ILO: A minimálbér emelés akár emelheti is a foglalkoztatást!

Érdekes új könyvet publikált 2015 februárjában a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO az Edward Elgar kiadóval közösen. A Janine Berg szerkesztette Labour Markets, Institutions and Inequality (Munkapiac, intézmények és egyenlőtenség) című könyv szerzői a munkapiaci intézményekkel foglalkoznak, és nagyon sok releváns információt tartalmaznak a hazai viták tekintetében is.

 

pog

A kötet szerzői nem csak a szektorális béralkuk, a szolidarisztikus bértárgyalások és a magas kollektív lefedettség mellett tesznek hitet. Támogatják a Meidner-Rehn modellt is, melynek lényege, hogy a szakszervezetek és a kamarák folyamatos minimálbéremelésekkel igyekeznek kiszorítani az általuk „technológiai lemaradóknak” nevezett cégeket, melyek nem hajlandók a termelékenységük növelésére, inkább a munkavállalóik kizsákmányolásával maradnak életben. (Sidney és Beatrice Webb még „parazita iparágaknak” nevezte ezeket 1902-ben!) A modell szerint amelyik cég nem képes annyi hozzáadott értéket megtermelni, hogy legalább a létminimum szintjén eltartsa az alkalmazottait, annak nincs létjogosultsága. Ezen cégek alkalmazottait át kell képezni, hogy jövedelmezőbb vállalkozásoknál helyezkedhessenek el. Ebben a modellben a minimálbér nem a gazdaság fejlődésének korlátja, hanem a gazdaságfejlesztés eszköze.

Az ILO könyv emellett hitet tesz a minimálbéremelések mellett is. Azt eddig is tudtuk, hogy a minimálbéremelés hatásaival kapcsolatosan megosztott a nemzetközi szakirodalom. Egyes szerzők szerint az csökkenti a foglalkoztatást, mások szerint semleges a hatása, ismét mások szerint növeli. Jelentős hatást azonban egyik irányba sem sikerült kimutatni. Az ILO kötet két szakértője, Patrick Belser és Uma Rani most ismét áttekintette az ide vonatkozó irodalmat, és kiegészítette azt saját elemzéseivel. Konklúziójuk egybevág az eddigi irodalommal: jelentős foglalkoztatást csökkentő hatása nincs a minimálbér emelésének, sőt, az akár még emelheti is a foglalkoztatást az aggregát kereslet emelésén keresztül.

Nyugat- és Észak-Európa legnagyobb részén működik is a Meidner-Rehn modell és a szektorális béralkuk rendszere. Ismert módon Nagy-Britanniában már nem, mert Margaret Thatcher a nyolcvanas években tönkreverte a szakszervezeteket. Az elmúlt években el is maradt a bérek emelkedése a termelékenységtől. Ezt próbálja meg orvosolni a kormányzásra készülő Labour, amikor arra tett javaslatot, hogy a cégeknek muszáj legyen megosztania a növekvő hozzáadott értéket alkalmazottaikkal. A Kelet-Európában első hallásra megdöbbentő ötlet közgazdaságilag teljesen racionális. Pierro Sraffa Cambridge-i olasz közgazdász az ötvenes-hatvanas években az amerikai vitapartnereikkel folytatott híres tudományos összecsapás, a “Két Cambridge tőke-vitája” során bebizonyította, hogy a munka termelékenysége önmagában nem értelmezhető. Azt is bemutatta, hogy a megtermelt hozzáadott érték elosztása a profit és a bér között nem meritokratikus, piaci folyamatok eredménye, hanem a munkaadó és a munkavállalók közötti nyers erőalku eredménye. Ahol van szakszervezet, ott nagyobb arányú bért hasítanak ki maguknak a munkások, ahol nincs, ott nagyobb a kizsákmányolás. A Keynes köréhez tartozó Sraffa érvrendszerét a piacpárti amerikai vitapartnerek vezéregyénisége, Paul Samuelson is elismerte. Bármennyire furán is hangzik ez egy Magyarországhoz hasonló volt szovjet rendszerű országban, a közgazdaságtan mindmáig cáfolatlan álláspontja a bér kialakításáról a nyers erőalku.

(Ez a bejegyzés eredetileg a Dinamó Műhely blogon jelent meg.)

 

23 hozzászólás a(z) “ILO: A minimálbér emelés akár emelheti is a foglalkoztatást!” bejegyzéshez

  1. Miklós

    Szerintem, mielőtt bárki bárkit leparazitázna, át kell gondolni azt, hogy a piaci érték nem valós érték, hanem észlelt. Vajon ki, és milyen elvek alapján lesz képes fenntartani a diverzitást egy társadalomban, ellensúlyozva a piaci trendeket, a valós értékek támogatásával? A másik pedig az, hogy a piaci résztvevők által hozzáadott érték szintén alkupozíció függvénye, és nem valami abszolút mennyiség. Az talán rendben van ha a magyar vállalkozó kevesebbet költ Horvátországban a tengerparton, mert magasabb minimálbért kell fizetnie, és az alkalmazottai a béreiket pedig itthon költik el, de vajon hogyan lesz képes kezelni a helyzetet a satu másik oldalán, a nagyvállalatokkal szemben?

    Már csak azért is érdekes ez, mert ugyanez a logika figyelhető meg a tartós munkanélküliek esetében. Vajon miért vannak ilyen helyzetben? Paraziták? Vajon nincs valós értékük, vagy csak a társadalom azt épp nem értékeli, vagy csak épp nincsenek megfelelő alkupozícióban?

    A másik dolog, hogy vajon az automatizálás hogyan szól bele ebbe a történetbe. Nagyon úgy tűnik, hogy nem csak a minimálbér kerül majd egyre előtérbe, hanem az alapjövedelem is.
    Szeretem olvasni ezeket az írásokat, de mindig felmerül bennem, hogy vajon miért húzódik el ez a több évszázados vita ennyire, minden racionális, vagy annak tűnő érvelés ellenére. Hol van a méregfoga?

    Válasz
  2. lzoli41

    Mostani időszakban sok információ ért, amelyet egy érdekes keretbe tudtam illeszteni. Az indította el a gondolkodásomat, hogy cikkeztek a Bokros csomagról. Én ezt abba a rendszerbe soroltam, amely a humán tőkét csökkentette. A többi hasonló magyar fiskális megközelítéssel együtt még inkább szembeötlő. Aztán Matolcsy Györgynek megjelent egy könyve, amely azt rögzíti, hogy a növekedés és egyensúly együtt szükséges a prosperitáshoz. Ebben volt egy kis hiányérzetem és arra a következtetésre jutottam, hogy a felemelkedés záloga a humán tőke tartós folyamatos emelése. Ezt a területet, azaz a humán tőke nagyságát nem mutatjuk ki, így ezért nem is tudjuk annak hiányát felismerni, holott az oktatásról állandóan beszélünk. A napokban olvastam a Rubiconban Kádár Bélától, arról, hogy a Trianoni trauma után azért is tudtunk gazdaságilag haladni, mert Klebelsberg és Hóman Bálint miatt jó volt a humánerőforrásunk. A politikával az a baj, hogy a humán tőkét kevésbé becsüli, mint a fizikait, azaz nem képviseli. Az egyenlőtlenségnek is ez az egyik alapvető oka. Amennyiben így nézzük és egyenrangúnak tartjuk a fizikai tőkével, akkor természetes, hogy a hozzáadott értékből részesednie kell. Ha kimutatjuk a humán tőke nagyságát, akkor a megosztás aránya is egyszerűbbnek tűnik. A kockázatokat is fel kellene még hozzá mérni. A potenciális GDP növekedésnek négy összetevőjét azonosítják: munkaerőpiaci aktivitás,természetes munkanélküliség, fizikai tőkeállomány, termelékenység. Ha ezt számba vesszük látható, hogy jó részükre a humán tőke hat. A megközelítéseket ezen keresztül lehet leginkább jó irányba terelni, hisz a tőke fogalma a közgazdász szakmában meghatározó. Egyébként a magasabb bérek mellett logikus, hogy nő a foglalkoztatás, mert azért többen hajlandók dolgozni és a vállalkozások is bírják marginális kivételekkel.

    Válasz
  3. szofter

    A “parazita” cég létminimum alatt fizető munkát ad bizonyos embereknek. Ha ezeket a cégeket erőszakkal kiszorítja a piacról egy munkapiaci óriáskartell, akkor azok a bizonyos emberek, akik ezeknél a “parazitáknál” dolgoznak, elveszítik az állásukat. Onnan kezdve a költségvetés terhére vannak egészen addig, amíg nem találnak újabb állást, márpedig az hosszú hónapokig, akár évekig is eltarthat, tekintve, hogy több munkakereső jut kevesebb álláslehetőségre, mint a “paraziták” kiszorítása előtt, és tekintve, hogy ezeknél a “parazitáknál” jellemzően azok dolgoznak, akik nem rendelkeznek a megfelelő képesítéssel ahhoz, hogy egy “nem parazita” cég érdeklődést mutasson irántuk. Az átképzésüket és a (még egyszer: több hónapos, vagy akár több éves!) frikció idejére a létfenntartásukat teljes mértékben a költségvetésnek kell fedeznie. Ezzel szemben, ha hagyjuk őket a “parazitáknál” dolgozni, akkor a létfenntartásuk egy részét a munkájukból fedezik, az adófizetőknek csak kiegészíteniük kell ezt. Nagyon nem mindegy, hogy havi 80 ezer forintot kell adni egy munkanélkülinek, vagy havi 40 ezret egy létminimum alatt kereső munkásnak – a kettő között fejenként évi közel félmillió forint különbség van. Az ezer emberre már félmilliárd forintot jelent a költségvetésből, olyan félmilliárd forintot, amely bizony jobban tudna hasznosulni valami más területen. Ezt a “parazitáknál” dolgozó munkavállalónként évi félmillió forintot azok az úgynevezett “paraziták” spórolják meg a költségvetésnek – innen kezdve a parazita elnevezés teljesen indokolatlan.

    Ezt tessék észben tartani, amikor legközelebb a minimálbér “elhanyagolható” foglalkoztatáscsökkentő hatásáról van szó: még 20 ezer ember elbocsátása sem tűnik olyan meghökkentően soknak, ha a 3,5-4 millió dolgozóhoz viszonyítjuk a számukat (0,5% nagyjából), de 20 ezer ember létminimumot elérő munkanélküli segélye már évi 10 milliárd forintot emésztene fel az államkasszából teljesen fölöslegesen. Aki jót akar a szegényeknek, az hagyja őket dolgozni és kiegészítő segéllyel juttatja őket létminimumot elérő-meghaladó rendelkezésre álló jövedelemhez. Aki pedig rosszat akar nekik, az erőszakkal kiárazza őket a munkaerőpiacról, hogy aztán kénytelenek legyenek a létminimumtól csillagászati távolságban lévő létező munkanélküli segéllyel/közmunkabérrel megelégedni és a segélyek összegét meghatározó testületek kegyeitől vagy adott esetben demagóg politikai számításaitól függeni.

    Válasz
    • Tarzi

      Ezért kellene egységes minimálbér helyett munkakörhöz kötött minimálbér rendszert alkalmazni, legalább 5 kategóriával.

      Más lenne a minimálbér a munkatapasztalatot és képzettséget nem igénylő állásokban, más a szakmunkásképzőt/érettségit igénylőkben, más a főiskolát és más az egyetemi végzettséget ill. idegen nyelvtudást igénylőkben.

      Válasz
  4. Mongol Janos

    ….NAGYON JÓ cikk lenne…de minek kellett ide SEmjén…és LÁZÁR??…nélkülük is jó lett volna…

    Válasz
    • Imre Gyulay

      ITT? itt minden csak ürügy arra, hogy őket lehesen emlegetni. Ha holnap leszállnának az azgardok és az emberiségnek ajándékoznák az öszes tudsukat, akkor is azt néznék, hogy mi mindennek az ellopásával lehetne előre vádaskodni.

      Válasz
      • Mongol Janos

        ….igaz..nem tünt fel hogy ma..eddig..ELTÜNTEK a “korrupciós”..ügyek?….. úgy néz ki hogy a libsik BEÉGTEK velük…nem tudtak semmit bizonyítani…miután bűncselekmény sem volt…

        Válasz
        • Csepp a tengerben

          Helyette a Svéd ügyészség nyomoz az elejtett házi szarvas miatt amit Semjén lőtt ki

          Válasz
          • Mongol Janos

            és ha bármi nem lenne rendben…Semjén lenne a hibás?…szerinted?…jó hogy nem nevezitek ki-nagy gyűlöletekben-rögtön orvvadásznak…röhej

          • sagemono

            Hát nem egészen legális az tuti.

          • Mongol Janos

            …ezt még nem tudjuk…várjuk meg a vizsgálatot

          • imi

            tömjénzsóti birkát is lőhetne.kint kb. ugyanennyi amit ott lőtt. az egy barom.

          • Mongol Janos

            ….ugyan már…

          • imi

            igaz, igaz. hat ökör 🙂

          • rebekka

            Nem orvvadász! Annál sokkal rosszabb! Álszent, gátlástalan állatgyilkos!

          • Mongol Janos

            …..ugyan már…elvtárs…azok voltak-a munkásőr főnökeid -akik golyószóróval lőtték az őzeket …

        • sagemono

          Most ünnep van 4 napig. A sárgákat hagyjuk tolni a migráns dumát. Mi pihenünk, beszélgetünk. Van 4 nyugalmas nap, hogy praktikus célokat keressünk 1300 milliárd forint elköltésére.Ja amikor visszavesszük a pártkasszátokból. No mert hogy a gyémántos pali is beépített volt.Vagy hazafi, ki , hogy nevezi.
          Nem mindenki utazik a nép pénzére.
          Ünnep van. Kortyolok még egy kis Zacapa xo felest így lefekvés előtt.
          Azért jó kőrbe nézni a nappaliban a dámagancs alatt,
          elsétálni a kandalló előtti medvebőrön.
          Szép ünnepet.

          Válasz
    • Csepp a tengerben

      Egyébként a gyilkolást meg én utálom pláne ha azt sport cimszó alatt csinálják

      Válasz
  5. Sándor Varga

    Azért mert van fegyver a kezükben a többségük nem vadász.

    Válasz
  6. Szvoboda Balázs

    Érthetetlen Semjénes felütés, és maga a cikk is. Nem tart sehonnan sehova, nincs mondanivalója. Lényegi információ tartalma, se hangulata.

    Válasz
  7. Cunci mókus

    A vadászat gyilkosság. Minden tisztességes cikket kötelező lenne ezzel a kijelentéssel indítani.

    Válasz

Hozzászólás írása