le van szorítva a külföldi tőkebevonzás és hogy ne szaladjon el az import fogyasztása, a németek húznak le minden magas hozzáadott értéket a termék árából. Nem értem mit nem lehet ezen érteni, ez egy zsákutca, ami nem hogy segítené a helyzetünket (max munkalehetőség) az egyre romló cserearányunk miatt egyszerűen elvonja a forrásokat sok esetben. Pld az Audi sokkal másabb. Az Audi esetén számos befektetéssel segítenek, az oktatástól a magyar fejlesztés ösztönzéséig. Sajnos az Audikból van nagyon kevés. Nem kell nekünk magyar autógyár. Ehez sem képességünk sem pénzünk. Viszont a célirányos az autóiparra tapadó klaszterekre nagy szükség lenne. Pld az elektromos technológia még nagyon is nyitott és elég jók is vagyunk benne. Ha megcéloznánk k+f ből indulva a kis haszon járművek elektromos alkalmazását, vagy a városi buszok esetén, flotta esetén töltő állomás, stb stb ott gyorsan eredményesek lehetnék, és mint szegmens már kibújhatnánk a bérrabszolga státuszból. “vállalkozóbarát környezet”!! Ilyen nem létezik. Soha nem is fog. Nyilván jó lenne ha nem kellene mondjuk fél évig , évig semmit sem fizetni egy kezdő kkv nak hogy hogy alapozhasson, fejleszthessen, kiköszörülhesse a kezdeti hibákat és ez nem lenne megoldhatatlan. De az adóink érdemben csökkenni akkor fognak csak ha bővülhetnek a szolgáltatások aminek az alapja a magasabb jövedelem az az a magasabb hozzáadott érték. Ott van pld a víz, a tisztítástól a geothermikus energiáig a világon is vezetők vagyunk és alig alig van előrehaladás. A bérverseny tudomásul kell venni hogy bő 10 éve lepörgött. Nem tud többet. Amíg a nyugati munkakultúra meg a reálgazdasági struktúra volt a lényeg és az áraink is lehetővé tették addig működhetett. Ma már nem lehet más a cél mint perifériából, minél több lehetőséget kihasználva centrumként működve, erős félperifériává válni. Ehez kellenek új piacok keletről és sok sok magyar magas hozzáadott érték. Érdekes hogy egy adott egységnyi profitból mennyivel magasabb a magyar lesajnált mezőgazdaságban a hozzáadott értékünk(5-6×os) mint pld a gépgyártásban ami jellemzően nyugati tőke, sok sok import alapanyag és szinte 0 kereskedelem és 0 marketing, tervezés, stb stb. És akkor arról nem is beszéltünk hogy mennyivel kézenfekvőbb a mezőgazdasági termékeinket magasabb készültségű késztermékké alakítani. Igen, akadna számtalan lehetőségünk a gyors és piacképes fejlődésre, de ugye az komoly és kooperatív munka, vrni a nyugati nagytőkére meg becsalogatni a kedvezményekkel meg a sült galamb. Na ez a valódi probléma.

          • szofter

            “vállalkozóbarát környezet”!! Ilyen nem létezik.”
            Olyan mindenesetre van, hogy vállalkozóbarátABB környezet. Ahol nem változnak egyik hétről a másikra a játékszabályok mindenféle koncepció nélkül (nem csupán adókulcsokról van itt szó, hanem mindenféle előírásokról is), ahol számítani lehet arra, hogy nem fogja hirtelen felindulásból ellehetetleníteni a tevékenységedet az állam egy jól irányzott különadóval vagy egy leplezetlen betiltással, ahol nem kell kismillió ügyvédet meg könyvelőt megfizetned, hogy átrágják magukat a kismillió apró-cseprő, értelmetlen és/vagy idejétmúlt szabályocskán, és ahol az adóhivatalt nem használja a kormányzat bizonyos érdekkörök vasökleként, ott mindenki sokkal szívesebben csap bele egy vállalkozásba, mint az utóbbi 25 év Magyarországán. Azok is, akik nagyon szívesen építenének itt magas hozzáadott értékű brandet, de most kénytelenek hagyni a fenébe, vagy külföldön belevágni, ha megvan a lehetőségük.

          • Laci

            EZ téma mert hamar oldalfüggőnek titulálhatják az embert. Nyilván nem lehet folyton kavarni az államnak ez igaz, de! Sajnos azt is látni kell egy válság azért borzolhatja a dolgokat, főleg úgy ahogy mi kaptuk derékba. Engem nem lehet Fideszesnek titulálni, de sajnos ha elfogulatlan vagyok és kellő alázattal és körültekintéssel szemlélem a 2009 es állapotokat, sajnos le kell szögeznem hogy hagyományos gazdaságtechnikai megoldásokkal hatalmas bajba lennénk. Persze lehet mondani, … de most mi van! Nincs pld csődhelyzet, 14% os alapkamat, stb Ha valóban független elemzed a helyzetet államadóóság, meglévő IMF paktum, az előzőkben mesterségesen magasan tartott Ft, az önkorik eladósodása, a társadalom anyagi kiégése, az alap kamatok a cds a munkanélküliség és sorolhatnám. Egyszerre úgy megoldani a kialakult helyzetet csak valami hasonló anortodoxiával lehetett. És sajnos nem is szabad visszatérni a kitaposott utakra. Mi nem vagyunk primer tőkés állam ami szinte szinergikusan fejlődött a többivel. Nem voltak gyarmataink, lemaradtunk 50 évvel, stb stb, és akkor ne is akarjuk az ott bevált gazdaságpolitikát követni, mert bukó lesz. Sajnos tényleg sok az adóék magas az áfa stb st, de elkerültük a zuhanást. És ez a lényeg. Nyilván sok ostobaságot vétett a Fidesz és tényleg korruptak mint a bűn, de megoldották még ha nem is teljes sikerrel amiről sokan azt sem tudták hogy miként kezdene belekezdeni. Igen, kellene egy tényleg vállalkozóbarát időszak, de a törekvést én látom ma is. A 2,5% os hitelek így indításnak. Soha nem volt még rá példa. Jahh hogy ehet szembe kellett menni a bankokkal. Igen ez az ára. Kell a szabadpiac ebben igazad van, de előbb a feltételeit kell megteremteni, mert csak kiszolgáltatottak leszünk és nem játékosok.

          • Nevem Van Petrovics

            “A 2,5% os hitelek így indításnak. Soha nem volt még rá példa. Jahh hogy ehet szembe kellett menni a bankokkal. Igen ez az ára. ”
            A bankok nem azért ” nem támogatják a magyar gazdaságot aktív hitelezési tevékenységgel”, mert úri kedvük most így tartja.
            Nem kell ahhoz szembe menni a ker. bankokkal, hogy hajlandóak legyenek hitelezni. Nekik ez az alaptevékenységük, ebből élnek, semmit sem szeretnének jobban, mint hiteleket nyújtani a magyar gazdaság szereplőinek.
            A közmédiában és a közbeszédben zajló, ötvenes éveket idéző hangulatú ellenségkép gyártás persze nem tesz jót, de szerintem nem is ez a fő problémája bankoknak, amikor arról kell dönteniük milyen intenzitással hitelezzék a magyar KKV-kat. Valójában a legfőbb akadály az a gazdaságszabályozási környezet, amely elfojtja a vállalkozások piaci alapon való működését, és aminek következtében kevés az a vállalkozás, amelyet cash-flow alapon kellő biztonsággal lehet hitelezni. Nem hatalmi szóval, és fenyegetéssel kell a bankokat rábírni az aktív vállalati hitelezésre, hiszen senki sem tartja vissza magát attól a tevékenységtől, ami a primér bevételi forrása.
            Ha a bankok azt tapasztalnák, javul a cégek képessége arra, hogy normál üzleti bevételeikből tervezett módon visszafizessék a hitelt és a kamatokat, akkor madarat lehetne fogatni a bankokkal, úgy hiteleznének, mint a kisangyal.

          • Nevem Van Petrovics

            “… pedig a termelékenysége minimum azonos.”
            Ez egyenlőre csak hipotézis, ennek valóságtartalmát kizárólag a Merci fő controllere ismeri. Fogadjuk most el, hogy ez igaz.
            A Merci azért fektet be zöldmezős autógyár létesítésébe nálunk, mert relatív előnyt akar elérni az otthoni költségekhez képest, és ezáltal versenypozícióit javítani a piacain a BMW-vel, Audival,…. szemben. Semmi nem lehetetleníti el, hogy csak németországi üzemekben állítson elő autókat, minden adott hozzá, így a munkaerő is.
            Ha nem tudná kihasználni saját üzleti előnyére, hogy alacsonyabb bérköltsége merül fel, plusz adókedvezményeket is kap nálunk, akkor ugyan mi motiválná arra, hogy vesződjön egy idegen kultúrában meghonosítani a saját üzleti, gyártási kultúráját ? A magyar jómunkásemberek bizonyosan nem képzettebbek, szorgalmasabbak, fegyelmezettebbek,.. mint a német jómunkásemberek, ez tehát nem komparatív előny számunkra. Akkor marad az alacsonyabb munkabér költsgé, társasági adókedvezmény, mint vonzerőnk. Pont.

          • Laci

            ÉrtA németeket is megértem. Csak hogy ez a bicigli elszaladt. Nem versenyezhetünk a bérekkel tovább mert ez a lehetőség lepörögte magát, kész, kifújt, vége, finitó! Csak addig képes egy ország a béreivel versenyezni amig az áraik is alacsonyak, mert így van motiváció. Abban a pillanatban ahogy az árak felfejlődtek, már nem lehet opció, mert több kárt csinál mint hasznot.

      • Skrionya Zoltán

        Bezony! Róna Péter 10 éve erről beszél, de senki nem akarja felfogni. Most meg is lepődtem. A baj az, hogy az idő múlásával egyre nehezebb lesz felzárkózni a magas hozzáadott értékű gazdaságokhoz. Ezt egyébként Pogi is tudja, most szerintem csak arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a gazdaság jelen állapotában is van tartalék a bérek tekintetében, csak erős érdekérvényesítés hiányában a munkáltatók maguktól nem adják és azzal védekeznek, hogy ez a munkanélküliség növekedéséhez vezetne. Pedig csak a gazdagodásuk szenvedne csorbát.

        Válasz
        • Laci

          Csak a probléma a mai helyzettel. Annyi hogy ma a termelékenységünket nem vagyunk képesek magas hozzáadott értékekben megvalósítani. És sajnos ebben a rendszerben nem is lehetséges. Amíg a magunk meglévő vagy fejlesztett komparatív előnyeink révén nem leszünk képesek önmegvalósulni addig tényleg nincs miről álmodozni. Egyeszűen azért mert a hazai nem képes szakadékokat és fejlődési periódusokat átugorva egy már rég a globális térben edződött hatalmas erőfölénnyel rendelkező versenytársakkal felvenni a versenyt, ha nincs komparatív előnyünk. Nem volt soha arra példa hogy egy ország pusztán a külső befektetések révén az olcsó munkaerő oldaláról átalakulhasson magas hozzáadott értékeket előállító félperifériává. Ez alól nem kivételesek a kis tigrisek sem sőt!! Meg van számunkra a lehetőség, csak valahogy nem éltünk vele 25 év óta, hanem várjuk a nyugatról alacsonyan a szánkba repülő sült galambot. Szerintem ma, nem sok lehetőség van a bérek jelentős emelésére, mert mielőtt multiplikálódhatna a gazdaságunkba, kihúzná az import. Sajnos ez az alapja a bajainknak. Amíg nem tudjuk megoldani addig a bérek emeléséből max csak a húzd meg erezd meg lehet ami már többször előfordult. Soha nem okozott a minimál jelentős emelkedése munkanélküliséget, csak emelkedő fogyasztást. Az az, kiviszi az import és nem kummulálódik a hatás. Persze lehetne mit tenni, de sokaknak nem tetszene sajnos. Egyrészt sokat fektetni célzottan a K+f be és az innovációba olyan területeken ahol előnyünk lehet, és a kontaktokat élesíteni. Másrészt vagy kivezetni a minimálbért vagy régiósra alakítani, hiszen ma már a fejlett régiókat keményen visszafogja a bérek emelkedésében a fejletlenek helyzete, míg a fejletlenek már ma is túl költségesek a munkahelyteremtéshez. 4 -5 régió külön minimállal. 3 kulcsos áfa, jellemzően hazai élelmiszer gyermek nevelés, alacsony kulcs, általános szolgáltatás stb egy közepes max 20% és jellemzően import 30%. Persze ez ellen is lehet kifogás de sok lehetőségünk nincs. Az az, egyszerre szélesíteni az olcsóbb munkaerő lehetőségeit, másrészt ahol lehet ott csak had nőjenek a bérek. Ezt megtámogatni egy import büntivel és fokozni a hazait. Ebben az esetben átlagosan lehetne növelni a minimált akár 30-40% al is úgy hogy max a harmada menne a levesbe az inflával, a többi meg kummulálódna. Az az, ahol a legalacsonyabb lenne a minimál ott is magasabb lehetne mint ma. De sajnos ez sem fog menni egy kooperatív és elvhű kormány nélkül.

          Válasz
    • Laci

      Nem a belföldi egyenleget kell nézni. Hogy ha mindenkinek emelkedik a jövedelme akkor az eredő = 0. Nyitott gazdaság vagyunk az az ha mindenkinek nőne a jövedelme és fenntarthatóan megtámasztanánk exporttal hogy ne boruljon a mérleg, akkor növekedne az életszínvonal, hiszen nőhetne a fogyasztás és ugye a szolgáltatások ára és rá az igény. Egy lépéssel nyugatiasabb gazdaság. A foglalkoztatás pedig nőne, hiszen bővülhetne a szolgáltatások száma.

      Válasz
    • Laci

      Az eddigi minimálbér emelések soha nem jelentettek tömeges csődöt, mert elbírja simán az ország a plussz fogyasztást. Amit nem bír el, az a plussz import, ami kihúzza a pénzt és jön az erezd meg után a húzd meg egy adag eladósodás után. Ezt néhányszor eljátszottuk csak valahogy nem értik a “szakértők” hogy a haza vállalkozások nem adják be a kulcsot, mag beárazzák a többletet és nőnek a bérek stb stb. A probléma ezzel a nyitott voltunkból adódik ami azt jelenti hogy az export többletünk egyensúlyáig lehet csak fenntarthatóan emelni a béreket a jövedelmeket, mert jön a bukta. Ezzel meg az a baj hogy rossz a termékszerkezetünk ami nem képes bővülő magyar hozzáadott értékekben gazdag exportot megvalósítani. Sőt még az importot is csak alig alig tudjuk kiváltani hazaira. Pedig másként nem fog menni.

      Válasz
      • szofter

        És soha nem is fognak tömeges csődöt jelenteni, amíg nem történik valami drasztikus minimálbér-emelés, teszem azt háromszoros. Pár százalékos minimálbér-emelést ki lehet bekkelni kis áremeléssel és egy-két ember elbocsátásával vagy részmunkaidősítésével, nem fogja beadni tőle a kulcsot a cég. De arra a cégenként néhány munkavállalóra, akik elveszítik az állásukat, eléggé súlyos hatást gyakorol az emelés attól függetlenül, hogy ez az aggregált statisztikákban csak minimális hatásnak látszik.
        A nyitott jellegünk a valóság. Nem a valóságot kell megpróbálni a zártabb gazdaságban működő elméletekhez igazítani, hanem az elméleteinket kell úgy kiigazítani, hogy azok nyitott gazdaságban is a kívánt eredményhez vezethessenek.

        Válasz
        • Laci

          Pont ezt szerettem volna kiemelni! Ha nőnek a bérek, nyilván minimális lemorzsolódás lehetséges az amúgy is nagyon bérérzékeny vállalkozások esetében. De!!! Mivel nőnek a jövedelmek így számtalan más területen sokkal nagyobb csatornák nyílnak meg felszívni a munkaerőt. Az az, az egyetlen fejlődési lehetőség, hiszen a bérérzékeny lemorzsolódik csökkentve a versenyt míg a magasabb hozzáadott érték vagy kevésbé bérérzékeny területek szélesednek. A kérdés hogy a bérek emelkedése meddig képes ezt a multiplikátor hatást kifejteni a pozitív externáliák által. Ennek a legnagyobb hullámtörője a jövedelmekkel megugró import . A fogyasztási rotációból adódó veszteség az tized része sincs. Ha józanul gondolkodol, csak annak a növekedésnek van értelme ami nem okoz túlköltekezést, az az egy folyamatos de határozott emelés jobb mint egy nagyarányú. Mert könnyebben beépül a gazdaságunkba. De hangsúlyozom! Csak az export növekedésével arányosan lehet bukta nélkül nőnünk. Az az, az export növekmény + a hazai termékek szolgáltatások gazdasági beépülésének a mértékéig lehet emelni, mert ezen felül minden Ft negatív hatással jár. Ha az említett mértékben nő az importunk, az fenntartható. Ezért írtam hogy az import kiváltás, főleg az energia tekintetében, vagy az import (burkolt) élénkebb adóztatása is segíthet, hiszen nagyobb utat nyitva teremt lehetőséget. Én igyekszem nem leragadni izmusok szintjén, így szélesebb lehetőségekből merítek. Persze épp elég elgondolkodni azon, hogy kinek sikerült eddig az izmusokból vagy a külföldi tőkéből kiemelkedni a perifériák szintjéről. Senkinek. Minden gazdaság mellett ott voltak azok a sajátosságok amelyek mentén képesek voltak fejlődni. Korea, nem kis részben a politika miatt elnézett protekcionizmusa miatt. Hiszen kivárta a világ míg megerősödtek a Koreai cégek és csak azután lépett ki a szabadpiaci környezetbe Korea. Az ok hogy kifelé üzletelt, de senkit nem engedtek be a 90es évek elejéig. Ott van Szingapúr. A földrajzi helyzetét használta ki, de azt kő keményen. Kína olyan feltételeket támasztott a nyugati tőke nyomulásával kapcsolatban és olyan autoriter szabályokat alkalmaz ma is, ami az Eu ban elképzelhetetlen. A környezetvédelemről nem is beszélve. De a szlovákok meg a csehek is sokkal jobban privatizáltak, és jobb alkukat kötöttek mint mi . Sokkal testhezállóbb lehetőségeket több komparatív előnyt valósítottak meg mint mi.

          Válasz
          • szofter

            Már miért nőnének a jövedelmek egy minimálbér-emeléssel? Jövedelem-átcsoportosítás történik: a minimálbéresek nagy része pár százalékkal többet fog keresni, kis részük pedig lemorzsolódik, és egyáltalán semennyit sem fog keresni (csak munkanélküli segélyt, de azt meg szintén nem a semmiből adja állambácsi). Ez a játszma legjobb esetben is zéró összegű.
            Azontúl pedig, ha exportra akarunk termelni, akkor nem értem, hogy jön ide a minimálbér-emelés vélt belsőkereslet-stimuláló hatása. Azt mondod ugyanis, hogy az emeléssel a kevésbé bérérzékeny területek szélesednek. Dehogy szélesednek; ha külpiacra termelnek, akkor bevételük teljesen független a hazai piac vásárlóerejétől. (Ha hazai piacra termelnek, arra az esetre lásd az előző bekezdésemet.)
            A szlovákok és a csehek nem igazán játszottak protekciósdit, amint lehetett beléptek az EU-ba és megnyitották a piacukat. Ahogy a többi “új” EU-s tagállam is. Ezt csak mi csesztük el, pedig elméletileg ugyanazt csináltuk, mint a szomszédok. Csak mi félszívvel, mert mi jól elvoltunk a punnyadt szocializmusunk relatív jólétében, mi nosztalgiázunk iránta; a szomszédok meg látták a véres valóságot, és minél messzebb akarnak evezni tőle. 25 év után egyre erősebben úgy tűnik, hogy nem mi választottuk a jó utat, hanem a többiek itt a régióban. Legalább most követhetnénk őket, ha már eddig nem tettük.

          • Laci

            Miért nőnének? Mert a minimál akár 10% os emelése tolja maga előtt a többi bért, és gyorsan végig halad a felső közép bérekig. A felsőkre nincs hatása ez ok, de ott amúgy is inkább az egyén érdekérvényesítése és egyedi potenciálja ami meghatározó. Pontosan arra nem volt még sehol példa hogy a jövedelmek csak úgy leszivárogjanak minden katalizátor nélkül. No és ugye a magasabb jövedelműek igazán az import falók. Exportra termelni? És minimál? Nézd! Az izmusok MEGBUKTAK! Nincs olyan hogy ezt kell csinálni és minden ok lehet! A szinergiák a fontosak amelyek egymásra erősítenek. Hiába emeled a béreket ha nő az import arányosan. Annak nem lehet jó vége ha csak nincs rá export fedezet. És hiába lesz a multiknak elképesztő export bevétele, ha nincs belső kereslet élénkülés>fogyasztás>munkaerő igény emelkedés>kevesebb munkanélküli>jobb béralku a munkavállalók részére. Szerintem nincs egyetlen gyógyszer vagy séma, hanem minden szinergiát ki kell használni. Kell a nyugati tőke és a hazai magas hozzáadott érték. Kell a hitech munka lehetőség és a droid munka. Kell az export és az import kiváltás. Kell élénkíteni az alacsony élelmiszer áfa kulccsal a hazai élelmiszer és feldolgozó ipart és a mezőgazdaságot állattenyésztést és a szolgáltatásokat és igen, vissza kell fogni magas kulccsal az importot, akkor is ha az emberek egy csekély része ki megy külföldre vásárolni, mert benne van a pakliba. Ha jobban megy és a siralmasan alacsony tercierünk képes lesz forgatni a gazdaságunk, akkor lehet változtatni. Hatalmas dőreség volt az 1k szja egy olyan alacsony bérű országban aki egyensúlyozik az export GNI bevételei és az import között, mert a jövedelmek élénkítő hatásának finomhangolását idézte elő. Nálunk az lenne a cél hogy a hazai minél jobban pörögjön minél kevesebb importtal. Erre a legalkalmasabb imup beavatkozás az szja kulcsok tologatása. Igazad van a szlovákok és a csehek nem voltak protekcionista mint a kis tigrisek! Csak hogy! Csehszlovákia még 4 évig nem nyitott meg semmit mikor mi már el is kótyavetyéltünk apróért mindent. Ök bevezették a kuponos privatizálást, az az a kkv ik sokszor jobb helyzetben privatizáltak, sőt ha nem jött be jobb árban adták el a nyugatiaknak a részesedésüket, ami szintén tőke. Mire szét vállt közigazgatásilag is cseh és Szlovákia már sokkal tapasztaltabban a mi bukfenceiken kezdtek el mindent. És ugye ok hogy Bokros nem engedte csődbe menni az országot, de! A csúszóleértékelés miatt pont a legvastagabb privatizálás közepedte 38% kamatra nem lehetett hiteleket felvenni. Arról nem is beszélve hogy a bevezetett cseh és szlovák “nyitás” kapitalizálódás” neoliberális értékek ” erőltetése, semmivel nem teremtett több munkalehetőséget mint nálunk. Egyszerűen kevésbé voltak korruptak, okultak a példánkon, és jobbak voltak a nehéz és gépipar sokkal izmosabb jelenléte és tradiciói miatt komparatív előnyeik. Ma semmivel sincsenek előrébb mint mi sem az adók sem a vállalkozói légkör kérdésében. Egyszerűen ők kihasználták az anticiklikus gazdpolt ami lehetőséget kínált a válság alkalmával a prociklikus megoldásnak. Ezt az bizonyítja hogy az államadósságuk gyakorlatilag megduplázódott a válság kitörése után. Nem kell túlmisztifikálni. Nincs semmilyen véres valóság, ezt csak azok hiszeik akik a verejtékes kapitalizmus hívei. Egyszerűen egy ország vagy képes megtalálni vagy kifejleszteni azokat a komparatív előnyeiket amelyben jók vagy jók lehetnek, és teljes gazdaságfiló mentesen kiszolgálják az adott körülmények között a lehetőségeiket, vagy buknak. A Kádári nosztalgia csak azért hevesebb, mert mi nem ezt tettük. De az nem azt jelenti hogy egy vad kapitalista vonalvezetés jobb lehetne.

  11. Laci

    Az egész egy badarság, pro és kontra is. Nem a termelékenység a lényeg hanem az import export csereérték mert sajnos globális térben kell gondolkodni. Az az, nem az egyén termelékenysége, hanem a hozzáadott érték emelkedése szabja meg a határt. Ha nem lennénk ennyire nyitott gazdaság, akkor nem lenne ez ekkora probléma. Sajnos mi (egy kis túlzással) A bárki számára előállítható répával akarunk BMW t venni lassan már 25 éve. Nem fog menni. Mert míg a BMW mindent be tud építeni az árba, míg a magas hozzáadott értékek sokaságát teremti meg így emelve az árát folyamatosan, nekünk Afrikával kell versenyezni a répánkkal. Ez teljesen nyilvánvalóan lehetetlen, mert NINCS több répára szüksége a világnak hiszen túl sok répatermelő van és akar folyton beszállni a termelésbe. Az az, az árak még csökkennek is. Így egy romló cserearánnyal ha nem emelkednek a béreink akkor is egyre keményebben eladósodunk mert egyre több répával kell kifizetni a BMW t egy olyan piacon ahol egyre kevesebb répa szükséges. Ez a legfőbb oka annak is hogy ekkora a munkanélküliség. Csak azok az országok tudtak jólétet teremteni, amelyek kihasználták a létező, vagy kifejlesztett komparatív előnyeiket. Ehez semmi köze sem a neoliberális sem más gazdaság filozófiának. Sőt pontosan az a baj hogy a ma mainstream felfogások lemaradtak a valóság globális hatásainak az értelmezéséről és így képtelenek a hatásokat torzítatlan értékelni.

    Válasz
  12. Gatwick Béla

    egyetertve a poszttal magyar sajatossag az is, hogy a sok ado- es jarulekcsalo minimalberre bejelentett vallakozgatok,szellszabfog miatt is van tere a minber emelesnek
    a neolibek altal nagyon hangoztatott alacsony magyar termelekenyseg erosen torzitott a bermunkaztato multik offshore sumakolasa miatt

    Válasz
  13. Miklós

    A portfolios válaszcikkeket olvasgatva elgondolkodtam, hogy furcsa varázsszó ez a “termelékenység”, mert amikor valaki a nemzetközi erőfölényét kihasználva többet mutat fel, akkor ez a többlet nem effektív értékelőállításból származik, hanem az érték elosztásából. Inkább tűnik ez nekem egy fedőnévnek, mint a valóságot helyesen leíró fogalomnak.

    Válasz
  14. Estimaterful

    Soros papa beindult! Még, hogy nem igaz az, hogy alapitványa által támogatott médiaelemek, civilek kavarogépek! Ez olyan, mint, ha azt látom, hogy a falevél zöld, soros papa megmagyarázza, hogy az a zöld bizony kék! Szégyen!

    Válasz

Hozzászólás írása