Arrow, Diamond, Galbraith, Solow, Stiglitz, Acemoglu, Rodrik: A minimálbér-emelés hatása pozitív!

Miközben a magyar közgazdászok egy része számára a mimimálbér emelése kóklerség és felelőtlenség, az Egyesült Államokban hatszáz vezető közgazdász, köztük hét Nobel díjas is egyértelműen hitett tett egy az Elnöknek írt levélben a minimálbér-emelés mellett. A következőképpen fogalmaztak:

“Az elmúlt években fontos fejlődésen ment keresztül a tudományos irodalom a minimálbér-emelés hatását tekintve a foglalkoztatásra, ugyanis ma már afelé mutatnak a bizonyítékok, hogy a minimálbéremelés hatása a minimálbéren foglalkoztatottak munkások foglalkoztatására vagy kicsiny, vagy nincs is ilyen hatás, akár még nehéz munkapiaci helyzetben sem. A kutatások azt jelzik hogy a minimálbér-emelésnek enyhe stimuláló hatása lehet a gazdaságra azáltal, hogy az alacsony bérezésű munkások elköltik megemelkedett jövedelmüket, amely emeli a keresletet és a munkahelyek növekedését, segítve ezálta a munkahelyteremtést.”

Nyilvánvalóan nem csupán egy akadémiai vitáról van szó, milliók megélhetése múlik rajta, a középosztály megerősödése, és ezen keresztül indirekt módon a magyar demokrácia sorsa.

67 hozzászólás a(z) “Arrow, Diamond, Galbraith, Solow, Stiglitz, Acemoglu, Rodrik: A minimálbér-emelés hatása pozitív!” bejegyzéshez

  1. nonemart

    Ez a fajta fatalizmus mindig is jellemző a diktatúrákra. Valahogy a vezetőkre nem vonatkozik ez. Mintha.

    Válasz
  2. György Fekete

    Kinek és miért jó az,ha állandóan mocskolódunk Oroszország ellen? Az itt leírtak szerint annyi sok ellenőrizhetetlen,,megbízhatatlan idegen forrás anyag szerepel, hogy annak szerintem semmilyen hitele nem lehet.

    Válasz
  3. peter303

    Ha a munkát nem kapják meg, akkor meg pár hónapon belül éhenhalnak vagy megfagynak. Tehát van igazság abban, amit mondtak.

    Válasz
  4. baki

    mér báncsátok a tesvéri Szovjetúniót? hogy a történelem legdrágább olimpijája volt? na és, hát már az is baj, ha ennyire kitettek maguké? a nemzeti nagytőkések meg gazdagodtak….hát na és? vót mibő, van gáz meg olaj, azt abbó jutott erre is, az ország népe egyébként is napról napra jobban él…Katarban még barbárabbak a körülmények, szóval itt igazából relatíve jobb munkakörülmények között dolgozhattak a sokszor ennél is rosszabb helyről jövő emberek, szóval csupa jóság mindenhol és a Szovjetúnió jobban is teljesít, napról napra jobban

    Válasz
  5. Kuslits Béla

    Szimpatizálok a gondolattal, de azt nem értem, hogy egy nehéz helyzetben levő vállalkozást miért nem tesz tönkre egy ilyen intézkedés? Még ha az egész gazdaságra hatva középtávon igazak is az állítások, szerintem van, akinek ez rövidebb távon gondot okozna – és valóban megválna a munkaerő egy részétől.

    Válasz
  6. bankár

    Kedves Pogátsa Zoltán, önnek magasabb az IQ-ja, mint az egész MSZP-tagságnak együttvéve. Gratulálok ahhoz, ahogy Eörsi Mátyást belecsavarta a parkettába, (TGM jelenlétében). Bizony kiderült a liberálisok sunyi aljas szándéka, hogy a baloldali tömegekkel akarják a liberális tőke képviselői számára kikapartatni a gesztenyét.

    Válasz
    • Ádám Farkas

      Én meg hálásan köszönöm, hogy ezt ( “a baloldali tömegekkel akarják a liberális tőke képviselői számára kikapartatni a gesztenyét”) végre nem csak GAD terápiás csoportokban mondhatom el és nem nézel érte hülyének, ha ugyanígy látom. Örülök, hogy vannak még értelmes, XXI. századi, valóban progresszív, gazdaságilag baloldali emberek az országban. Megtiszteltetés, ha közétek tartozhatok. 🙂

      Válasz
      • bankár

        Igen, a baloldali tömegeknek valamilyen szociáldemokrata pártot kell támogatnia, hiszen az képviseli az érdekeit.
        A baloldal padlóra kerülésében fontos szerepet játszott, hogy Gyurcsány Ferencet tették meg vezérüknek. Csakhogy Gyurcsány 2006-tól nem szociáldemokrata, hanem liberális programot hajtott végre. Ráadásul gyakorlatilag államcsődöt idézett elő.
        Gyurcsány lelkén szárad a devizakölcsön csalás is ! Erről tudnék mesélni !!!
        Még mindig hatalmas tömegek hiszik azt, hogy Gyurcsány baloldali és csak jót akart, de a gonosz MSZP-sek elárulták. :((
        A magyar nép le van butítva az egysejtűek szellemi szintjére! :(((

        Válasz
  7. bankár

    A mostani válság oka, részben, vagy egészben, a kizsákmányolás. Ha állami kényszerrel legalább a legalacsonyabb bérű munkavállalók kizsákmányolását sikerül csökkenteni, akkor mindenképpen közelebb kerülünk a termelés és elosztás tartósan fenntartható egyensúlyához, és ez segít kitörni a válságból. Igazából azt kellene elérni, hogy minden bérszinten csökkenjen a kizsákmányolás mértéke.

    Válasz
  8. nedudki

    Szerintem első lépésben nem a vállalkozásokról beszélnék, hanem az állami szféráról.
    Közalkalmazott vagyok (szerencsére diplomával így kb. kajára telik), számos munkatársam, (középfokú végzettséggel és nem 6 osztállyal) 80 körül visz haza. Van akinél látom, hogy a hónap végén a kaján spórol, napokig vajas kenyeret eszik. Pedig nem piál-cigizik-gépezik, családja sincs, csak egy albérletet meg a számláit fizeti.
    Ha az állam ilyen fizukat ad, milyen alapon várhatná el egy vállalkozástól a tisztességes bérezést?

    Válasz
    • bankár

      Az ilyen (állami) munkaadót ott kellene hagyni, vagy ha az is elégséges, akkor bérsztrájkot kellene folytatni.
      És most a munkavállaló ne hivatkozzon arra, hogy akkor másutt sem lesz munkája és éhen hal. Fel kellene már végre ismernie a munkavállalóknak, hogy a munkaadó nem a barátja, hanem az OSZTÁLYELLENSÉGE !
      Az osztályellenséggel szemben pedig csak a folyamatos harccal lehet valamit elérni. Ja és persze összefogással, de ezt már Marx is megmondta : “Világ proletárjai egyesüljetek!” Ebben biztosan nem tévedett Marx.

      Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Is is.

      Válasz
  9. bankár

    Arról még nem beszéltünk, hogyan viselné a tőke (munkaadó) a kötelező béremelést.
    Nyilvánvalóan megpróbálna kibújni alóla. Gépesítene, és elbocsátana, esetleg más helyre telepítené a termelést. Olyan helyre, ahol továbbra is alacsonyak maradnának a bérek. (Persze azért nem mindent lehet áttelepíteni. )
    Szóval ha globalizáció van, de még nincs az egész világon egyforma termelési viszony, addig a tőkének menekülési lehetősége van. Ahonnan pedig elmenekül a tőke, ott bezuhanhat a gazdaság.

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Ezért van Svédországan nagyon magas bér mellett sokkal magasabb foglalkoztatás, mint Bulgáriában? 🙂

      Válasz
      • bankár

        Ez egy szimpatikus pozitív példa. :)) Bár ugye a magas bérekhez ott magas árak társulnak . Azok a bérek akkor igazán magasak, ha másutt költik el .
        De hadd kérdezzem meg, miért viszik ki a nagyvállalatok a termelést Kínába, Vietnamba, Indiába? Mitől olyan olcsó például a kínai ruházat, ha nem az alacsony bérek miatt is?

        Válasz
        • Zoltán Pogátsa

          Annyival messze nem magasabbak az árak ott, mint a bérek.

          Kína: az meg van, hogy a kínai termelés 80%-a állami cég? :))

          Válasz
          • bankár

            Annyival valóban nem, de a magas árak azért elég jelentősen tompítják a magas skandináv béreket. Akár 20-40 % -os mértékben is.
            Kínában pedig tényleg olcsó a munkaerő. Van most, és itt jelentősége, hogy a termelés 80 %-a állami cégektől ered?

  10. Attila Gáspár

    ezt tök jó, csak a nevezett szerzők nem azt mondták, hogy a minimálbér emelése egy minden történelmi helyzetben egyformán csodálatos és jól működő gazdaságpolitikai eszköz, hanem azt, hogy adott munkaerőpiaci körülmények, adott foglalkoztatás(szerkezet) mellett a minimálbér 3 év alatt 7.25-ről 10.10-re emelése jó ötlet.

    ha valami kóklerség és felelőtlenség, az a minimálbér emelésének hatásáról kontextus nélkül véleményt alkotni. a nevezett 600 szerző nem ezt teszi.

    egyébként az éves GDP-hez viszonyítva az USA-ban jelenleg 8 százalékponttal alacsonyabb a minimálbér, mint Magyarországon.

    Válasz
    • Zoltán Pogátsa

      Tévedsz. Szó szerint azt mondták, amit idézek. Nem az adott helyzetre, hanem a közgazdaságtani irodalom fejlődésére. Eddig ugye az volt a magyar közgazdászok általam emlegetett részének véleménye, h mindig minden körülmények között kóklerség a minimálbéremelés.

      Válasz
  11. hoci nesze

    Szerintem Pogátsa Zoltán túl sokat keres. Javaslom, hogy a törvény erejével vegyük el a keresete felét. Persze az állam már most is elveszi a keresete felét, így én a másik felének a felére gondolok, természetesen. Ez legalább három okból lenne jó: 1) irigy vagyok, és jól esne a lelkemnek, 2) nagyobb egyenlőség, nagyobb boldogság, 3) Pogátsa úrnak bizonyára vannak megtakarításai, így ha elvennénk a keresete felét, és szétosztanánk a szegének között, akik azt elköltenék, akkor élénkülne a gazdaság (megfontolandó, hogy gazdaságélénkítésre való tekintettel minden megtakarítását vegyük el, és osszuk szét). Most egyéb teológiai hasznoktól eltekintek, mint Pogátsa úr lelki üdve stb.

    (Meglehet, ha idén 95 centtel megemelik a minimális órabért az Egyesült Államokban, akkor annak talán nem lesz pusztító hatása a foglalkoztatásra. Viszont azt még szerintem Arrow, Diamond, Galbraith, Solow, Stiglitz, Acemoglu és Dani Rodrik is tudják, hogy ha mondjuk duplájára emelkednék a minimálbér, akkor annak pusztító hatása lenne. Mert ahogyan (a szintén Nobel-díjas) Gary Becker mondta volt: “emeld a minimálbért, és utcára teszed az embereket”. Inkább az a kérdés, hogy mi történne a foglalkoztatással, ha a felére csökkenne a minimálbér, vagy egészen megszűnne. Talán annak is drámai hatása lenne.)

    Válasz
    • bankár

      Pogátsa Zoltán nem kotorászik a te zsebedben. Akkor te miért akarsz kotorászni az ő zsebében ????
      Az írásod második részét kellett volna bővebben kifejtened.

      Válasz
      • hoci nesze

        Kotorászás? Ugyan. Progresszívan adózna, ennyi. Az meg, tudjuk, szép és nemes dolog. Nincs abban semmi rossz, ha elvesszük Pogátsa úr keresetének a felét. Északi modell vagy mi. Meg aztán valamiből ki kell fizetni a feltétel nélküli alapjövedelmet ugye.

        Válasz
        • bankár

          Volt már korábban progresszív adózás Magyarországon. Nem hiszem, hogy egy egyetemi oktató fizetésének a fele adóba ment volna akkor.

          Válasz
          • hoci nesze

            Nem hiszi? Most is így van. Ha a keményen dolgozó emberek átlag bruttó bérét vesszük, és abból levonjuk a jövedelemadót és a járulékokat plusz feltételezzük, hogy a keményen dolgozó emberek a nettó bérükből forgalmi adóval terhelt javakat vesznek, akkor máris a bruttó bér fele elment adókra és járulékokra. Ez nem olyan bonyolult számítás, bankár.

          • bankár

            Én azt hittem, hogy csak az SZJA-ról beszélünk.
            De visszatérve a lényegre, az egyetemi oktatók messze nem lesznek annyira érintve a megfelelően kialakított progresszív adózással, mint a pénzügyi szféra tagjai.

    • Zoltán Pogátsa

      Meglehetősen leegyszerűsítve értelmezi az Északi Modellt. 🙂 Épp a cikkben érvelek a béremelések mellett. :))

      Válasz
      • bankár

        A magas bér mellett, magas adó. A magas adóból az állam újraelosztó szerepe erősödik . Ez lehet jó is és rossz is …

        Válasz
  12. szofter

    Sajnos a vita teljesen ki van élezve a foglalkoztatásra való hatásra, pedig árszínvonalra való hatást is érdemes figyelembe venni egyebek között, mert az egész amerikai minimálbér-propaganda arról szól, hogy “living wage”, megélhetést lehetővé tévő bér – csak aztán, ha kiszámoljuk, hogy a jelenlegi évi 15 ezer dolláros teljes munkaidős minimálbérből nem lehet tisztességesen megélni, de 21 ezerből már úgy-ahogy igen, ezért megemeljük a minimálbért úgy, hogy 21 ezer legyen, akkor igencsak meg fogunk lepődni, ha mire odaérünk, hogy a minimálbér 21 ezer dollár, addigra a “living wage” már 23-24 lesz. Meg tanulmányozhatnánk magára a teljes munkavállalói kompenzációra gyakorolt hatásokat is, ugyanis akinek minimálbér a bére, de kap mellette béren kívüli juttatásokat, annak egy minimálbér-emelés hatására jellemzően meg fog nőni a bére, és vissza fog esni a béren kívülije, a kettő összege pedig marad ugyanott, ahol addig volt; ennek pedig értelemszerűen nincs se áremelő, se foglalkoztatáscsökkentő hatása, csak éppen életszínvonal-javító sincs.

    Válasz
    • bankár

      “…21 ezerből már úgy-ahogy igen, ezért megemeljük a minimálbért úgy, hogy
      21 ezer legyen, akkor igencsak meg fogunk lepődni, ha mire odaérünk,
      hogy a minimálbér 21 ezer dollár, addigra a “living wage” már 23-24
      lesz.”
      Ez inflációs környezetre érvényes. Csakhogy most nincs infláció. Túltermelés van, és ez leszorítja az árakat .

      Válasz
      • szofter

        Most nincs, de a minimálbér-emelés nem is azonnal történne meg, hanem lépcsőzetesen, három év alatt. Mire a legtöbb rövid- és középtávú hatása érzékelhető lesz, négy-öt év eltelik. Négy-öt év alatt pedig nagyon sok víz lefolyik a Mississippin. Ha azt gondoljuk, lehet négy-öt évre pontosan előre látni dolgokat, olvassunk vissza 2010-2011-es előrejelzéseket 2015-re, vagy még durvább hatás kedvéért mondjuk 2004-2005 körülieket 2008-2009-re, és hasonlítsuk össze őket a valósággal.

        Válasz
        • bankár

          Vannak korrekt, valóságos előrejelzések is, de azokhoz nem juthat hozzá egyszerű ember.

          Válasz
  13. lzoli41

    Az amerikai tudósoknak van egy jó tulajdonsága, hogy mindig a tényekből indulnak ki és arra akarnak választ adni, míg nálunk kimondják az elméletet és ahhoz idomítják a népet. A válságból való kitörés sikere is bizonyítja ezt, hisz a releváns helyeken mérsékelték az adósságterheket és építették föl a keresletet. Lazítottak monetárisan, fiskálisan és magáncsőddel és addig tolták míg helyre nem álltak.Ebben a témában is igazuk van és mind emberileg mind közgazdaságilag helytálló. A minimálbérek szintje nem lenne annyira neuralgikus, ha azt az egész értékláncra néznék, mert sok esetben egy meghatározó alany szívja azt el és a kkv. alacsony fedezet mellett kínlódik a munkabérrel, miközben a nagy vevője fosztja ki. Sajnos a szemlélet nem akar erre haladni. A következő megfontolás az, hogy a munkaerőt humán tőkeként fogják föl és az értékláncban résztvevők bizonyos fokig tőkearányosan részesednek.A béremeléseknek nemcsak egy egyszerű keresletnövelő hatása van, hanem az alábbi tovagyűrűző hatásai vannak:
    – mivel a hitel jövedelemcsere, így az emelt bér jelentősebb hitelt enged meg, így tartósan és hosszútávon is tovább növeli a keresletet
    -mivel a fizikai tőke tulajdonosának csökken ettől a jövedelme, így azt pótolni akarja, de ott van a nagyobb kereslet, volument kell növelnie, azaz beruház
    – a megfelelő bérek csökkentik a segélyek szintjét, így az állami kiadásokat mérséklik
    – a humán tőkét ellátó rendszerek(eü., nyugdíj, oktatás, stb.) pénzügyi egyensúlytalanságai helyreállnak
    Sajnos magyar relációban ott tartunk, hogy a minimálbér nem éri el a létminimumot. Az emberi élet hosszát felerészben az életmód határozza meg, aminek központi eleme a munkavégzés. Ha valaki nyolc órát dolgozik az a szervezetét igénybe veszi és az életmódjában törekednie kell arra, hogy áldozzon a jövedelméből ennek a semlegesítésére. Nyilvánvaló, hogy a létminimum alatti bérből erre nem telik, így a jelenlegi közgazdasági megközelítés miatt nagy valószínűség szerint rövidebb életet él. Ezen mielőbb túl kellene jutni.

    Válasz
  14. Miklós

    Szerintem ezzel a mindenkit egy kalap alá szemlélettel nem lehet ezt megoldani. Ha valaki, mondjuk kosárfonásból akar élni, mert ezt szereti, és életszemlélete alapján elég neki az alacsony bér, amiből ugyan a társadalomba nem fog tudni beilleszkedni, úgy ahogy azt mások elvárnák, de lehet, hogy nem is akar, attól miért kellene elvenni a lehetőséget, hogy ezt legálisan tegye? (Lehet, hogy a kosárfonás rossz példa, de ez jutott eszembe.)
    Miért nem lehet differenciálni, mondjuk árbevétel, vagy létszám alapján, vagy iparáganként, teáor szám szerint?

    Válasz
    • bankár

      Élhet kosárfonásból, egészen alacsony jövedelem mellett, de a megállapított minimálbér utáni járulékot fizesse meg. 🙂
      Végül is, most is ez van … Csak ugye alacsony minimálbérrel.

      Válasz
      • Miklós

        Lehet, hogy így volt és így van, de így kell ennek lennie? Szerinted jó ez így? Mert nekem nagyon úgy hangzik, hogy Einstand. “Miénk a tér és ha itt akarsz játszani, akkor fizess, különben meg jobban teszed, ha sürgősen elhúzol innen.”

        Válasz
  15. KZoltán

    Akkor egy-két Henry Ford:
    “No one loses anything by raising wages as soon as he is able. It has always paid us. Low wages are the most costly any employer can pay. It is like using low-grade material – the waste makes it very expensive in the end. There is no economy in cheap labor or cheap material.”
    “You can’t tell me you can make any system or country work with low wages and high prices, and high wages with high prices don’t mean anything when the prices eat up the wages and don’t leave anything over.”
    “Paying good wages is not charity at all – it is the best kind of business.”

    Válasz
    • Miklós

      Elvileg nincs semmi gond ezekkel az idézetekkel, de a bér egy szelekciós eszköz, amellyel a tehetősebb cégek elszipkázhatják a tehetségeket, de erősen kétlem, hogy a társadalom egészére nézve ez működne. Az alapanyag példánál maradva, a minőség költsége valóban csökkenthető drágább, de jó minőségű alapanyaggal, a rossz minőségű alapanyag viszont nem lesz jobb minőségű attól, hogy többet fizetsz érte. Ahhoz, hogy a minimálbérnek motivációs hatása legyen, vagyis, hogy a minimálbéres és családja akarjon tanulni, akarjon beilleszkedni, olyan minimálbér kell, amivel valóban be lehet illeszkedni. De még akkor is ott vannak a tehetség korlátai.
      Minden szimpátiám azoké, akik a társadalmi ollót szeretnék zárni, de szerintem a minimálbér nem alkalmas erre. Alapjövedelemmel, vagy megfelelő szociális hálóval lehet csak az alsó szárat feltolni. De ez sem hatékony, ha a felső szár szabadon libeg. Nem tartom igazságosnak a progresszív adózást, mert nem veszi figyelembe az egyetemi éveket és a munkanélküli időszakokat sem, amik az egész életpályára nézve eltolják az átlagbért, de szerintem nem szabadott volna eltörölni vagyonadó bevezetése és a tőkejövedelmek megfelelő megadóztatása nélkül.

      Válasz
    • szofter

      “Paying GOOD wages is not charity at all”
      A good szót szándékosan emeltem ki: ettől hangzik olyan jól az idézet, és ez a legkérdésesebb jelentésű szó is benne. Ugyanis a “good wage” teljesen relatív. Magas bért fizetni jó biznisz, mert magadhoz vonzod a legjobb munkaerőt (kiválogathatod őket a jelentkezők közül), és magadhoz “láncolod” őket azzal, hogy a konkurencia az alacsonyabb bérével nem fogja tudni elszippantani tőled őket. De az a magas bér pont attól lesz magas, hogy magasabb, mint a konkurenciáé. Ha azért emelsz bért, mert a minimálbér miatt muszáj, akkor a konkurencia is pontosan ugyanannyira fogja emelni, így semmilyen bérelőnyöd nincs a versenytársakhoz képest – hiába számít más szempontból magasnak az új bérszint, a versenytársaidhoz viszonyítva csupán átlagos lesz.

      Válasz
  16. KZoltán

    Mulatságos, mennyien és milyen lelkesen érvelnek amellett, helyénvaló, hogy a munkájukért ne kapják meg a teljes hozadékot! Hogy ‘sztár’ gazdászaink ilyen lelkesek, megértem, bár el nem fogadom, mert kistafírozták őket ezért valamilyen stallummal, legalább egy IT-tagsággal – na de aki veszít rajta!

    Válasz
    • Miklós

      Ami engem illet, e mellett sosem érveltem. Két dolog viszont szerintem lényeges. Az egyik, hogy a haszon, az üzleti szemlélet nem alkalmas a társadalom rendező elvének, az első elv az igazságosság. A másik pedig, hogy csak megfelelő diagnózis alapján lehet célokat kitűzni. Ha egy folyamatot nem a szűk keresztmetszetnél kezelsz, akkor minden erőfeszítésed eredménytelen lesz a folyamat egészére nézve. Márpedig szerintem a szűk keresztmetszet jelenleg nem a minimálbérnél van, hanem lejjebb. Az pedig elég frusztráló, amikor valaki küzd egy célért, és amikor elérte kiderül, hogy másért kellett volna küzdenie….

      Válasz
  17. Wie der Wind

    Kedves Pogátsa Zoltán,

    Olvastam a Magyar Nemzetben megjelent cikkét (“Nem volt-lesz”)

    Ennek kapcsán szeretnék öntől kérdeni valamit.

    Az itt leírtakról

    http://nemzetstrategia.blog.hu/2013/03/09/iii_kiut_a_valsagbol

    Önnek mi a véleménye -teljesen szabadon – mire emlékeztet, Ön szerinte eredménnyel- járna-e illetve mit csinálna jobban, mivel egészítené ki, ha a cikk által lefektetett gondolati fonalat fölvenné?

    Természetesen ez egy rövidtávú, 4-5 , de mondjuk max 10 évre szóló terv lenne.

    Az Ön cikkére visszatérve: tetszik a józan gondolkodás, és a sikeres példák jó leírása. Valóba, kelten-Nyugton egyaránt sok működő példa van, amelyeket csupán át kéne venni.

    Válasz
  18. Bálint László Hatfaludy

    Azért ahogy tudom, az ISIS-nek hadiipara nincs, jó, öngyilkos merényletekhez való bombákat, aknákat, össze tudnak buherálni, erre lassan már minden elemista képes lesz- meg talán elromlott géppisztolyt is javítani, de korszerű fegyverek gyártására nem képes stb. stb.
    Azonban ilyenekkel rendelkezik. Ezek azért elhasználódnak idővel, újak kellenek stb. stb. Kinek/Kiknek az érdeke az ISIS életben tartása?Kiknek az érdeke a szíriai polgárháború?(Szerintem nem a szétlőtt/szétbombázott Aleppóból.elmenekülőknek, még akkor se, ha a majdani újjáépítés nagy építőipari keresletet fog támasztan.
    Mindenesetre, amíg ott szétlőnek mindent, vannak menekülttáborok szerteszét, és elindulhatnak migrációs folyamatok. is. Az, hogy ezekben emberek, asszonyok, gyerekek ezrei nyomoroghatnak, fulladhatnak a tengerbe, csak a gyenge idegzetű nőket és emberbarátokat hatja meg..ki is mennek segíteni, meg írogatnak tiltakozó leveleket az aktuális lelkiismeretlen kormányok vezetőihez. Működik ez az egész!!,

    Válasz
  19. vendég

    nem értek egyet a cikk nagy részével és a végkövetkeztetés is rossz. Ha elvágnák a pénzügyi támogatást és a fegyverutánpótlást akkor a sok zsoldos szépen odébbállna.

    Válasz
    • acsipak

      Ezt leírni könnyebb, mint megvalósítani. Amíg a háttérben más (gyakran határos) befolyásos országok is támogatnak egyes feleket, addig Szíriát nem lehet elzárni a külvilágtól, vagy csak részben.

      Válasz
      • László Jakab

        Az Iszlám államra gondolt. A háborúhoz 3 dolog kell. Pénz, pénz, pénz. Az Iszlám Állam bevételei, 1 az USA támogatása a szaudiakon keresztül, 2.olajbevételek, 3 műkincseladás, 4 embercsempészet. Mindegyiket el lehetne apasztani….

        Válasz
  20. hippi

    Oroszország folyamatosan gyengül, vele együtt fog visszaszorulni a rezsim is a tengerbe. Anyagilag nem fogják bírni az öböl-mentiekkel a versenyt, főleg ha egy eszkalációval még gyorsabban kezdik égetni a pénzt.

    Válasz
    • acsipak

      Ez valamelyest magyarázza, hogy a szaúdiak miért növelik az olajtermelest (= nyomják le az olajárat).

      Válasz
  21. Kálóczy Péter

    Mind a két megközelítés helyes. Az USA nem akarja és Nem is tudja megsemmisíteni az Iszlám államot. Eleve számítottak a megjelenésére, ez a wikileaks kábelekből egyértelműen kiderül, és örültek neki. Másrészt nem tudja megsemmisíteni, mert az otthoni közvélemény nem támogatja azt a méretű fellépést ami ehhez szükséges lenne és nem akar direktben konfrontálódni az Iszlám Állam mögött álló két szövetségesével Törökországgal, és Szaudi Arábiával. Azonban most hogy Oroszország és Kína direktben beavatkozik, valószínűleg a Szír kormányzat nagy területeken tudja helyre állítani a békét. Különösen hogy minden Assad diktátor propagandával szemben jellemzően az ellenzék és az Iszlám Állam által elfoglalt területekről menekülnek az emberek és a Kormány által ellenőrzött területeken meg növekszik a népsűrűség. Ráadásul az Assad alavitákra támaszkodik csak retorika is alapjaiban hamis, mivel a Szír hadsereg, annak vezetése 70% ban szunnita muzulmánokból áll, a rendszert a világias szunniták is támogatják, jellemzően a városokban magas a kormány támogatottsága, és csak a ritkán lakott vidéki területeken van támogatottsága az USA által szponzorált iszlamistáknak.

    Válasz
  22. Elhar

    Nagyon jó a cikk, külön köszönet a térképért.

    Válasz
  23. Hoffmann Béla

    Az a meggyőződésem néhány fontos dolog hiányzik a cikkből. Valóban igaz, hogy az USA nem tud megoldani mindent, pedig csak úgy érdemes és szabad feszültségeket generálni ha a gondokat meg is tudjuk oldani. Ennek n em örülni kell, hanem elkeseredni azon, hogy van egy önjáró hatalom aki ott és akkor avatkozik be amikor akar. Irakban a vallási feszültségek ellenére működött e diktatúra, amely semmiben nem különbözött a többi arab diktatúrától. Az USA hamis indokokkal /tömegpusztító fegyverek/ megtámadta, s megdöntötte a fennálló hatalmat. Az addig jelentős katonai erővel rendelkező ország hadserege szétesett, s azóta se tudta összeszedni magát így az ISIS jelentős területeket tudott elfoglalni.

    Ennek betetőzésre az USA felfegyverezte Asszad ellenfeleit, s ebből sarjadt ki, s fejlődött jelentős erővé az Iszlám állam. Az egyetlen megoldás az lehetne, hogy fegyverrel, emberrel támogatni kéne a kurdokat, Irakot és Asszadot. Sokkal kisebb veszélyt jelentenének még diktátorként is a világra, mint az ISIS.

    Válasz
  24. julius

    remek poszt, nem mindenben értek vele egyet, de élvezettel olvastam.

    Válasz
  25. Tibor Janosi-Mozes

    Végre egy értelmes, objektív, mellesleg komparatív, ugyanakkor önkritikus írás a témában. Magyar médiában alig látni ilyet!

    Válasz
  26. lacko

    Nálunk meg bezárták a FÉG-et. Ez a dilettáns gazdasági vezetés csak adót emel ahelyett,hogy azt gyártaná amit el lehet adni. Volt egy jó fegyvergyárunk most meg van egy …..Keserű művek ….sszák meg!

    Válasz
  27. mandownton

    Amerika már sokmindenkit kiképezett, felfegyverzett, aztán azok egy részéből lett az Iszlám Állam. Amerikának mindegy, csak háború legyen a világban,

    Válasz
    • Tarzi

      Amerika egy agresszor terrorállam. Kb. negyed százados történelme során 20 körüli olyan éve volt, amikor nem háborúzott senki ellen úgy, hogy az USA területét gyakorlatilag sosem támadták meg,

      Az USA-nak a belső rend fenntartásához szüksége van egy külső ellenségre, ami elvonja a figyelmet arról, hogy az amerikai társadalom alapvetően oylan emberekből/embercsoportokból áll, akiket innen-onnan összefújt a szél.

      Válasz
      • transformer

        A negyed századhoz hozzá kellene tenni még két teljes évszázadot. Negyed századból – ami 25 év – húsz év háború nélkül, ez 80 %, még nem is lenne olyan vészes.
        A világhatalmak rossz szokása, hogy állandóan háborúznak, különben nem tudnának globális hatalomként működni. Az USA háborúzásának oka pedig nem a vegyes etnikumú népesség, hanem a katonai-ipari komplexum, amely minden kormányt a hatalmában tart, érdeke pedig az állandó fegyverkezés, fegyverexport, háborúk, mert ebből van profitja. Magát a fogalmat egy lelépő republikánus elnök, korábban tábornok (!), Dwight Eisenhower használta 1961 januárjában:
        “A több szakértő bevonásával egy évnél is hosszabban fogalmazott
        beszédében katonai-ipari komplexumként hivatkozik politikai, üzleti,
        katonai és tudományos elitcsoportok együttműködésének arra a II.
        világháborút követően intézményesült rendszerére, amely a termelési
        folyamatokat úgy vonja egyre erősebben befolyása alá, hogy közben a
        társadalom képtelen ellenőrzést gyakorolni felette.”
        Forrás: http://nol.hu/kritika/20111031-a_katonai-ipari_k_komplexum_-1217651

        Válasz

Hozzászólás írása