OECD az egyenlőtlenségekről és a növekedésről

Mi van az OECD legfrissebb, egyenlőségekkel és növekedéssel foglalkozó anyagában?

25 hozzászólás a(z) “OECD az egyenlőtlenségekről és a növekedésről” bejegyzéshez

  1. Wie der Wind

    A kiadáscsökkentéses megszorítás a lehető legkárosabb gazdaságpolitkai eszközök egyike. Az hogy termelékenységet fokozni lehessen, kreativitásra, de lealábbis célzott szándékra, gondolkodásra van szükség. pl. fölállítani egy szakértői csoportot, milyen kihasználatlan erőforrások rejlenek a magyar gazdaságban, és oda erőforrásokat csoportosítani. Magyar viszonylatban (mezőgazdaság) ilyen lehet pl. az akác mint rohamosan terjedő invazív gyomfaj (és más fajok ) visszaszorítása, az utak mellé fasorok ültetése, az illegális szeméthegyek fölszámolása, parkosítás stb. Ipari szinten a Rába ésmás szállítóeszköz gyártók gyártókapacitásával az idegen eredetű buszokat, villamosokat és vonatokat kiváltani, amennyire csak lehetséges. Nemcsak fiskális, de monetáris eszközökre is szükség van.

    Az építőipar is egy hatalmas parlagon heverő lehetőség, amit hasznosítani lehetne.

    Bővebben:

    http://nemzetstrategia.blog.hu/2013/03/09/iii_kiut_a_valsagbol

    Válasz
  2. lzoli41

    A téma nagyon izgalmas és én is szoktam a saját magam által valóságban látott helyzeteket vizsgálni és abból következtetéseket levonni. Ez leginkább a mezőgazdasági területek jövedelemeloszlása a termőföldtől az asztalig. Itt is egy “értékláncalapú” kapitalizmus működik mint máshol. Az értékláncból az részesedik leginkább aki legközelebb van a piachoz, azaz a kereskedő. Szokták használni a fair trade és a méltányos kereskedelmet is ezen területekre, de ez ellentmond alapvető elveknek mégpedig a tőke és a kockázatok megtérülésének. Attól, hogy valaki kiszolgáltatott még van tőkéje és kockázata, aminek kell megtérülés és fedezet. Szintén fontos rögzíteni, hogy van humán tőke is, annak ellenére, hogy ezt nem mutatják ki a vállalatok a mérlegükben, de használják. Ezt azért rögzítettem, mert ott is kell megtérülés. Ezek után úgy vélem, hogy a helyzet egyszerűbb, mert a termőföldtől az asztalig megtermelt jövedelmet a befektetett tőkék és kockázatok arányában lehet megosztani, amit én érdekegyensúlynak(Lenkovics Barnabás AB Elnök használta ezt a fogalmat a devizahitel szerződések módosítása során) nevezek. Tehát egy érdekegyensúlyi kereskedelem a kívánatos, ami semlegesíthet az egész értéklánc hálózatban a piactól való távolságtól. Úgy gondolom, hogy egy olyan sávban kell haladni minden érdekeltnek, ami nem a másik kárán való gyarapodáson alapszik. Az egyenlőtlenségben ennek azért van szerepe, mert ezen múlik a kapitalizmusban az élet minősége, ami kihat az utódokra is. Ennek jogi lehetősége is izgalmas, mert jelenleg annyit jelent a szerződési szabadság, hogy a gyengébb vagy aláírja vagy nem az érdemi kitárgyalás helyett. Ezt is szükséges lenne átlépni, mert ezen keresztül az érdekegyensúlyi sáv nem található meg a gyengébb fél részére. Úgy gondolom vitatható kellene legyen a jövedelmek és a kockázatok elosztása is.Ezt utólag közben és előre is, ha lényeges érdek sérül. Akár versenyjogi kérdés is lehet.
    A másik lényeges momentum az, hogy az “értékláncalapú” kapitalizmusba jól csak magas humán tőkével lehet csatlakozni, így csak az boldogul aki azt fejleszti, míg aki nem az teljesen elveszik és az egyenlőtlenség szenvedője lesz. A humán tőke képzésének minden módját fel kell tárni és alkalmazni, ami az előttem szóló által jelzett termelékenységet képes lenne “felrobbantani”.

    Válasz
  3. Gipsz Jakab

    “A politikailag manipulált választókerületi térkép
    Maximum cél
    Egy független határkijelölő bizottság felállítása”
    Magyarországon a sajtó amikor “függetlenről” ír, az kizárólag a liberális bolsevik vonalat jelenti.
    Akárhogyan is szabályozzák a választókerületeket a FIDESZ jelenleg megdönthetetlen, és csak is valamilyen új formációnak lesz esélye, a régieknek nem.

    Válasz
  4. Bálint László Hatfaludy

    Úgy gondolom, hogy finomítani fogják a választási rendszert és ennek keretében redukálni fogják a feltárt/feltárható torzulások többségét, de legalább is mindazokat, amik módosítása nem veszélyezteti a jelenlegi hatalmi erőviszonyokat..
    Ezt azért gondolom, mert úgy vélem, hogy nincs olyan hülye bürokrata, aki kiszervezze maga alól az íróasztalt.

    Válasz
  5. gmihaly

    “De mi van akkor, ha a nemzetállami modell felett elrohant a történelem, és az orbánista elképzelés valójában a vesztes oldalra szorítja a magyar nemzetet és Magyarországot?” – ezek szerint Ön sem biztos abban, hogy ez így van. Maradjunk hát ebben. A rizsát pedig hagyjuk a csudába, jó?

    Válasz
    • Zoltan Hazafi

      Némi szövegértelmezési probléma: az, hogy a mondat végén kérdőjel van, nem azt jelenti, hogy írója kételkedik abban, amit kérdez. Inkább felveti, hogy mi van akkor, ha Magyarország vesztes lesz nemzetállami modelljének erőltetése miatt.
      Akkor miben is tetszett maradni? Abban, hogy…

      Válasz
  6. transformer

    A cikk számos felvetése, gondolata megfontolandó, és a szerző által megfogalmazott célok – nevezetesen a minden szuverenitást lenyelő globális tőke megfékezése – alapvetően pozitívak. Ennek ellenére a nemzetállam a hozzá kapcsolódó civilizációs alapokkal stabilabb, mint amilyennek látszik, mert különböző identitásképző, szocializáló funkciói is vannak, amelyekkel a nemzetek feletti struktúrák nem rendelkeznek. Egy sikeres modellnek össze kellene egyeztetni a nemzetállamot egy nagyobb, regionális egységgel – ennek lehetne valamilyen modellje az EU. Sajnos a róla szóló állítás egyszerűen nem igaz: “Például az Európai Unió az eddig ismert legsikeresebb demokratikus
    felépítésű berendezkedés a világon”… A sikeres működés enyhén szólva hiányzik, a demokratikus felépítés – finoman szólva – deficites, az unióban a bomlás kisebb-nagyobb jelei látszanak. Ez pedig nem Orbán és Kaczynski bűne, hanem az EU nagy nemzetállamainak uralkodó osztályaié, illetve az illegitim uniós intézményeké, amelyek ennek folytán pontosan annak a globális tőkének az érdekeit képviselik az uniós polgárokkal szemben, amelyeket az indiai szerző korlátozni szeretne. Éppen ez az ellentmondás dobja felszínre a Le Penhez, Orbánhoz, Kaczynskihoz, Salvinihoz hasonló vezéreket és pártjaikat. A neoliberális gazdaságpolitika termeli ki az alapvető emberi jogokat korlátozni akaró “illiberális” szervezeteket és vezéreiket. Ha az EU vezetése következetesen a saját népeinek érdekeit képviselné a globális (benne uniós !) nagytőkével szemben, akkor a fentebb említett “urak” lényegesen nehezebben tudnának ellenségképet gyártani, félelmet kelteni, ami támogatottságuk fő alapja. (Egy kicsit globálisabbra popularizálva a dolgot, ha pl. Soros nem lenne egy alapvetően gátlástalan tőzsdei spekuláns, aki az ilyen módon szerzett vagyonából jótékonysági célok mellett nem keveset áldoz politikai befolyás szerzésére, sajátos céljai terjesztésére is, aligha lehetne belőle teljesen irracionális módon patás ördögöt gyártani és ezt széles tömegekkel megetetni)

    Válasz
  7. István Hámori

    Téves következtetés. A globáltőke terjeszkedése valóban nem állítható meg, és ennek a terjeszkedésnek bizonyos értelemben a nemzeti strukturák akadályai lehetnek. Ha már megszünnének a nemzeti államok, a globáltöke kénye kedve szerint a maga javára “zsákmányolná ki” az egyes térségeket gazdaságilag, amiben a lakosság teljes mértékben kiszolgáltatottá válik.Viszont a nemzetállamok éppen ebben a fékezői és szabályozói feladatokat látnak el, annak megfelelően, hogy a nemzetállam vezetőinek milyen a gazdasági és politikai hozzáállásuk van erre.Nagyon jó példa erre többek közt a mostani kormány energia-szektori szabályozása a lakosság védelmében. De ez csak egy példa, hasonló más globál-gazdasági szektoroknak a működésében is van beleszólási lehetősége az államnak. Természetesen pont ez nem tetszik a liberális tőke képviselőinek, ezért szeretnék, hogy pl.Európa, mint egységes Únió lenne.

    Válasz
    • István Tamasi

      Számos lyuk van az ön által elmondottakban. Csak néhány ami elsőként beugrik: A mai magyar “nemzetállam” /de sorolhatnánk a végtelenségig/ egyáltalán nem képes, de nem is akarja megállítani a kizsákmányolást és a szegénységet. Sőt még erősen növekszik is a szegénység és a kizsákmányolás. Másik: a mai magyar “nemzetállam” /és a többié is/ vezetői, irányítói a multicégeket kiszolgáló komprádor figurák. azonkívül: egy nemzetállam gazdasági ereje nagyságrenddel kisebb mint számos multicégé tehát sem esélye sem reménye nincs felvenni a küzdelmet a multikkal, erre csak egy akkora uniónak, szövetségnek van esélye mint az EU.

      Válasz
      • István Hámori

        Nincsenek semmiféle “lyukak” , inkább az Őn gondolat-menete “lyukacsos”,lényegtelen nem meghatározó tényekkel. nem szólva az ilyen fals képlettel.”a nemzetállam nem is akarja megállítani a kizsákmányolást és szegénységet” .netán a multi globál-tőke erre törekszik?-épp ellenkezőleg. Természetesen nem minden “nemzetállam”-ra jellemző, amit írtam,mert a liberális “nemzetállam” kiszolgáltatja a nemzeti érdekeket a liberális globál-tőkének. sőt maga is “részvényesévé” váliik. Az Úniónak pedig nem érdeke a globál-tőke fékezése, mert önmaga is liberális és támogatja a globál-kizsákmányolást.

        Válasz
        • István Tamasi

          Elég lenne ha a populista, demagóg politikai marketing helyett a tényeket nézné. Röviden : “ne azt nézzék amit mondok hanem amit csinálok”.

          Válasz
        • szőlősi

          Tökéletesen megfogalmazta a lényegét , különösen az utolsó mondatában van az igazság , “Az Úniónak nem érdeke……..stb ” Orbán V. ennek ellenpolusa , az az szuverén nemzetállam megtartása a célja.

          Válasz
  8. Vidéki

    Miért halott Orbán Viktor nemzetállami meséje?

    Azért, mert Botondka kijelentései tisztelt (hibbant)/libbant körökben axiómának számítanak.

    Válasz
  9. csaba

    Az eredmény önmagáért beszél.Hiába erőlködtök,ha a 2/3 megvan nincs miért fröcsögni.Nemsokára a gazdátok is belátja,elzárja a oénzcsapot,aztán mentek a lecsóba,mint a Magyar Nemzet,meg a Lánchíd rádió.Simicska azokat már likvidálta.A ti gazdátok meg jön hétfőn Brüsszelbe,aztán a részeg Junkers felvilágosítja hogy nincs mit kezdeni a magyarsággal,aztán már zárja is a pénzcsapot.Jön a rosszvilág gyerekek.Nem jut majd kokóra meg hasonlókra.

    Válasz
    • helena bu

      Van ebben igazság.

      Válasz
    • liveman

      “…meg hasonlókra.” Bizony bizony, akkor jön majd a cudar világ meg az ébredés, hogy jaj anyám de hisz én nem ilyen lovat akartam. De ez így van jól. Nekünk Gyurcsány kellett meg Orbán kell. Nekünk kellenek a jó nagy pofonok, hogy észhez térjünk. Az lesz majd a szép amikor kiderül a királyról, hogy meztelen. Aki a gyűlölet magvait szórja szerteszét a hatalomért, nagyot fog nézni amikor a gyűlölet szárba szökken, mert aki szelet vet vihart arat.

      Válasz
  10. István Tamasi

    Már régóta tudjuk, hogy aki népre, nemzetre, hazára hivatkozik az nem adni akar hanem elvenni.

    Válasz
  11. Tóth Zoltán (TZ)

    Olvastam a cikket korábban a 444.hu-n, remek elemzés, mindenkinek ajánlom a figyelmébe! Amúgy sokkal több van benne (nem kizárólag társadalompolitikai, vagy gazdasági, hanem filozófiai megközelítésből is!), mint amit elsőre kiragadhat belőle egy átlagos olvasó (akár pro, akár kontra), ezért ne vegyék tudálékoskodásnak, de feltétlen javaslom a többszöri visszaolvasását, értelmezését a szövegnek.

    [Talán nagyképűség a részemről, mivel közel sem vagyok fajsúlyos szakértő, mégis szeretném a figyelmükbe ajánlani egy másik cikkhez írt hosszabb hozzászólásomat, mivel úgy vélem, jelentős részben hasonló álláspontot képviseltem, de némileg eltérő megközelítésből: http://hvg.hu/itthon/20171123_Kover_vilaghatalmi_atrendezodes_zajlik_amit_a_bolsevikok_es_a_nacik_is_akartak#article-comments ]

    Válasz
  12. Hun

    Elképesztő marhaság amit -nem véletlenül- egy hontalan brit-indiaivagypakisztánimindegyis gyártott le. Az, hogy Afrikában és Ázsiában több a polgárháború mint a nemzetek közötti, az azt mutatja, hogy az egykori gyarmatosítók (britek,franciák,portugálok,spanyolok stb) és nagyhatalmak (USA) szándékosan rosszul húzták meg a határokat kivonulásuk után, kódolva a későbbi nyugtalanságot és erre hivatkozva a későbbi visszaszivárgást és az adott ország természeti kincseinek további ellopását. Nem voltak tekintettel etnikai, vallási határokra, pont az a baj, hogy azok nem nemzetállamok. Ahol nemzetállamok vannak, ott működnek, még a “szerző” is beismeri.

    Válasz

Hozzászólás írása