Kiből lesz a magyar multi, avagy miért nem lett belőlünk Ausztria?

A rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban nagy várakozások övezték a magyar gazdaság felzárkózását a fejlett kapitalista országokhoz nem csak életszínvonalban, de a gazdaságszerkezet tekintetében is. Ez utóbbinak központi eleme lett volna olyan magyar tulajdonú cégek létrejötte, melyek a nemzetközi versenyben, külföldi piacokon is megállják a helyüket, azaz magas hozzáadott értéket állítanak elő, saját végtermékük vagy szolgálatásuk van. (Ez utóbbi azért fontos, mert a tapasztalatok szerint a komplex végtermékek gyártói illetve szolgáltatások előállítói azzal igyekeznek nagyobb profitot elérni, hogy megszorongatják a résztermékek beszállítóit, akiknek így szűkül a profitmarzsuk.)
Érdemes végiggondolni, hogy megvalósult-e ez a várakozás. Egy módszeresebb, jól megfinanszírozott kutatás talán pontosabb eredményeket hozna, de ennek hiányában élhetünk bizonyos közelítésekkel. A hazai bankszektor ismeretei szerint nagyságrendileg 4500-5000 olyan magyarországi cég lehet, amelyek árbevétele egyáltalán eléri az egymilliárd forintot, azaz méretben és funkcionálisan is a német Mittelstand-hoz mérhető érdemi középvállalatnak nevezhető, illetve elképzelhető lenne tőle számottevő exportvolumen. Ezek közül jó merítés a Figyelő 2014-es Top200-as és Feltörekvő TOP 200 -as listája ahhoz, hogy következtetéseket vonjunk le belőlük. Már csak azért is jó minta ez, mert a feltörekvő kétszáz cég listájára már 2-3 milliárdos árbevétellel is fel lehetett kerülni.
A két listán található 400 cég adja ki a magyar GDP, export, vállalati nyereségek, hozzáadott érték és társasági adó zömét, ezért összetételük a számbeli sokaságuknál is jobban meghatározza a magyar gazdaságszerkezetet.

Egy nyugat-európai gazdaságban ezen 400 cég többsége hazai tulajdonosi hátterű lenne, tapasztalatok szerint számszerűen dominálnának a hazai szereplők. Ezt talán még Kelet-Európában is elvárhatnánk, még akkor is, ha ismerjük a külföldi tőke jelentős szerepvállalását a magyar gazdaságban. Várakozásaink szerint a legnagyobb cégek között talán több lenne a külföldi, de lefele haladva a listákon biztosan egyre inkább nőne a magyar tulajdonban lévők száma.

Ehhez képest a legnagyobb 200 magyarországi cég és a feltörekvő 200 bázisán a következőket lehet látni:

  • Minden céget figyelembe véve nagyságrendileg egyharmados (~34%) a magyar hátterű cégek száma. Ez mindösszesen 137 db cég, 39 a top200-ból és 98 a feltörekvők közül.

 

  • Bizonyos szűkítéseket bevezetve, azaz csak azokra a cégekre és ágazatokra koncentrálva, amelyek versenypiacokon működnek és nem kiszolgáló jellegűek a magyar hátterű cégek száma tovább zsugorodik. Amennyiben így járunk el, eltűnik a korábban azonosított magyar hátterű cégek majd fele, és mindössze 73 cég marad. Azaz egy országban a legpotensebb 400-ból mindösszesen 73 olyan cég van, amelyik közepes méretű, nem kiszolgáló-ellátó jellegű, exportképes és legalább részben saját egyedi know-how-ja lehet. Ez rendkívül szerény arány…

(Ezekből érdemes levonunk: a.) a közszolgáltató cégeket (10 db), mert nem versenypiaciak, b.) az építőipari cégeket (4+14 db), mert az építőipari tevékenység alvállakozókon keresztüli lebontása természetszerűleg generál lokális hátterű cégeknek is üzleti lehetőséget, ezért körükben természetes, hogy több a magyar cég, viszont export és hozzáadottérték előállítási rádiuszuk csekély c.) a fuvarozó, szállítmányozó cégeket (1+9), mert az áruterítést végző fuvarozás is részben lokális kötöttségű, így körükben is minden országban magasabb lenne a helyi vállalkozások száma, viszont export és hozzáadottérték előállítási potenciáljuk csekély d.) a közvetlen kis- és nagykereskedelmi cégeket (3+15), mert a kereskedelmi tevékenység is gyakran lokális hátterű (így van ez Nyugaton is pl. a kiskerben, de így van ez a nagykerben is ez elterjedt kiemelt partneri forgalmazási struktúrák miatt), viszont ezek export és hozzáadottérték előállítási potenciálja csekély, e.) a külgazdasági potenciált nem nyújtó (8 db), bizonyos belföldi szolgáltatásokra szakosodott cégeket (pl. casino, utazási iroda, közétkeztető cég, őrzővédő cég, facility management cég stb.), melyeknek export és hozzáadottérték előállítási potenciálja szintén csekély.)

Önmagában feltünő, hogy még akkor is, ha az összes magyar hátterű vállalkozást (137 cég) vesszük, milyen magas azon cégeknek és ágazatoknak az aránya, amelyek maguk is állami hátterűek (közszolgáltató ill. egyéb állami tulajdon), rendszeresen az államból, vagy állammal együttműködve élnek meg, vagy amelyek számára esetleg könyebb “terelni” az árbevételt (utazási iroda, építőipar, őrzővédő stb.). Azaz vélhetően jellemzően csak ott tudott megkapaszkodni és felnőni egy magyar hátterű vállalati kör, ahol a kapcsolatoknak, kötődésnek, szabályozóknak, esetleg korrupciónak nagyobb szerepe lehet. Az ezen a területen kívül eső maradék cégek zöme is olyan részpiacokon van jelen, ahol a tevékenység jellege alapján adottság, hogy a cégek lokális kötődésűek.

 

Alig van hazai multipalánta

A ténylegesen versenypiacon tevékenykedő, komplex és komoly hozzáadottérték előállítást végző, esetleg érezhető exportot is bonyolító magyar tulajdonű vállalkozások száma töredékes. Egyedileg megvizsgálva legfeljebb 25-38 között van a számuk. A magyar gazdaság problémáit nem önmagában az okozza, hogy alacsony a magyar tulajdonú kis-középvállalkozások száma, hanem az, hogy ezen belül gyakorlatilag alig van olyan, amelyik saját jogon termékkel, tudással akár külpiacra is kimehet és ott sikerrel működhet.

 

photo-5

 

 

Az erős középvállalati szektorhoz tudatos fejlesztő állam kell!

A rendszerváltás paradigmája (1990-2010) szerint a nagy arányú küföldi működőtőke import volt hivatott megteremteni a nemzetközileg versenyképes hazai szektort a beszállítói láncokon keresztüli know-how transzferen keresztül. Maga az állam belső fejlesztőpolitikát nem végzett. Nem véletlen azonban, hogy a beszállítói láncokra a politikusok folyamatosan úgy hivatkoztak, hogy érdemi elemzéseket velük kapcsolatosan nem tettek közzé. Ez a szektor ugyanis a valóságban soha nem erősödött meg annyira, hogy egy saját jogon működő gazdaság gerincét alkossa. Ha pedig hasonló dinamikával erősödne a hazai tulajdonú beszállítói vállalati kör a következő 25 évben is, akkor valószínüleg elmarad a régóta áhított jövedelemkonvergencia.

2010 után a baráti megrendelésekre alapozó államkapitalista megközelítés jellemzően csak arra volt elegendő, hogy egyes az államhoz kötődő cégeket kiemeljen, ám nem tette őket know-how / export / k+f championná, mert ezt nem is fogalmazták meg elvárásként ezekkel a cégekkel szemben.

A multipalánta hazai tulajdonú, exportképes középvállalati szektor felneveléséhez vagy az Északi Modell, vagy a távol-keleti típusú fejlesztő állam szükségeltetik. Ennek egyik eleme kell maradjon az MNB Növekedési Hitelprogramja, mely tőkeoldalról olyan alacsony vállalati hitelkamatokat tesz elérhetővé, melyet piaci alapon nem lennének képesek a bankok biztosítani. A munkaerő oldaláról azonban vissza kéne fordítani az állam kivonulását az oktatási rendszer finanszírozásából, mert a gyorsan romló munkaerő-minőség a vállalkozások elmondása szerint ma már szinte minden szinten és iparágban szűk keresztmetszetet jelent.
De a legfontosabb mindezeken túl mégis az, hogy az állam a technológialilag innovatív KÖZÉPVÁLLALATOK számára megrendelői igényt, azaz első piacot teremtsen, mert ezek csak így lesznek képesek ezután megjelenni külső exportpiacokon és ott termékeket eladni. Ezt az állami, piacra lépési támogatást viszont csak és kizárólag csak ott szabad alkalmazni, ahol egy már bizonyított középvállalat olyan termékkel jelenik meg, amelynél minden külföldi versenytársa is a technológiai startvonal közelében áll.
A versenyképes középvállalati szektor harmadik eleme lenne a tudatos minimálbér politika. A skandináv Rehn-Meidner modell lényege, hogy a szakszervezetek és a kamarák folyamatos ágazati bérminimum emelésekkel igyekeznek kiszorítani az általuk „technológiai lemaradóknak” nevezett cégeket, melyek nem hajlandók a termelékenysésük növelésére, inkább a munkavállalóik kizsákmányolásával maradnak életben. (Sidney és Beatrice Webb még „parazita iparágaknak” nevezte ezeket 1902-ben!) A modell szerint amelyik cég nem képes annyi hozzáadott értéket megtermelni, hogy legalább a létminimum szintjén eltartsa az alkalmazottait, annak nincs létjogosultsága. Ezen cégek alkalmazottait aktív munkapiaci politikával át kell képezni, hogy jövedelmezőbb vállalkozásoknál helyezkedhessenek el. Ebben a modellben a minimálbér nem a gazdaság fejlődésének korlátja, hanem a gazdaságfejlesztés eszköze.

_______

A cikk ötletadója és társszerzője Kozma András, a Commerzbank Zrt. Chief executive officerje.

Köszönet Takáts Zoltánnak, a Budapest Bank Vállalati üzletág igazgatójának a véleményéért.

 

115 hozzászólás a(z) “Kiből lesz a magyar multi, avagy miért nem lett belőlünk Ausztria?” bejegyzéshez

  1. Quercus

    Az már mára egyértelművé vált, az Orbán kormány nem ebben az irányban halad. Az persze más kérdés,mennyire lehetne egy ilyen programot megvalósítani az EU-n belül. Szerintem semennyire. Az EU szerkezete, fölépítése ugyan is arra van kitalálva, hogy a centrum országok(élükön Németországgal) ki tudják zsákmányolni a déli- ill. periféria országokat. Miután eléggé világos az, hogy a Brüsszeli bürokraták gátlástalanul kiszolgálják ezeket az érdekeket, így nem várható ezzel kapcsolatban pozitív változás.

    Válasz
    • bayeslaw

      “Az EU szerkezete, fölépítése ugyan is arra van kitalálva, hogy a centrum országok(élükön Németországgal) ki tudják zsákmányolni a déli- ill. periféria országokat.”
      te melyik bolygón élsz? Mo-n az elmúlt 10 évben mi épült meg, valósult meg EU pénz, tehát német, belga, angol, holland adófizetők pénze nélkül? Csak egy dolgot mutass kérlek.. Mo konkrétan összeomlana pár hónap alatt az EU nélkül, mert annyira versenyképtelen, középszerű, korrupt balkáni szerencsétlenisztán, totális gazdasági kitettséggel.. ahogy a cikk is írja, nevetségesen alacsony a know-how, a K & F, az innováció, és ebből fakadóan szép lassan EU kínája leszünk, egy tanulatlan, seta-suta összeszerelőnép aki azért verseng hogy ő rakhassa össze azt az autót, telefont, terméket, amit a német, angol, francia mérnök tudós kikutatott, lefejlesztett.. nálunk az a siker-propaganda, h juhé még1 autó gyár jött ide.. basszus, 20 év múlva senki nem fog autót gyártani emberekkel, erre nem lehet egy ország jövőjét építeni.. az iskolában 1. osztálytól kódolni, fejleszteni, matek-ot, tudományt kéne tanítani (persze a humán dolgokat nem elhanyagolva) és akkor talán lenne vmi pici esélyünk hogy lesz még 10 prezink 20 éven belül.. még az is édes kevés lenne, hogy utolérjük a nyugatot, de talán elég lenne a totális végső megbaszódás elkerülésére, ami felé most padlógázzal száguldunk kormányról kormányra, pretty much pártoktól függetlenül..

      Válasz
      • szerintem

        hagyjuk már ezt a nyugat-fetisizmust könyörgöm. hasonlítsd össze az eu-s transzferek összegét azzal a pénzmennyiséggel, amit a centrum országok vállalatai kitalicskáznak az országból profit v adócsalás alatt. Meg ez a hozzáadott érték is kezd nekem sántítani. Mi a fenével ad hozzá többet a hollandiai árufeltöltő a lidlben, mint a magyar árufeltöltő a lidlben, amitől 3-400 ezer ft-nyi eruót ér a munkája 70ezer helyett?

        Válasz
        • bayeslaw

          szerintem már eléggé egyértelmű h egy öregedő korfájú országban (egész nyugat ilyen kb) innovációtól tud egyedül fenntarthatóan nőni egy gazdaság. ha nincs, akkor összeszerelés, kapálás, talicskázás, mások ötletének megvalósítása és egyéb robotmunka van, illetve eszeveszett brain-drain amitől az egész átmegy egy ördögi körbe. mondj már a graphisoft-on és prezi-n kívül egyetlen magyar céget ami vmi világ szinten versenyképes dolgot művel..

          a hollandiai árufeltöltő kb ugyanolyan szarul keres a holland értéken mint a magyar társa magyar viszonylatokhoz mérten. direktben, összehasonlítani a holland meg a magyar lidl feltöltő bérét teljesen értelmetlen.

          Válasz
          • Gábriel Nagy

            A Graphisoft és a Prezi sikere vezet bárhová az emberiség túlélésének útján?

            Szerintem igenis direktben hasonlítsuk össze az ausztriai Spar (eladó, pénztáros) vagy egy vendéglátóipari dolgozó fizetését, aminél gyakran a holland se több, és rájövünk, hogy nagy mentális különbségek vannak. Mindkettőhöz tényleg elkábítva kell lenni, hogy valaki nettó 1500 euróból ne tudjon kijönni havonta, vagy bedumálja azt, hogy neki a havi 85 ezer elég mindenre, amire reálisan vágyhat egy 21. századi tudású ember.

            Gondok:
            1. Nem azzal foglalkozol, amihez értesz, és szívesen csinálod, robot-multi-kulti.
            2. A túl magas és a túl alacsony fizetés is rombolja a kis- és közép vállalatok épülését. (Ausztria, Magyarország)
            3. Megy a külső és a belső energia és pénzszivattyú, és a demokratikus jó nép hagyja. Einstein egy mondása szerint is ez a fő gond.
            4. Egészségkultúra és oktatás mélyrepülésben
            5. Egyelőre nincs publikus megoldási terv sehol a nagyvilágon: https://youtu.be/XjrnqGl1htg, reménykedő kicsik, tomboló és föld romboló tömegek világában élünk.

          • bayeslaw

            “A Graphisoft és a Prezi sikere vezet bárhová az emberiség túlélésének útján?” ezt remélem, hogy nem komolyan mondtad, ha igen, akkor spóroljunk meg egymásnak úgy kb 30 percet, pár millió apoptózisban elhunyó idegsejtet és egyéb idegkárosodást..

            csak egy tipp: arra esetleg gondoltál, hogy azok a szoftverek amit ez a két cég csinál, nem direkt, explicit úton fog malária gyógyszert, okosabb mérnöki termékeket és szárazságtűrő gmo crop-ot eredményezni, de használja majd őket kismillió kutató, fejlesztő, innováló cég és szervezet hogy azzal növelje a produktivitását, csökkentse a költségeit, növelje a versenyképességét, tehát végső soron gyorsabban, olcsóbban, okosabban érjen célt ezzel pedig az egész emberiség előrébb lépjen egy picit?

            tudom, hogy komplex dolog ez a mai globális világ, de azért 1 lépésnél már igazán illene tovább lépni mikor fejben lesakkozunk ilyen dolgokat..

          • Gábriel Nagy

            Halálosan komoly volt, és ezzel még jópár atomfizikus, kertész vagy meditáció oktató is egyetért a tudtommal. Kerüljön 30 perc alatt tisztí víz a pohárba szerintem egyre több fejben.
            A mutatós rész sikerekkel egyet értek, az iránnyal kevésbé.
            Malária, szárazságtűrő, költségcsökkentés, versenyképesség? Remélem ez a négy vicc volt :). Az előrébb lépés jöhet. Valahogy sokak érzése az, hogy padlógázzal megyünk hátramenetben, és néha bátortalan kísérletet teszünk a fék megnyomására, közben lehet iPad-del játszani, valahogy a mosolyt hiányolom.

          • szlevi

            “Halálosan komoly volt, és ezzel még jópár atomfizikus, kertész vagy
            meditáció oktató is egyetért a tudtommal.”
            Remeljuk nem, mert akkor meg lesujtobb velemenyem lesz a hazai oktatas jelenlegi szinvonalarol, ha ennyire ketbites, vegletesen leegyszerusito, ostoba gondolkodasu emberek vegeznek-tanitanak benne manapsag…

            “Kerüljön 30 perc alatt tisztí
            víz a pohárba szerintem egyre több fejben.”
            Ezzel szerintem a kurucinfon nagy sikered lenne, ez tutira a az ottani kozonseg ertelmi szinvonala…

          • Gábriel Nagy

            Szerinted 1990-1995 óta javult az oktatás? Nem hinném, sőt. Magfalva, Géczy Gábor – fizikus, tanár azért mond jókat, ahogy Öveges professzor is kedvencem volt.

            A gépelési hibám miatt. vagy miért gondolod, hogy nem tisztA? A kurucinfo-t olvasó 35 feletti történészek, filozófusok, mérnökök és orvosok és irodalom kutatók átlagos fejek, vagy a napi.hu vagy az index.hu az etalon? Én nem olvasom. Szerintem a magyar mindenevő (pusztító), ebben rejlik sok baja és erénye is. Szeretem piszkálni az embereket, szerencsére az Impulzus mellett sokféle impulzust kaptam Villanykar előtt, közben és után. Nemrég az elektromos autók (bővebben jövőnk közlekedése) és az ‘okos házak’ kapcsán volt jó program: http://www.impulzus.com/blog/2015/03/10/generaciok-talalkozasa/
            Kevés 50 feletti bizakodó arcot láttam, nem maradhatott ki a gyatra gazdaságpolitika, a kutatás-fejlesztés hazai állapotai.

          • szlevi

            Az hagyjan, tenyleg hagyjuk mar az ilyen ostobacska altalanositasokat – de vegkepp nem kellene egy kalap ala vennunk a 30+ eves, sajat iparagaban #1 poziciot is elert, magyar cegkent meg a komcsik idejen elsokent Amerikaban tozsdere vitt Graphisoftot, akik organikusan novekedve lettek vilagcegge (FWIW igen, termekeikkel bizony pont az emberiseg jovojet szolgalo iparagot segitve) meg a Prezit, egy oteves startupot, amelynek minden penze VC befektetoktol jon ossze, egy a sok-sok SaaS ceg kozul… komolyan, en sokra tartom a Prezit (bizonyos feltetelek mellett meg dolgoznek is nekik, ami nalam igen ritka, marmint magyar cegeket egyaltaln fontolora venni), de kifejezetten idegesit mar ez a realitasoktol teljesen elrugaszkodott hype korulotte.

          • bayeslaw

            van egy érzésem továbbá az ilyen kijelentéseid olvasva “Mindkettőhöz tényleg elkábítva kell lenni, hogy valaki nettó 1500 euróból ne tudjon kijönni havonta”, hogy nem éltél még külföldön. Kapaszkodj meg, én (meg úgy pár millió korombeli, képzett diplomás) 2000 eurónak megfelelő fizuból is elég nehezen jövök ki Londonban, arról meg hogy félretegyek egy ideig még nem is álmodhatok.. hát most mondd meg micsoda igazságtalanság, pedig aztán milyen sok pénz az a 2000 euró, mennyi túró rudi meg sör kijön belőle Bp-en nem? szar ez a UK úgy ahogy van, na..

          • Gábriel Nagy

            Ausztriában és Németországban éltem 36 éves koromtól, szerényen, falvakban spórkodva. Sokféle egyetemi diplomással találkoztam, aki kinn segédmunkások, itthon vezetők voltak, ahogy én is. Félretenni minek jelenleg? Lekvárt és pár magvat persze jó (lenne).
            Yes. I agree. England is a catastrophe. Az UK és sok nagyváros nekem nem volt célpont, ahogy Luxemburg vagy Svjác sem, ahol 1700 eurót elvihet a ‘rezsi’.
            Az élet szerintem családban zajlik, egyedülállóként a nettó 3000 euró is lófing hosszútávon, értelmetlen csata a számokkal.

          • Guest

            Jaj, ne mar, hagyjuk mar az ilyen ostobacska altalanositasokat… nehogy mar egy kapal ala vegyuk a 30+ eves, sajat iparagaban #1 poziciot is elert, magyar cegkent meg a kommunizs idejen elsokent Amerikaban tozsdere vitt Graphisoftot, akik organikusan novekedve lettek vilagcegge (FYI termekeikkel egy bizony az emberiseg jovojet szolgalo iparagot segitve) meg a Prezit, egy oteves startupot, amelynek minden penze VC befektetoktol jon ossze, egy a sok-sok SaaS ceg kozul… komolyan, en sokra tartom a Prezit (bizonyos feltetelek mellett meg dolgoznek is nekik, ami nalam igen ritka, marmint magyar cegeket egyaltaln fontolora venni), de kifejezetten idegesit mar ez a realitasoktol teljesen elrugaszkodott hype korulotte.

          • szlevi

            Vannak magyar cegek, akik siman megutik a nyugati szinvonalat (rookonsagomban tobb is van), de a magyar “uzleti kultura” (HAHAHA!) egyszeruen korrupciora epul, azaz meg ha akarnanak sem lennenek igazan eletkepesek nelkule (ti. evek kellenek, mig betorsz egy piacra es megveted a labad.)
            PS: tudom, hogy a Prezit odahaza hatalmas dobasnak tekintik es meg is ertem, de azert megjegyeznem, hogy 1. Prezi gyakorlatilag meg mindig egy startup 2. a freemium business modell nagyon kockazatos hosszu tavon 3. Prezi semmilyen szabvannyal nemhogy nem compliant, de meg csak nem is compatible ie nincs HTML5-only Prezi, Flash kell hozza (ezzel pl az itteni iskolakban avagy government, defense etc, tehat az igazi cash-cow korokben hosszu jovore nemigen szamithat) stb.
            Fentiek alapjan en pillanatnyilag nem latom, hogyan valhatna egy kockazati tokebol finanszirozott startupbol egy tokeeros, de legalabbis onfinanszirozasra (corporate bond market, stocks etc) kepes kozepes avagy legalabb kisvallalatta idekint (meretek egeszen masok ideat, ugye) – jelenlegi allas szerint a legjobb egy kulso acquisition lehet, mert ezek a befekteto cegek hamarosan a penztarnal fognak allni a penzukert: https://www.crunchbase.com/organization/prezi/investors

        • Harold Finch

          Ok. hasonlítsuk össze, várom az adatokat a szörnyű “profit-kiszivattyúzásra”

          Ja hogy az nincs 🙂 Meg a magyar cégek is pont úgy “kiviszik a profitot”

          Mítoszok helyett
          http://blog.defacto.io/post/92518618000/europai-munkaert-europai-bereket

          A pénzek rossz felhasználása, a mi hibánk nem az EU-é
          http://index.hu/gazdasag/defacto/2014/04/14/ez_unios_tagsagunk_legnagyobb_kudarca/

          Válasz
          • Gatwick Béla

            “hasonlítsuk össze, várom az adatokat a szörnyű “profit-kiszivattyúzásra”Ja hogy az nincs ”

            de van…2012-es adat szerint 242 milliard dollar ment ki okosban az orszagbol offshore cegeken keresztul es ezt jellemzoen a big4 konyvizsgalok szerveztek a multik megbizasabol/laszlocsaba,drazse,oszko,simor/

          • szlevi

            Bezony, az egy komoly study volt, egeszen elkepeszto adatok derultek ki, hogy azzal a ~240 milliard dollarral valami 12. helyen all a VILAGON a tizmillios Magyarorszag a kisibolt toke szempontjabol, raadasul ez nemcsak nem adozott, de KIKERULT az orszagbol, tehat nem is lett elkoltve, gone, annyi.

          • Harold Finch

            Szóval a teljes adott évi magyar GDP 1,8-szorosa !!!!!!!

            “kiment” az országból az adott évben innen?

            LOL. Ez nem adat ez hülyeség. 🙂

            Magyar GDP: 133,4 milliárd USD (2013.)

          • Gatwick Béla

            LOL te nagyon kis tajekozatlanka/hazudos vagyolka, eloszor adatok hianyarol picsogsz majd jacccod a hujjjet …a taxforjustice 1991-2012 idoszakra vizsgalta a vilag szinte osszes orszagara az offshore-ba kisibolt milliardokat, en az independent.co.uk-en lattam a cikket, a 242md dollarral a 10millios Agyarorszag kvazi vilagbajnok lett a legjobban kifosztott orszagok kozott

          • Harold Finch

            Amit állítasz nem igaz, pont az általad hivatkozott cikk szerint.

            1. nem 2012-ben hanem 1970 és 2010 között
            “According to their data, a total of USD 242 billion left the country between 1970 and 2010”

            2. 1970-ben nem tudom hogy utalt bárki offshore Magyarországról.
            Valószínűleg sehogy.

            3. “Kiment az országból” – ez így nagyon pongyola, nem tiszta, hogy ez nettó módon értendő, hiszen azt is nézni kell, hogy mennyi “jött be” tőkebefektetés vagy hitelezés formájában

            4. Nem tiszta, hogy a 242 mrd-ban benne van-e pl. a állampapírok utáni kamatfizetés. Mert az minden, de nem adócsalás révén “kivitt” pénz. És a kamatfizetésnek van egy ellenpárja: a hitelezés, ami “beáramló” pénz.

            5. “kiment az országból” =/= multik/küldföldiek kivitték

            Ennek jelentős része magyar állampolgárok vagyona, pl. Tarsoly villája is idetartozik, amely egy luxemburgi cég tulajdona, de mondhatnánk a kedves vezetők svájci és más számláit is.

            Nem tudjuk pontosan, hogy ezek együtt mekkora összeget tesznek ki (hiszen nem legális), de több információ szerint jelentős összegek.

            Összefoglalva:

            Az hogy, 2012-ben multik és más külföldiek vagy akár magyarok 242 mrd dollár pénzt “vittek ki” Magyarországról egyszerűen hülyeség.

          • Gatwick Béla

            kedves feketeoves libsi hazudozoska az agitproprol, lattom a tenyferditesbol es dezinformacios technikakbol ki lettel kepezve rendesen

            “Az hogy, 2012-ben multik és más külföldiek vagy akár magyarok 242 mrd
            dollár pénzt “vittek ki” Magyarországról egyszerűen hülyeség.”

            2012-ig 242milliard dollart vittek ki adozatlanul ez teny /mivel ez az MSZMP alatt nem lehetett ezert ez 1991-2012-ig tarto idoszakra vonatkozik/ ez evente 20milliard dollar es ennek a nagyreszet a multik siboltak ki

            Összefoglalva:evente kb 20milliard dollart vittek ki adozatlanul az orszagbol ez teny es csak a toredeke kotheto magyaroligarchakhoz ennek a nagyreszet a multik siboltak ki

          • Harold Finch

            “ennek a nagyreszet a multik siboltak ki”

            Ezen kívül azt is állítottad, hogy Oszkó Péter és mások csinálták ezt.
            A Guardian cikkben ezekről szó sem volt és erre semmi forrásod vagy adatod nincs, tehát éppenséggel az ellenkezője is igaz lehet.

            Ha a magyaroligarchak tevékenysége szerinted nem lényeges, akkor becsüld meg évente hány milliárd dollár megy félre különböző pályázati pénzekből, Met Zrt révén, állami támogatásokból stb.

            A cikkben lévő 242 mrd dollár meg továbbra sem azt jelenti, hogy ennyi pénzt vittek ki az országból a multik, hanem hogy ennyi pénz van/volt offshore helyeken, ami magyar eredetű.

            Magyar eredetű. Nem német, nem amerikai, nem multi.

          • Attila Zámodits

            koma, te miért véded ennyire ezt az oszkó-simor bandát?
            nem tudom, h mennyi ment ki, nem is érdekel, ezek a saját oldalukon hirdették, h segítenek offshore cégek létrehozásában, ennyi nem elég?

          • Harold Finch

            Remélem Rogán tevékenységével kapcsolatban is ilyen szigorú vagy 🙂

          • Attila Zámodits

            ugyanennyire, de ameddig ott egy erős gyanú van, itt konkrét esetről beszélünk
            a másik meg a kronológia, tőlem karóba húzhatják tóóónit, de csak az oszkó-simor páros után

          • Harold Finch

            Erős gyanúnál több van sokkal több, hűtlen kezelés kezdetnek.

            Oszkóval nem tudom mi pontosan a bajod, de ha olyan több 100milliárdos közpénz eltérités, közbeszerzések irányítása, state capture stb. lett volna mint ami most történik, akkor arra találtak volna bizonyítékot a motivált fideszes ügyészek.

          • Harold Finch

            Nem igaz amit írtál továbbra sem

            A te állításod az volt, hogy a 242 mrd 2012-es adat,
            de ez nem igaz, hiszen 1980-2010 évek adata

            És sehol nem írja a guardian cikk, hogy ” jellemzoen a big4 konyvizsgalok szerveztek a multik megbizasabol/ laszlocsaba,drazse,oszko,simor/”

            A 242 mrd jelentős része tisztán magyar vagyonok, mint pl. Tarsoly villája, ami luxemburgi cég tulajdonában van.

            Tehát az hogy 242 mrd forintott “vittek ki” a multik nem igaz.

          • Gatwick Béla

            itt van a link a guardian nevu jelentektelen es pici de nem szdsz-mszp kozeli ujsagocskabol

          • Harold Finch

            Nem igaz amit írtál továbbra sem

            1980 és 2010 között 242 milliárd dollár.

            A te állításod az volt, hogy a 242 mrd 2012-es adat,

            de ez nem igaz, hiszen 1980-2010 évek adata

            És sehol nem írja a quardian cikk, hogy ” jellemzoen a big4 konyvizsgalok szerveztek a multik megbizasabol/ laszlocsaba,drazse,oszko,simor/”

            A 242 mrd jelentős része tisztán magyar vagyonok, mint pl. Tarsoly villája, ami luxemburgi cég tulajdonában van.

            Tehát az hogy 242 mrd forintott “vittek ki” a multik nem igaz.

      • Quercus

        “szép lassan EU kínája leszünk” Ez igaz. Ez Orbán célja

        “amit a német, angol, francia mérnök tudós kikutatott, lefejlesztett..”
        És ebből mennyi a német, francia, angol mérnők, és mennyi az agyelszívással megszerzett indiai, lengyel, román, magyar, stb. mérnök?

        “Mo konkrétan összeomlana pár hónap alatt az EU nélkül,”
        Ezt a dumát talán be lehetne fejezni. Meg azt is, hogy azért nem tudunk fölzárkózni a centrumhoz, mert a Fidesz ellopja a pénzt. Egy lófaszt mama. Egyrészről a liberális csőcselék ugyan úgy ellopta. Másrészről: Magyarország 2013-ig nettó 22 milliárd eurót kapott az EU-tól. Tudod mennyi pénzt ölt Németország a gengszterváltás óta a volt NDK fölzárkóztatására? 2 ezer milliárd eurót! A százszorosát annak, amit mi támogatásként kaptunk. Hol tart a Kelet-Német területek fölzárkózása?
        Magyarország, és a Kelet-Európai országok modern kori gyarmatok. Ezért volt ránk szükség. És bármennyire is nem tetszik ez a szélső liberális ellenzéknek, és holdudvarának, ezt a választók világosan látják. A baj az, hogy nincs más alternatíva, mint a gazember, tolvaj Fidesz. És ha nem fog fölbukkanni egy Syrizához hasonló szociáldemokrata értékrendű párt, akkor a következő választásokat viszi a Jobbik.

        Válasz
        • bayeslaw

          nagyon könnyen átlibbensz azon a 7000 milliárd forinton, sőt még ki is kéred szinte magadnak, hogy hogy csak ennyi.. esetleg ezt olvasd el: http://index.hu/gazdasag/2014/02/12/tiz_eve_dol_a_le/

          senki nem mondja hogy a fejlett országok nem járnak ugyanúgy jól a mi tagságunkkal de kapnak cserébe elképesztő társadalmi feszültséget a több millió bevándorlóval és az emiatt ellehetetlenülő szociális hálójukkal.. szóval ott sincs kolbászból, hidd csak el..

          de mondom, senki nem mondja, hogy itt valamilyen irgalas szamaritánus rendről lenne szó, de ne feledjük, hogy jóval több pénzt kapunk mint adunk, becsatlakozhattunk egy 500 milliós gazdasági közösség vérkeringésébe, oktatásába, munkaerő piacába. Tanulhatnuk / tanulhatnánk sokkal de sokkal fejlettebb és régebbi demokráciáktól törvénykezést, politika kultúrát, szóval nem olyan rossz dolog ez, gyarmathoz hasonlítani meg.. hát szerintem ha ezt így kiejtenéd a szádon mondjuk egy kongói előtt, lehet hogy szó nélkül felnégyelne.. szeretem én is a költői túlzást, de azért never-go-full-retard..

          Válasz
          • Quercus

            1, Van egy szint, ami alá úriember nem süllyed. Nem olvasom az Indexet, nem nézem az ATV-t.

            2, Matek. Én 22 milliárd euróról beszéltem. Te 7000 milliárd forintról. Ugyan az. De ha nekem nem hiszel: http://ec.europa.eu/hungary/about-us/eu-and-your-money/index_hu.htm

            3, “elképesztő társadalmi feszültséget a több millió bevándorlóval és az emiatt ellehetetlenülő szociális hálójukkal.”
            Kevered a dolgokat. Nem az eu-ból érkezik a több millió bevándorló, hanem pl, Észak-Afrikából. És azért, mert a tetű, lator USA, kizárólag a saját érdekeit figyelembe véve, háborúkat robbantott ki a térségben, rászabadítva a menekülteket Európára.

            4, Ha majd lesz időd, írd már le a gyarmat definícióját.

          • bayeslaw

            1. ok, így nehéz lesz, nem tudtam hogy ekkora úriemberrel van dolgom.

            2. tudom, hogy ugyanannyi, azért írtam forintban mert azt reméltem naívan úgy jobban érzed a méretét.. tévedtem..

            3. én ugyan csak Brüsszelben, Londonban éltem, (mondataidból ítélve te Mo-n kívül nem igen), de elég messze jársz a valóságtól.. úgy is mondhatnám, ha nem úriemberhez lenne szerencsém, ostoba baromságokat beszélsz.

            4. csodás dolog ez az internet. most is épp azt használod. odass miket tud: https://www.wikiwand.com/en/Colony

          • szlevi

            Teljesen fogalmatlan hulyekkel nem szokas leallni vitatkozni, ugye… persze ha elvezed, az mas. 😀

        • szlevi

          Na, pontosan a hozzad hasonlo felmuvelt, ostoba idiotak miatt kormanyoz ez a primitiv, gatlastalan falusi suttyokbol allo rablobanda.

          Válasz
          • Quercus

            Van egy rossz hírem kicsihuszár. Az LMP-re szavaztam.

          • szlevi

            Annyira meg voltál keveredve a szavazofulke maganyaban? AZ LMP-nek.kb annyi közr van a te mentalis végtermekedhez mint mondjuk a Jobbik oroszok által finanszírozott idiotáinak…

  2. VGZS

    Fontos cikk, döntő részben egyet is értek az állításokkal. Néhány kérdés, megjegyzés:
    “..az állam a technológiailag innovatív KÖZÉPVÁLLALATOK számára megrendelői igényt, azaz első piacot teremtsen..” Ez a gyakorlatban mit jelentene ? Hogyan lehet azt a piaci mechanizmusok kiiktatásával elérni, hogy ne valami mutyizásba torkolljon az egész?
    – A “parazita” cégek minimálbér emeléssel történő kiszorítása nekem kicsit idealisztikusnak hangzik (vannak erre konkrét skandináv adatok?). Egyrészt: miért ne fejlesztené a technológiát a vállalkozó, ha azzal hosszabb távon verseny (hatékonysági) előnybe kerülhet. Másrészt: ha annyira “lusta” és csak m.erőt szipolyozni akar, még millió egyéb eszköze van: túlóráztatás, normaemelés stb. Ez, országos/ágazati/vállalati kollektív szerződések hiányában, könnyedén megtehető. Ha úgy emelnénk a min béreket, hogy az a vállalkozó számára ne jelentsen nagyobb bérköltséget (adókedvezmény), akkor hatásosabb lehetne ez a kisérlet.

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Azért nem emeli a technológiát mert az költséges, és nincs rákényszerülve.

      Válasz
      • Harold Finch

        Jó versenyszabályozás, nem drága HR (jó állami oktatás) esetén piaci verseny nem kényszeríti ki a technológiai fejlődést minden további állami kavarás nélkül?

        Nem hiszem az állam közvetlen gazdasági szerepvállalását erőltetni kellene nálunk, abból itt mindig csak mutyi lesz. Mondjuk a oktatás-fejlesztésből is, lásd Öveges-program lenyúlásai, bár az még a “jó” korrupció esete (a végén lett valami értelmes)

        Válasz
        • Zoltán Pogátsa

          Pont ez a Rehn-Meidner modell lényege, hogy a piac ezt nem kényszeríti ki. A kizsákmányolás olcsóbb, mint a technológiai innováció.

          Válasz
          • Miklós

            Elég sok magyar vállalkozóval találkoztam már, és nekem az az általános képem, hogy próbálnak húzni előre, a profizmust keresik. A kizsákmányolás sokkal inkább a munkaerőpiaci bérszintekből jön automatikusan és nem a vállalkozó gondolkodásmódjából. A minőségügyi tanusításban is szempont a korszerű technológiák alkalmazása. Elkényelmesedést szerintem legfeljebb rendszeres, biztos állami megrendelés hozhat.

          • Zoltán Pogátsa

            Én is rengeteg vállalkozóval találkozom, ők viszont panaszkodnak a versenytársaikra, akik kizsákmányolással verik meg őket a tendereken.

          • VGZS

            Én még többel találkozom, aki az adóelkerülésre (zsebbe, számlára fizu stb) panaszkodik. Az a kormányzat lesz hosszú távon nyerő, amelyik megtalálja az egyensúlyi, munkát terhelő adószintet ill a korszerű és egyszerű adóadminisztrációs rendszert.

          • Zoltán Pogátsa

            Én meg a legeslegtöbbel találkoztam. :)) Bibibii 🙂

          • VGZS

            Az elmúlt 2 évben kb 20-25 embert interjúztattam – gk kereskedelem és szerviz- 2-en kapták legálisan a fizetésüket a korábbi munkahelyükön.

          • Miklós

            Természetesen minden versenyhelyzetben ott van a bérköltség, mint tényező. De én a “nem kell fejleszteni, mert el vagyunk az emberek nyomorgatásából is” gondolkodásra utaltam. Szerintem így csak az “állam” gondolkodik, vagy egy külföldi cégtulajdonos, ha a cég helyzete bizonytalan, vagy tudja, hogy rövidesen elmegy, és ki akar minden lehetséges pénzt paszírozni a cégből, de nem olyanok, akik hosszútávon gondolkodnak.

          • Harold Finch

            A “kizsákmányolást” (nem egy szakszó, inkább indulatszó) költségét leeht növelni pl. jó szabályozással: jól működő adóhatóság, munkaügyi hivatal, versenyhatóság stb.

            A Rehn-Meidner modell biztos nagyon remek modell, de mondjuk azután kellene használni, hogy a magyar állam korrupciója csökken, megszűnik a state-capture és a maffia-állam és jó szabályozóként lép fel az állam (min mondjuk 2009ben volt a GVH)

            Ma 2014-ben szerintem ezek alapvetőbb problémák, ezekkel kellen foglalkozni.

            Elméleti síkon nézve a dolgot a Rehn-Meidner modell helyett talán érdemesebb lehet intézményi és viselkedési közgazdaságtani modelleket tanulmányozni, valószínűleg több a magyarázó, prediktív erejük és jobb policy megoldásokat is lehet leszűrni belőlük.

    • Tarzi

      – pl. államközi szerződések keretében történő beszerzéseknél bartermegállapodás keretében lehetnének érintettek ezek a cégek.

      – minimálbéremelés: szvsz először fel kéne osztan ia minimálbért legalább 5 kategóriára, méghozzá az adott munkakör betöltéséhez szükséges iskolázottság/ismeretanyag és munkatapasztalat függvényében. Pl:

      – munkatapasztalatot és képzettséget nem igénylő pozíciók
      – alapfokú szakmai képzettséget igénylő pozíciók
      – középfokú szakmai képzettséget igénylő pozíciók
      – főiskolai végzettséget igénylő pozíciók
      – egyetemi képzettséget igénylő pozíciók

      Viszont sajnos a hazai munkaerőpiacon – ill. leginkább azon kívül – bőven vannak olyanok, akik kb. semmi9ylen értékteremtő munkára nem alkalmasak, mert nincs sem hasznavehető ismeretanyaguk, sem a munkához/emberek közti kommunikációhoz szükséges szocializáltságuk. velük szerintem a szerző sem tudna mit kezdeni.

      Válasz
      • szlevi

        A megközelítés jó, de ez a létező legostobább felosztás lenne, egy húsz éve elavult, posztkomcsi dogma alapján.
        Ennél sokkal értelmesebb lenne, ha igenis a munkakör által megkívánt *technológiai* szint alapján osztanák fel, több okból is. Egyrészt a világ eleve erre halad azaz elég jól látszik már egy ideje, hogy a technikai fejlődés miatt a szolgáltató ill az építő/beruházó szektorokon kívül minden más szépen vagy megszűnik vagy fejlett technológiai tudás nélkül elérhetetlen lesz a munkavállaló számára, másrészt világszerte megszokott ma már, hogy senki nem kérdezi, hol tanult programozni a jelentkező ha egyszer képes bizonyítani tudását (én szerintem soha nem néztem meg az elmúlt ~15 evben, ki hol végzett, amikor kerestem valakit felvételre.)

        Válasz
  3. szofter

    “Önmagában feltünő, hogy […] milyen magas azon cégeknek és ágazatoknak az aránya, amelyek maguk is állami hátterűek (közszolgáltató ill. egyéb állami tulajdon), rendszeresen az államból, vagy állammal együttműködve élnek meg […]. Azaz vélhetően jellemzően csak ott tudott megkapaszkodni és felnőni egy magyar hátterű vállalati kör, ahol a kapcsolatoknak, kötődésnek, szabályozóknak, esetleg korrupciónak nagyobb szerepe lehet.”

    “Az erős középvállalati szektorhoz tudatos fejlesztő állam kell!”

    Szóval az a bajunk, hogy szinte csak az államon élősködőkből lesznek nagy cégeink, és erre az a megoldás, hogy az állam még több pénzt pumpáljon beléjük… Aha. Azt hiszem, nincs több kérdésem 🙂

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Nem olvastad el az egész cikket. Az is a bajunk, h “piaci alapon” sem lettek magyar cégek. Ne olvass szelektiven.:)

      Válasz
      • Harold Finch

        Nem piaci alapon hogyan nevelünk piacon sikeres céget?

        Szerintem a mi korrupciós szintünkhöz inkább az egyes pozitív latin.amerikai megoldások, illetve lengyelek finn oktatást követő útja szolgálhatnak példával.

        Válasz
        • Zoltán Pogátsa

          Ezek mind állami megoldások például.

          Válasz
          • Harold Finch

            De nem közvetlen beavatkozások a gazdaságba, mint ez: “az állam a technológialilag innovatív KÖZÉPVÁLLALATOK számára megrendelői igényt,”

            Ki dönti el melyik vállalat innovatív és melyik nem?

            Az meg hogy a (nem feltétlen állami, lehet alapítványi, önkormányzati, egyházi is) közoktatásra szánt pénzt növelik, ahhoz nem kell MNB Növekedési Hitelprogramnak vagy más látszatintézkedésnek társulnia.

        • Cole Cash

          Ilyet egyrészt senki nem mondott, másrészt alapvetően fogalmatlan a felvetés is: A kérdés az, hogyan jönne létre a szabad piacon sikeres vállalkozás úgy, hogy mindig vannak csókosok és ‘közeliek’, akik alapból előnyösebb helyzetből indulnak.
          Az államon múlik, hogy piacképes dolgokat támogat, vagy a piaci működésre képtelen pénzszivattyúkat, amik csak a saját kis korrupt dimenziójukban működöképesek. Utóbbit hiába hozod létre, természetesen meghal, amint elzárod a csapot.

          Válasz
          • Naki Béla

            Talán furcsa lesz amit mondok, de a “szabad piacgazdaságban” nagyon sok olyan sikeres vállalkozás jött úgy létre, hogy “csókos” vagy “közeli” volt……:))))
            Felejtsd el a legendát, tanulmányozd a gazdaságtörténetet !

          • Cole Cash

            Ha megnevezel egyetlen magyart, látni fogom hozzászólásod értelmét.
            Mi most aszem Magyarországról beszélgettünk, leginkább ’89 óta.

            Példálózhatsz sok generációs, mostanra globális cégekkel, amik nem itt jöttek létre, csak ez ugye szinte értelmezhetetlen, és persze a keleti blokk maradékában is, hasonló okból.
            A ma és a közelmúlt magyar viszonyairól beszélünk, nem arról, hogy a 3-400 éve rabszolgaságból meggazdagodott, vagy a világháborúk alatt koncessziókon hizlalt óriás cégek hogy lettek azok amik. Vagy szted reális, hogy a mai Magyarországból kinő egy ilyen?
            Pár száz évig kellett volna még tömni mondjuk Simicska úr cégeit, hogy külföldön godzilláskodhasson belőlük. Kicsik vagyunk mi ehhez és itt nincs semmi, csak föld és víz.

          • Harold Finch

            És mi lenne ha nem támogatna semmit, “csak” minőségi oktatást, egészségügyet, adórendszert biztosítana?

            “Az államon múlik” – akkor talán először a korrupciót kellene svéd (na jó, csak osztrák) szintre csökkenteni, azután felőlem lehetnek ilyen remek államközpontú megoldásaink.

            Általánosságban pedig a támogatások (az EU támogatások is, a magyar államiak meg pláne) fő problémája pont az hogy olyan piacképes cégeket támogat, akiknek semmi szükségük támogatásra, mert anélkül is fejlődnek, illetve a másik oldalról totál piacképtelen dolgokat támogat.

          • Cole Cash

            1. Ilyen programmal itthon még a parlamenti küszöb se lenne meg: se gyülölet, se osztogatás, se csókosok – nem tudom hogy képzeled 🙂

            2. Az nettó naivitás, hogy előbb itt, majd utána ott. Ez a 22-es csapdája. Lehetne felülről kezdeni, ha csak ott lenne igazán nagy baj, de mindehol igazán nagy baj van – ha érted.

            3. Ezzel nehéz vitatkozni, de ez egyenes következménye az első és második pontnak.

          • Harold Finch

            A korrupció csökkentésér tett hiteles és jól kommunikált ígérettel simán választás lehet nyerni, és ez egy jó cél, amit önmagában is el lehet érni törvényekkel és egy korrupcióellenes ügyészséggel – lásd Románia tökéletlen, de mégis előremutató törekvéseit.

            A cikben szereplő Rehn-Meidner modellel ÖNMAGÁBAN pont ugyanúgy nem lehet bejutni a parlamentbe mint bármelyik bonyolult közgazdasági gondolattal, és a RH-modell jó eséllyel még káros is lenne.

            Szóval nem igazán validak az érveid 🙂

          • Cole Cash

            Jah, tök szép amit mondasz, kár hogy teljesen alaptalan, főleg mivel szintén 22-es csapdája: Ha az igéreteken múlna, 25 éve nem lennének titkosak az ügynök akták, hogy csak egy remek példát mondjunk.
            Senki nem hiszi el, hogy felszámolná itt bárki a korrupciót, hiszen korrupció nélkül oda se kerülhetsz, ilyen a rendszer, akkor meg hogy? Bokros MOMA-ja vagy az LMP-től teljesen hihető, hogy felszámolnák a korrupciót és sokkal szakmaibb alapokon működne a dolog, oszt le se szarja senki.
            Valójában a többséget az sem érdekli, hogy létezik a korrupció, nem is érti, mi is az igazán, miközben ő maga is napról napra él vele vagy éppen áldozata.
            Ennél sokkal egyszerűbb dolgokat sem ért az átlag szavazó, és ezért pofon egyszerű dolgok mentén szavaz. Abból pedig nálunk messze kiemelkedik a gyülölet és harag. Ezért lett a kisebbik helyett nagyobb rossz és ezért jön most fel a jobbik, mert erre éhes a nép, ezt szereti.

            Szóval ahogy korábban, most ezt sem érted, csak magyarázni szeretnéd 😉

          • Harold Finch

            Érvelési hibákat halmozol egymásra, nem igazán értem miért kellene ezeket nagyszerű gondolatokként elfogadnom és helyeselnem.

            Amúgy nem én vagyok naiv, te vagy tájékozatlan.

            Továbbra sem érvelted meg miért jó a cikkben lévő Rehn-Meidner modell.
            Azt valószínűleg mégannyira se szavaznák meg mint amit én írtam.

            LMP-nek nem megy -> LMP rosszul kommunikál és nem épít szervezet, ebből más nagyon nem következik.

            Ügynökakták offtopik és szalmabábérvelés. Semmit nem állítottam erről a témáról, tehát nincs is mit cáfolnod. Példának meg rossz, mert a legtöbb posztkommunista országban nyilvánosak az akták, tehát nem lehetetlen, ahogy a korrupció csökkentése sem.

            Romániának nem fejlettebb az oktatása, nincsenek komolyan demokratikus hagyományai, nem vagy alig jobb a sajtószabadság, nem demokratikusabb mint a 2009-es Magyarország. Mégis egyre kevésbé korrupt.

            A romániai külső nyomásra elkezdett antikorrupciós programot adta el Băsescu saját politikai termékként sikeresen, és eredetileg ezzel Ponta ellen akart lépni.

            De Laura Kövesi önállósította magát és Băsescu és Ponta környezetéből is csukják le a politikusokat, valódi eredmények vannak. Meg hibák is, de a jó irányba tettek egy lépést. Most ott tartunk, hogy, Ponta is méltatja Kövesi eredményeit (mintha ő nevezte volna ki) és az elnökválasztást az antikorrupciós programmal induló Johannis nyerte Ponta ellen http://444.hu/2015/03/16/a-kelet-europai-orszag-ahol-tenyleg-odalepnek-a-korrupt-politikusnak/

            Persze lehet mondani hogy ilyen úgyse lehet, aztán mégis van.

            Az előítéletek az átlag szavazóról az csak a te véleményed, nem ártana alátámasztani egy cikkel, értékrendkutatással, vagy valamivel 🙂

          • Cole Cash

            “Továbbra sem érvelted meg miért jó a cikkben lévő Rehn-Meidner modell.Azt valószínűleg mégannyira se szavaznák meg mint amit én írtam.”

            Ez lehet azért van, mert soha nem is akartam, nem is arról beszéltem és az kicsit sem az én hibám, hogy te nem érted a magyart, csak használod.
            Össze-vissza csapongsz (az nagyon fontos, hogy az LMP hogy kommunikál, de az nem, hogy világ szégyenére csak itt titkosak máig azok az akták, amiket egyébként igéretük szerint az ÖSSZES parlamenti párt nyilvánosságra hozna … és nem érted, hogy ez hogy jön ide, ennyire okos vagy ugye), mindenbe mindent belemagyaráznál, miközben a rendszer legalapvetőbb problémáját nem vagy képes megérteni, vagyis hogy az egyik azért nem változik, amiért a másik sem, és fordítva. Hiába találsz ki bármit, ha nincs aki mögé álljon, ha nincs aki megtegye, ha alakosság nagyobbik fele olyan, amilyen.
            Nem általánosságban és nem gazdaságtudományilag, hanem itt és most, kicsiny rögvalóságunkban.

            Mivel már másodszor derűl ki két teljesen más témában (és oldalon – éljen a Disqus) hogy csak magyarázni szeretnéd, a jövőben csak simán leszarlak, mint a többi droidot.
            Mert ez így logikus és bölcs. Nem baj, hogy szted nincs így, ahogy az sem, hogy ezt sem érted 😉

          • Harold Finch

            Szóval mindenki aki nem érti a te gondolataid nagyszerűségét az droid.

            Szerintem kezeltesd magad, nárcisztikus személyiségzavarod van.

          • Cole Cash

            Mivel már közöltem veled, hogy sztem egy ostoba droid vagy, nem tudom milyen logika mentén jutottál el odáig, hogy érdekel a véleményed. (Egyébként másodszor állsz sorba pofonért, gondolom senki nem szól hozzád, ezért neked kell házhoz menni, hogy foglalkozzanak veled.)

            Számomra ez csak azt támasztja alá, hogy ostoba droid vagy. Persze nálad biztos erre is van egy alternatív-valóság, csak azt én leszarom, mivel egyedül élsz benne.

            Sok sikert, kedves örökre ignorált polgártársam.

      • szofter

        De elolvastam az egészet, és erre a bajra (nem mintha ez egy másik baj lenne, ez ugyanaz a baj máshogy megfogalmazva: akárhogy nézem, az, hogy csak “nempiaci” alapon nőttek meg cégek, és az, hogy piaci alapon pedig nem nőttek meg cégek, egy az egyben ugyanazt jelenti), szóval erre ugyanúgy nem az a megoldás, hogy az állam istápoljon cégeket, mert akkor soha a büdös életben nem lesznek piaci alapon felnövő cégeink. Ez így egy önbeteljesítő jóslat – aztán lehet körkörösen mutogatni, hogy lám-lám, a szabad piac képtelen magas hozzáadott értékű hazai cégeket létrehozni. Naná, hogy képtelen, ha egyszer az állam senkit nem hagy az államtól függetlenül boldogulni…

        Válasz
    • Cole Cash

      Az állam nem csak úgy tud fejleszteni, hogy pénzt ad. Valójában azzal nem is tud fejleszteni. Szabályozással, megfelelő rendszerek működtetésével, különböző segítők és könnyítések bevezetésével, a képzések kiterjészétésével és modernizálásával is tud segíteni az állam és egyéb olyan módokon, amik nem direkt pénzosztásról szólnak.

      Valójában aki lopni akar, így is tud (csak kicsit bonyolultabb), aki meg nem, az úgy se fog. Szóval ha sikerülne nem ostoba, tolvaj senkiháziakat megválasztanunk (akik a demagóg populizmuson és a gyülöletkeltésen kivül máshoz is értenek), az komoly előrelépést jelenthetne.

      Válasz
    • Naki Béla

      Mégegyszer.
      Értően olvasva egyértelmű, hogy miről van szó. Két külön csoportról és állami magatartásról beszélünk, amit csak te keversz össze azon az alapon, hogy mindkettőben megrendelő szerepben van az állam.
      1.) A csak az államból élő cégeknél nincs más motiváció, minthogy a közös lóvét megcsapolják. Ezek nem akarnak semmit később sem külpiacokon eladni, lévén csak a lopásra jönnek létre.
      2.) viszont. Az állam segíthet a magáncégeknek új terméket, technológiát előállitani, akár úgy is, mint első vásárló, amit aztán később, -piaci alapon -export piacokon lehet eladni. Ebben egyébként semmi újdonság nincs, ezt csinálták a koreaiak is a csebolokkal (Samsung, LG stb.), de az amerikai Darpa is ezt a célt szolgálja.

      Mit nem értesz?

      Válasz
      • szofter

        Amikor az állam vásárlóként van jelen a piacon, tehát termék vagy szolgáltatás ellenében ad pénzt, az nálunk (és nem csak nálunk) ugyanúgy a korrupció melegágya, mint amikor ellentételezés nélkül adja, hitelként vagy támogatásként. Ha úgy vesszük, a Közgép se pofára kapta a pénzt, amíg még jóban volt a két régi jóbarát, hanem aszfaltozásért, építkezésekért, építőipari termékek-szolgáltatások ellenértékeként. De ez senkit nem akadályozott meg abban, hogy ugyanúgy vastagon fogjon a ceruza, amikor az összeget írják a számlára. Kettéválaszthatod a dolgot, hogy az egyik fajta cégben kizárólag a lopás a motiváció, a másikban meg a lopás mellett van még más is, de attól még mindkét modellben virágozhat a korrupció.

        Válasz
  4. Naki Béla

    1.) Azok, akik az EU-s transzfereket, csak mint beömlő fejlesztési forrást értelmezik, téves úton járnak. Ez a rendszernek csak egyik eleme, de nyugodtan tessék mellé írni azt is, ami negatív, nevezetesen a teljes piacnyitás miatt elveszett munkahelyeket, a leépült iparágakat, az elmaradt adókat, vámokat, valamint a legális piacvédelem teljes hiányát, ami miatt már a fogselymet is Hollandiából importáljuk. Az így előállt mérleg korántsem egyértelműen pozitív, valószínű, hogy enyhén veszítünk is rajta. A köznép (a közgazdászokkal és a mafla “européer” értelmiségünkkel szemben) ezt helyesen lája és úgy fogalmazza meg vulgáris módon, hogy “csak a piacunk kellett”.

    2.) AZok, akik azt gondolják, hogy csak az a baj, hogy a politikusok / fidesz / ballibb lopnak, az megint csak téves úton jár. Persze lopnak, de nem ez a bajunk igazi gyökere.

    3.) Azok, akik azt gondolják, hogy mi, magyarok elrontottuk, bezzeg a csehek / lengyelek / szlovákok ügyesebbek voltak, na, az meg aztán megint csak nem ért az egészből semmit. A helyzet az, hogy ezek az országok, pont abban a bajban vannak, amiben mi is.

    4.) Az állam igenis lehet fejlesztő állam. Ilyen módon kell is, hogy segítse a helyi ipart, exportképes termékekhez és ezen keresztül exporthoz segítse a partnereit. A gond az, hogy az állam eddig nem ilyen igénnyel lépett fel a “baráti” cégekkel szemben, hanem mindössze csak azzal, hogy megsápolják a közösségi forrásokat. Aki nem érti a kettő közötti különbséget, csak az lát a cikkben ellentmondást.

    5.) Aki a tiszta ún. versenypiaci modell híve, annak fogalma sincs miről beszél. Gazdaságtörténeti példákat nem lehet emellett felhozni, csak a közgazdasági maszlagot (bár az igaz, hogy eza maszlag perpillanat elég sok embert elért). Mindenesetre azt javasolom, a vegytiszta nemzetközi versenymodell híveinek, hogy korrekt és fair szabályok mellett álljanak ki egy menetre Klicskó ellen. Oszt győzzön a jobbik……na ennyit jelent e vesrenymodell. De ezt még józan paraszti ésszel is be lehet látni.

    Válasz
    • Harold Finch

      “Azok, akik azt gondolják, hogy mi, magyarok elrontottuk, bezzeg a csehek / lengyelek / szlovákok ügyesebbek voltak” – pedig ez pont így van

      Mi hívtuk le a legtöbb EU-s forrást GDP arányosan, mégis nálunk legkisebb a GDP növekedést.

      Valamit nagyon rosszul csinálunk. 🙁

      Válasz
  5. Edgar Evan

    A busimess-t a piaccal kell kezdeni. lehet bármilyen jó terméked, ha nem tudod piacra venni.
    Tegyük fel magyarként gyártok egy nagyon jó tömeg autót vagy egy super luxus autót. vagy elektrotechnikai eszközt.
    Kinek fogom eladni? Ha tényleg super “5 perc ” alatt megveszik / el kell adnom. Hogy tudsz vele betörni a német, japán, amerikai de még a kínai piacra is ??? Sehogy !
    Ahhoz több évszázad kell, hogy kialakítsd a kapcsolatrendszert, vagy a globális értékesítési hálózatot

    Válasz
  6. Sétapista

    Én érdekesnek találtam volna, ha a szerző arról is ír, mit gondol, ezek – az annak idején francia és angol gyarmatosítók által meghúzott – határok mennyire tekinthetők kőbe vésettnek? Mert a cikk úgy tekint rájuk. Nyilván látszik, az Iszlám Államot az a szunnita tömb hozta létre, amely átszeli a szír és iraki határt. Itt logikus lenne egy szunnita állam, északon pedig nyilván Kurdisztán is. Amibe persze a törökök nem mennének bele. De nyilván látszik, az önkényes határok miatt Szíria és Irak egy etnikai és vallási puskaporos hordó, amelynek felrobbanását sokáig a kisebbségi diktatúrák akadályozták meg.

    A cikk elejéhez. Nyilván kevesebb az Iszlám Állam elleni bevetés szemben egy működő állam komoly katonai infrastruktúrájával. Terepjáros terroristákkal nehéz mit kezdeni egy légierőnek.

    Válasz
    • Csaba Varga

      Az ISIS-nek semmi köze a szunnita iszlámhoz.
      Rájuk a szalafita/wahhabi ideológia hatott, de attől is már nagyon messze el vannak távolodva. Ez egy rombolás, pusztítás, halálkultuszú szélsőséges csürhez a világ 70 országból összeverődött söpredékből, akiket a CIA a katari és törökországi bázisain képzett ki. Hivatalos az USA az FSA-t támogatja, de az FSA nem egy konkrét harcos ellenzéki szervezet, hanem egy ernyőszervezet, amely alá számos szervezet tartozik. Az FSA legerősebb szervezete az al-Kaida szír leányszervezet: az al-Nusra Front. Az ISIS leánykori nevének rövidítése (a muszlim országok sajtója a mai napig így nevezi): Daesh, ami nem más,mint az al-Kaida iraki leányszervezet.
      Ezek után mindenki képzeletére bízom hogy erősödhetett meg az ISIS és az al-Nusra Front, és honnan kapják 4 éve folyamatosan az utánpótlást, és az amerikai bombázások is miért eredménytelenek. (érdekes, hogy Afganisztánt, Irakot, és Líbiát 1 hónap alatt le tudta győzni az USA annak idején, de az ISIS ellen 1 éve semmi érdemi eredményt nem tud felmutatni – vajon miért?).
      Ja, és az USA számára még mindig nem az ISIS a legnagyobb ellenség, hanem Assad. Az idei évben is már több mint 500 millió dollár felett jár az Assad ellen harcolóknak adott amerikai támogatás, amelyről az amerikai kongresszus döntött (ez a hivatalos támogatás, amelyekről a sajtó is írt – a nem hivatalos támogatás bőven efölött van,csak arról nem jelennekmeg nyilvános adatok).

      Válasz
      • Sétapista

        Köszi a hozzászólást! Tudtommal a vahhábizmus egy radikális szunnita irányzat. Lehet, hogy minden így van, amit írsz. De azért az, hogy a muzulmán világban a síita és szunnita együttélés nagyjából lehetetlennek tűnik – s erre próbált utalni a hozzászólásom – szerintem sokkal nagyobb és összetettebb probléma annál, minthogy ki áll(t) az ISIS/Daesh mögött. (S ha az USA állna mögöttük, akkor nyilván az Amerika ellenességük egy nagy átverés, s az is, hogy al-Zarqawi a jenkik iraki börtönében fanatizálódott meg stb.). A vélt vagy valós amerikai konspiráció mellett azért azt se felejtsük el, hogy Irak Szaddam Husszein elkergetése után nagyjából megszűnt egységes államként funkcionálni, azonnal felszínre törtek a vallási ellentétek, s akkor még sehol se volt az Iszlám Állam.

        Válasz
  7. Szabi Doki

    Az USA nem megsemmisíteni akarja az iszlám államot, hanem kordában tartani. Nem engedik őket kitörni a most elfoglalt területről de azon belül nem nagyon zargatják őket – a cikkből is világos hogy miért – így Irán nem éri el Asszadot és viszont. Ez így az amerikaiknak pont jó is, csak ugye ez nem marad így örökké, és úgy tűnik hogy most az oroszok is bekavarnak a dologba – kíváncsi leszek hogy abból mi sül ki a végén.

    Válasz
    • Csaba Varga

      Az USÁ-nak csak arra kell vigyáznia, hog az ISIS Kerbelába ne tegye be a lábát, mert akkor Irána nemzetközi status quo-re fittyet fog hányni, mert a siíták számára Mekka és Medina után Kerbala a 3.legszentebb város. És azt az iráni vezetés többször is nyilatkozta (a nyugati médiában ez valahogy mínuszos hírként is alig került be), hogy Kerbalát nemcsak megvédik a terroristáktól, hanem ha Kerbalát támadás éri, akkor a teljes iráni hadsereggel bevonulnak Irakba. És erről az orosz és kínai szövetségeseiket is tájékoztatták, hogy addig csak pár ezer fős forradalmi gárdistával harcolnak Irakban a terroristák ellen, amíg Kerbala nincs a terroristák kezén. De, ha a terroristák kezére kerül, akkor Oroszország és Kína ezt ne Irak megszállásának tekintse hanem jogos védelemnek, mert csak így tudják megvédeni a szent városukat.
      Namármost, ha Oroszország és Kína ezt Iránnak engedni fogja, akkor az USA nem tud mit csinálni, mert a 3. világháborút nem akarja kirobbantani. Márpedig úgy néz ki, hogy Oroszország és Kína engedni fogja Iránnak, hogy a teljes hadsereggel bevonuljon Irakba, ha a terroristák Kerbalátelfoglalják. Főleg. hogy mostanában épül ki Kína és Oroszország közti azon vasútvonal, amely Iránoon keresztül juttatja a 2 nagyhatalmat a Perzsa-ölhöz való közvetlen vasútvonalhoz. A Nyugat az Irán ellen 3 évtizedes szankcióval, és folyamatos megtámadással való fenyegetéssel elérte, hogy Irán teljesen átment Oroszország és Kína politikai és gazdasági érdekszférájába. És az a 2 nagyhatalom meg is fogja védeni a stratégiai fontosságű érdekét. Max, az iraki olajmezők Iránhoz fognak tartozni, de ezel ez a 2 nagyhatlom csak jól fog járni. Az USA és az EU pedig tovább veszítenek majd a globális szerepükből.
      De ezt csak magunknak, a saját elcseszett háborús agresszív külpolitikánknak köszönhetjük.

      Válasz
  8. Sippar

    Az ISIS-től ki veszi meg az olajat, miért nincs embargó? Milyen polgárháború az, ahol a kormány ellen harcolók közt 1% alatt van a szír?

    Válasz
    • aser

      Törökország veszi meg az olajat jó olcsón.

      Válasz
    • Vidéki

      Nem szír, de polgárnak mondja magát. Egy polgárháborúban polgárok részt vehetnek!

      Válasz
    • szvoboda

      Sok szír a kormány mellett harcolók között sincs. Az alaviták kivéreztek, nem is voltak túl sokan. Irániak, Hezbollah-gerillák és a jelek szerint mostanában már oroszok harcolnak Asszad mellett.

      Válasz
  9. Ghanima

    Még olyan véleményt is olvastam, hogy a USA a választások előtt nem igen fog semmit sem lépni.

    Válasz
  10. aser

    Az is megoldás lenne,ha Aszadot az Oroszok ejtenék,és utódjával kiegyeznének a Szuníta felkelők.
    Akkor az ISIS-t le lehet verni és a helyébe lépő szunita Állam megfelelő gátat képez az Iráni terjeszkedés ellen.

    Válasz
  11. Bálint László Hatfaludy

    Valójában a világ igazi hatalmasságai közötti harcokról van szó egy olyan államban/országban, melynek határait nem a kétségkívül fennállt történelmi múltra alapozva, hanem az Oszmán Birodalom felszámolásakor az I világháborúban győztes európai országok akkori érdekeinek és erőviszonyainak figyelembe vételével alakítottak ki (ahogy egyébként a Közel-Kelet többi arab országáét is),

    Válasz
  12. Pozsega

    Még pár év és pár ezer fejezés, és mindenki belátja, hogy Asszádnál az igazság. Ma már bármelyik iraki kiegyezne Szaddám “régi szép békeidejével”. Ez lesz Szíriában is, ha Asszádék kihúzzák addig.

    Válasz
  13. Vidéki

    „Miért nem semmisíti meg az USA az Iszlám Államot?”

    Még erősebb kérdés: Honnan származik az a sok harceszköz, fegyver, muníció és ezek folyamatos utánpótlása, amire az Iszlám Államnak szüksége van a permanens harchoz?

    ” Honnan van az Iszlám Államnak lőszere és jól fejlett technológiája?

    Több mint egy éve embargó alatt állnak, de a lőszertáruk csak nem űrül ki.

    Ha az nem a pálmafán terem, akkor azoktól kapják, akik embargót hirdettek
    ellenük.”

    A modern háború technológiai háború. Amelyik fél kifogy a modern
    hadianyagokból és harceszközökból, az legfeljebb öngyilkos szuronyrohamot
    indíthat a másik fél ellen.

    De a harcosoknak enni is kell, különben legyengülnek és elvesztik
    harcképességüket.

    Régen volt már, hogy az éhezőknek égből hullott táplálék (égi manna)
    jelentett menekvést:

    Tapasztalható, hogy az Iszlám Állam harcosai jönnek látnak, lőnek, és jól még tápláltak is.

    Válasz
  14. szorokin

    HIÁNYPÓTLÓ ÍRÁS ! 🙂
    ————————————

    addendum: A szír helyzetről:

    a guardian bevándorló-káoszról szóló – folyamatosan frissülő – közvetítéséhez (~6500 komment termelődött ! ) íródott egy népszerű komment
    002002 (user)névvel, 2015-09-04-én

    “A crisis made up by our leaders:

    – CIA began “behaviour reform” in Syria in 2009, funding and promoting a Syria without Assad.
    – In 2011, USA begun training rebels with private military company Blackwater.
    – In 2012, rebels were being armed by CIA.
    – In 2013, ISIS was mounted, were CIA’s rebels involved, nobody knows.
    – In 2015, CIA’s rebels have lost ground to ISIS, gaining weapons and possibly other rebels with CIA’s training.

    https://www.washingtonpost.com/world/us-secretly-backed-syrian-opposition-groups-cables-released-by-wikileaks-show/2011/04/14/AF1p9hwD_story.html

    http://www.nytimes.com/2012/06/21/world/middleeast/cia-said-to-aid-in-steering-arms-to-syrian-rebels.html

    http://www.businessinsider.com/leaked-stratfor-emails-us-government-sent-blackwater-veteran-to-fight-with-rebels-in-libya-and-syria-2012-3?IR=T

    http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/middleeast/syria/10283758/First-Syria-rebels-armed-and-trained-by-CIA-on-way-to-battlefield.html

    https://www.washingtonpost.com/world/national-security/cia-begins-weapons-delivery-to-syrian-rebels/2013/09/11/9fcf2ed8-1b0c-11e3-a628-7e6dde8f889d_story.html
    ————————————————–

    [ a komment/cikk helye
    http://www.theguardian.com/world/live/2015/sep/04/refugee-migration-crisis-live-eu-biggest-test-since-second-world-war#comment-58785794 ]

    Válasz
  15. Mihaly

    A probléma alapvetően és évtizedek óta Szaúd-Arábia és az ő iszlám teokráciája, sötét vahhábita kultuszuk. Az olaj az ő fegyverük, melynek beárazásával Putyint is meg tudják buktatni. Az, hogy Izraelnek mitől van félni valója, az egy dolog, de az Irak-Irán közti majd évtizedes háborúban is kiderült, hogy képesek ők Iránt is támogatni, igaz kínai-pakisztáni kerülővel, repülőgép alkatrészek képében, ha érdekük úgy kívánja. Konkretizálok. Vahhábizmus = 1994, csecsen felkelés, ~1995 talibán hatalomrajutás Afganisztánban, ISIS, mindennapos fejezések, keresztre feszítések, halálra korbácsolás, saria. Azaz a fő ellenség maga Szaúd-Arábia és az ő cinkos haverjuk a NATO tag Törökország. Itt nem a síitákkal van a baj, nem az esetleges Irán-Irak-Szíria-Libanon (Hezbollah) nagytömbbel, Izarel hátában. Nyilvános kivégzések vannak Teheránban is, ahogy Mohhamedet ábrázoló szuvenír figurák a piacon és ezért nem lőnek főbe egy francia karikatúristát se. Azaz az Iszlámot a világnak jelentősen egyszerűsítenie kell. El kell döntenünk, ha fennen hírdetjük, hogy ez itt a XXI. század, akkor nem kéne megtűrni az állami szintre emelt aberrált sötét, tudománytalan barbarizmust, csak mert van olajuk.

    Válasz
  16. Tarzi

    Jézusom, ez süket mellébeszélés.

    Pont a napokban jelent meg ez az interjú a konkurenciánál:

    „Ez nem arab és nem tavasz” – Megérteni a Közel-Keletet II.

    „Ez minden, csak nem arab és nem tavasz. Nem arab, mert nem arabok tervezték és nem csak arabokra hatott ki” – mondja a Mandinernek Sógor Dániel történész, arabista. Szerinte azok az országok, ahol végigmegy az „arab tavasz”, mind olyan országok, amelyekkel a nyugatnak, Amerikának komoly problémái voltak. Sógor Dánielnek határozott és karcos véleménye van arról, mi és miért folyik a Közel-Keleten – alaposan végig is vettük, miként értékeli az arabista a jelenlegi súlyos közel-keleti válságot és a kaotikus nemzetközi játszma résztvevőit. Interjúnk.

    teljes interjú – nem rövid:

    http://mandiner.hu/cikk/20150918_nem_Arab_es_nem_tavasz_megerteni_a_kozel_keletet_ii

    Szvsz ebben tényleg benne van az egész sztori, az előzményekkel és a mozgatórugókkal együtt.

    Válasz
    • Gabor Kardos

      nem mond ellent egymásnak a két elemzés, mindkettő tárgyilagos, jól okadatolt és alapvető megállapításaik hasonlóak – ebből a kettőből meg lehet érteni ezt az amúgy nagyon bonyolult szíriai-iraki helyzetet, mindazt, ami a fősodratú handabandából kimaradt.

      Válasz
  17. kesztió

    Már csak azt magyarázza el nekem valaki, hogyan lehet egyáltalán geopolitikai érdekről beszélni 8–10 ezer kilométer kontextusában. Mitől is lesz jobb az USA átlagpolgárának, ha az Egyesült Államok úgymond ellenőrzés alatt tartja a Közel-Keletet? Jól lehet lakni attól, hogy egy világhatalom büszke alattvalójának érezzük magunkat? Norvégia vagy Új-Zéland törpeállamnak számítanak az USA mellett, mégis az amerikai élet- és civilizációs színvonal fasorban sincs a norvéghoz vagy az új-zélandihoz képest.

    Válasz
  18. Lánczi András

    ” postán, vagy csomagküldő szolgálattal érkezik az alapítványhoz az adomány”

    ok, milyen alapítvány és mi a címe?
    csak én nem látom?

    Válasz
  19. trollolo2

    Kár, hogy a szélsőjobb amerikai katolikusokról ilyen keveset írtak, pedig jó a nyom, a Mandiner tele van ezekkel az állatokkal, állandóan őket tolják az arcunkba, mint “konzervatívok” – jó cikk, köszi!

    Válasz
  20. Csepp a tengerben

    Háááát ráférne az emberiségre a béke

    Válasz
    • anonymand

      Akkor, ha lehet kérd meg a lájkoltat, hogy legyen olyan kedves és vitabéli ellenfeleit ne aposztrofálja agyalágyultnak, seggfej bejnek, hülyének, stb.
      Máris egy lépéssel közelebb lennénk a békéhez.

      Válasz
  21. Gábor Nyári

    Nem olvastad el az apró betűs részt! Minden ember megkapta a kupont a bűnei megváltásra, de csak az üdvözül, és jut a menybe, aki hisz Jézusba és követi Őt! Mindenki forduljon a saját istenéhez, ha reklamálni akar!!

    Válasz
  22. Vidéki

    http://www.hetek.hu/riport/200401/acsarkodni_tilos
    2004. jan. 2. – December 24-én az alternatív, közösségi rádiónak nevezett Tilos Rádióban az egyik műsorvezető azt mondta: “KIIRTANÁM AZ ÖSSZES KERESZTÉNYT”. …

    A Koránban tényleg több tucat erőszakot támogató vers található …
    ateistavilag.blog.hu/…/a_koranban_tenyleg_tobb_tucat_eroszakot_tamogato_vers_tal…
    2015. ápr. 11.
    “A Koránban legalább 109 vers van, amely arra szólítja fel a muszlimokat, hogy az iszlám uralom érdekében háborút folytassanak a nem hívőkkel szemben. Néhányuk egészen erőszakos, többek közt kezek és ujjak levágását, valamint a „bárhová is rejtőző” hitetlenek meggyilkolását írja elő. Azokat a muszlimokat, akik nem csatlakoznak ehhez a harchoz képmutatónak nevezik, és arra figyelmeztetik őket, hogy Allah a pokolra fogja küldeni őket, ha nem vesznek részt a mészárlásban.”

    Válasz
  23. transformer

    “Ma az ultrakonzervativizmus és a tradicionalizmus egyik központja az Egyesült Államokban van.”

    Mindig is ott volt, csak nem minden időszakban tudott ekkora befolyást kifejteni a politikai hatalomra. És persze más időszakban más ellenségeket illetve szövetségeseket is talált az USA-n belül és kívül.

    Mindez némi reményt ad arra, hogy – mivel a történelemnek nincs vége – a jelenlegi befolyása is visszaszorítható. Csak erre nem a Clintonok és társaik alkalmasak.

    Válasz
  24. maxval bircaman bircahang.org

    Bevallom, még egy iszlamizált Nyugat-Európa is jobb lenne a mostani, ateista-liberális Nyugat-Európánál.

    Válasz
  25. IMOPB

    Ez akkor költségvetési csalás, nem létező ingatlanokra költötték a pénzt!

    Válasz
  26. Dagiboy

    Csak, hogy az BÉGETŐK bandája tudja miről beszél amikor komcsizik vagy libsizik.
    Tanulni sohasem késő, és az objektív, felelős gondolkodás sem fáj.
    Már, ha alkalmas rá a /meg/vezetett nyáj tagja.

    https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Liberalizmus

    https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Kommunista

    Válasz

Hozzászólás írása