A görögök kigolyózására játszik a Dvojka?

Alexis Ciprász miniszterelnök tegnapi twitter bejegyzése szerint az Intézmények (az uniós pénzügyminiszterek Eurogroupja, illetve az IMF) vagy a görögök tudatos kigolyózására játszik az eurozónából,  vagy pedig nagyon szűk érdekek miatt nem születik még sem megállapodás. Jürgen Habermas német szociológus hasonlóan fogalmazott: szerinte Merkel a befektetők érdekeit a társadalom érdekei elé helyezi.

 

image1

 

A Szirízia kormány ugyanis egészen a falig elment a tekintetben, hogy az Eurogroup megszorító politikáját kielégítse, de közben ne szegje meg választási ígéreteit. Sőt, a Szíriza tárgyalás szkeptikus képviselői blokkja szerint ( ők a körülbelül 30 fős eleve tárgyalás ellenes Baloldali Platformtól kissé jobbra állnak, az 53-ak csoportjának hívják őket) már túl messszire is. Az alábbi ábrán látható a meglehetősen bonyolult utolsó görög ajánlat:

image1

A végleges görög ajánlat 

 

A meglehetősen komplex, mintegy ötven elemből álló javaslat lényegi elemei:

– a Trojkáról Dvojkára apadt intézmények elfogadni látszottak a Sziriza kettő helyett három kulcsos ÁFA rendszerét, ahol lenne egy nagyon kedvezményes ÁFA kulcs gyógyszerre és könyvekre. (redisztributív elem)

– A szolidaritási hozzájárulásnál a szegények terhelése csökkenne, a gazdagoké nőne. (redisztributív elem)

– viszont mindenki nyugdíjbefizetése nőne (megszorító elem)

– a nagyvállalatok adóztatása jeentősen nőne (redisztributív elem). Emlékzetetnék, hogy a kis- és középvállalati szektor adóbefizetései a Trojkával kötött első két memorandum alatt már a GDP 4.5%-ával nőttek. Ez volt a Trojka működésének gyakorlatilag egyetlen progresszív eleme. (A közvélekedéssel ellentétben a szakmai becslések szerint a görög KKV szektor adóbefizetési hajlandósága amúgy sem volt kirívóan alacsony.)

 

Ez az az ajánlat, amelyet a Dvojka végül tegnap nem tárgyalt meg. További megszorításokat követelnek, miközben az IMF saját tanulmánya szerint is károsak a megszorítások a növekedésre.

 

 

Emlékeztetőül a KettősMérce blogon megjelent elemzésem az eddigi tárgyalásokról:

 

A 2015 januárjában demokratikusan megválasztott, megszorítás-ellenes Sziriza párt Alekszisz Ciprasz vezetésével kormányt alakított, és ígéretének megfelelve szinte azonnal tárgyalni kezdett az ország hitelezőivel. Annak ellenére, hogy az utóbbiak a Sziriza ellen agitálva az előző korszak korrupt politikai elitjének támogatására szólították fel a választások előtt a görög népet.

 

A Sziriza a megszorítások katasztrofális gazdasági kudarca miatt nyert. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta Trojka által 2010 és 2014 között névleg Görögországnak juttatott hitelek 87%-a soha nem jutott el Görögországba, hanem kamatfizetések formájában visszapattant. Ahogy azt Soros György 2009-ben a davosi találkozón megjósolta, a cél az volt, hogy életben tartsák az eurozónát arra az időszakra, amíg a nyugat-európai magán nagybankok kezében összpontosult görög adósságállományt átpakolják állami kézbe, az Európai Központi Bankhoz, illetve az EFSF nevű uniós mentőalaphoz. Ahogy Mark Bylth, a Brown Egyetem közgazdászprofesszora részletezi Austerity: The History of a Dangerous Idea című könyvében, ezek a nyugat-európai nagybankok még nagyobbak voltak az anyaországhoz, a szuverénhez képest, mint az amerikai nagybankok a Lehman-csőd idején az USA-hoz képest. Ha nem mentik ki a bankokat Görögország megsegítésének álcázva a tranzakciót, összeomlottak volna az eurózóna gazdaságai. Az államadósság visszafizetését mindeközben Görögországra kényszerített megszorításokkal próbálták elérni.

A Sziriza-kormány a főáramú sajtó címkézésével szemben nem “radikális baloldali”. A radikális baloldali pártok államosítani akarnak, tervutasítást, kilépni az eurózónából, sőt az EU-ból. A Sziriza ezek közül egyiket sem akarja, hanem alapvetően egy klasszikus, az 50-es 60-as évek nyugat-európai szociáldemokrata pártjaira jellemző programot valósítana meg. Ez progresszív adórendszert jelent, a politikai elitet foglyul ejtő oligarchák elszámoltatását, az offshore elszivárgások megállítását. Ebből finanszírozva befektetnének a humán tőkébe, az elmúlt években alulfinanszírozott oktatási és K+F (kutatás-fejlesztési) rendszerekbe, hogy Görögország növekedésnek indulhasson, és ebből visszafizethesse a hiteleit. Míg Görögország tavaly például mindösszesen csupán a GDP 0,6%-át költötte K+F-re, addig Finnország 3,5%-ot. Hogy várhatja el bárki, hogy ebből versenyképes görög gazdaság legyen? A reformoknak nevezett megszorítások alatt Görögország húsz helyet zuhant a Globális Versenyképességi Listán, és a háborús Ukrajnával került egy helyre… A Sziriza a minimálbér emelésével, a belső kereslet bővítésével szeretne keynesiánus keresletnövelő politikát folytatni. És természetesen véget vetnének a Görögországot tönkretevő megszorításoknak.

Az Eurogroup viszont pont ezeket a megszorításokat szeretné folytatni, miközben azok a GDP negyedét kitevő zuhanásához vezettek, ami az amerikai nagy gazdasági világválsághoz hasonló nagyságrendet jelent. A görögök majd harmadának nincs munkája, a fiatalok majd kétharmadának. A görög társadalom 40%-a szegénységben él a megszorítások eredményeképpen, és a drámai adatokat még folytathatnánk.

A világ közgazdasági elitjének meghatározó része a Szirizának szurkol

A főáramú sajtó gyakran úgy tálalja a görög helyzetet, mintha globális konszenzus lenne, hogy a Sziriza kormány valamifajta felelőtlen ígéretekkel jutott volna hatalomra. Ehhez képest a következők ítélték el az Eurogroup megszorításokra épülő politikájának folytatását:

Barack Obama amerikai elnök,
Kenneth Rogoff, a Harvard professzora, előtte az IMF vezető közgazdásza
James Robinson, a híres Acemoglu-Robinson könyv szerzőtársa, szintén a Harvardról
A Nobel-díjas Paul Krugman a Princetonról
A világhírű Thomas Piketty francia közgazdász, az MIT volt professzora
egy másik Nobel-díjas, Joseph Stiglitz a Columbiáról,
Paul de Grauwe, az eurozóna vezető teoretikusa az LSE-ről
Mark Carney, a brit jegybank elnöke
Jürgen Habermas német szociológus.
Ezek csak a legismertebb példák, a sor hosszan folytatható lenne, James Galbraith-től Steve Keenen és Helmudt Schmidten át egészen a magyar Inotai Andrásig, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete volt igazgatójáig. Gyakorlatilag a világ közgazdasági elitjének meghatározó része utasítja el azt, amit az Eurogroup erőltet.

Ezzel szemben a Sziriza humán tőkébe, versenyképességbe befektetni kívánó politikája kifejezetten összhangban van az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájával, amely a világ legversenyképesebb, tudásalapú régiójává szeretné tenni az Uniót, illetve a Szociális Európa sokat hangoztatott gondolatával is.

A hónapokon át tartó tárgyalásokról sok ellentmondásos ködösítés, etnikai előítéletekre alapozó hangulatkeltés jelent meg. A közgazdasági érvek helyett a görögök nemzeti karakterjegyeiben látták a magyarázatot olyanok is, akik más esetekben elutasítják az etnikai alapú gyűlöletkeltést. Ugyanakkor kevés konkrétumhoz és érdemi információhoz juthatott a tájékozódni kívánó. Nézzük meg most ezeket.

Először is: mit akar a görög Sziriza-kormány?

Elsődleges, azaz a kamatfizetések nélküli költségvetési egyenleg tekintetében:

2015: 0,6%; 2016: 1,5%; 2017: 2,5%; Az utána következő öt évben: 3,5%.

Azaz a Szriza-kormány az ellenkező híresztelésekkel szemben NEM akar több hitelt felvenni. A tárgyalások az előző kormányok által felvett hitelek törlesztő részleteinek újrafinanszírozásáról szólnak!

Adórendszer tekintetében:

ÁFA: 6,5% gyógyszer; 11% élelmiszer, ENERGIA, víz; 23% minden más
Szolidaritásadó a legnagyobb cégek profitján
TV reklámadó
TV csatornák működési díjainak befizettetése, mivel eddig ezeket nem szedte be az állam
Luxusadó
Adóbeszedés javítása, a masszív offshore kiáramlás megállítása, ami a Trojkával a Sziriza előtt megkötött megállapodásokban megdöbbentő módon egyáltalán nem szerepelt.
Privatizáció:

Csakis szigorú feltételekkel, a munkások jogainak biztosításával. A bevételek a társadalombiztosítási alapba és az állami fejlesztési bankba mennének.

Szakszervezetek:

Az Észak- és Nyugat-Európában általánosan működő ágazati bérmegállapodások és kollektív szerződések visszaállítása, amit a Trojka megdöbbentő módon a görög társadalomszervezésbe beavatkozva megszüntetett. (Pedig a szakszervezetek meggyengítése még az IMF egyes kutatói szerint sem jó ötlet, korábbi cikkünk erről itt.)

Bérek:

2016-ra a 2010 előtti minimálbérek visszaállítása.

Ez a lista már így is egy nagyon komoly kompromisszum a SYRIZA részéről a Thesszaloniki Program elnevezésű választási programjukhoz képest, amelyet bárki megtalálhat az interneten.

Mit akar az Eurogroup?

Az elsődleges egyenleg tekintetében:

2015: 1%; 2016: 2%; 2017: 3%; 2015: 3,5% és innentől fogva 3,5% minden évben.

Ez nagyon komoly további megszorítások nélkül nem lenne elérhető, ami tovább rontaná a görög gazdaság helyzetét.

Adópolitika:

Az Eurogroup csak két ÁFA-kulcsot ismerne el, egy 11 és egy 23%-osat.
Az offshore elszivárgások megszüntetéséhez szükség lenne az olyan európai offshore országok együttműködéséhez, mint Nagy-Britannia, Luxemburg, Málta, Ciprus és Svájc.
Az Eurogroup megszüntetné a fűtőolaj támogatását, és ragaszkodnak az elmúlt kormányok által bevezetett, rendkívül igazságtalan ingatlanadóhoz.
A legfontosabb beakadás a görög nyugdíjkassza ügyében van. Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza blogbejegyzést írt arról, hogy szerinte a görög nyugdíjkiadások és állami szféra bérei adják a görög állami kiadások 75%-át. Az IMF további megszorításokat szorgalmaz a görög nyugdíjrendszerben. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a német Tagespiegelben közzétett reakciójában rámutatott: a görög nyugdíjrendszer az elmúlt években mintegy 50%-os vágást szenvedett el. A görög nyugdíjkiadások a valóságban mindösszesen a költségvetés kiadási oldalának 30%-át teszik ki. Az IMF állításainak ellentmondóan számos eurózóna országban, így Németországban is a GDP több mint 10%-át teszik ki a nyugdíjkiadások. A görög nyugdíjkiadások azért emelkedtek a GDP 16%-ára, mert a megszorítások hatására összeomlott a nevező, a GDP. Ráadásul a görögök a mediterrán életmódnak köszönhetően gyakorlatilag mindenki másnál hosszabban élnek, azaz sokkal több a nyugdíjasuk is.

athen.jpg

A tárgyalások megdöbbentően bizalmatlan hangnemben zajlottak, a felek folyamatosan cáfolták egymást

A legjellemzőbb epizód a rigai uniós csúcs volt, melyről beszámolva Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszter azt kezdte terjeszteni, hogy ott Varufakisz görög pénzügyminiszter kiabált volna az uniós pénzügyminiszterekkel, akik viszont cserébe alkalmatlannak nevezték őt. Kínos kimenetele lett az ügynek később, amikor Varufakisz a blogján meghazudtolta Kazimirt: felvételt készített az ülésről, amiben semmi olyan nem szerepel, amit Kazimir rosszhiszeműen terjesztett. Az eset rávilágít a felek közötti összebékíthetetlen politikai ellentétre.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha ennyire világos, hogy káros volt a megszorító politika, ha ennyire tekintélyes közgazdászok és szociológusok állítják ezt, akkor miért erőlteti az Eurogroup továbbra is azt? A válasz az, hogy mindez már rég nem gazdasági, hanem politikai kérdés. Ugyanazoknak kellene ugyanis a megszorításokon túllépő görög gazdaságpolitikának zöld utat adniuk, akik az elmúlt években az országra kényszerítették a megszorításokat, illetve sok esetben saját országaikban is bevezették azt. Szabad utat adniuk a Szirizának felérne tehát a politikai öngyilkossággal. Ráadásul szinte mindegyik eurózóna országban ott várnak ugrásra készen a megszorításellenes politikai riválisok, azaz az uniós pénzügyminiszterek saját politikai pozícióikat ásnák alá, ha egy eurózóna ország esetében kimondanák, hogy a megszorító politikai csődöt mondott, túl kell rajta lépni.

A politikai cél a Sziriza térdre kényszerítése

Ezt vagy úgy képzelték el, hogy az majd végül beadja a derekát megszorítás ügyben, ahogy a harmadik utas szocdem pártok tették évtizedek óta. Ez látványosan nem következett be. A második lehetőség, hogy újrafinanszírozás és likviditás hiányában a görög kormány államcsőd bejelentésére kényszerül. Onnantól az európai neoliberális politikai erők elkezdhetik mondogatni: lám-lám, ide vezet, ha megszorításellenes mozgalomra szavaztok, ezek ennyire értenek hozzá, tönkreteszik az országot.

A görög népszerűségi felmérések alapján azonban ezek a stratégiák nem fognak működni. A görög társadalom tisztában van azzal, hogy az államcsődöt nem a jelenlegi, hanem a megelőző kormányok okozták. A várhatóan nem sokára bejelentendő államcsőddel pedig Görögország nyílván nehéz helyzetbe kerül, de nem egy ország sikeresen túlélt már ilyen helyzeteket. Innentől fogva azonban külső kényszerek nélkül kezdhet kormányozni a Sziriza.

27 hozzászólás a(z) “A görögök kigolyózására játszik a Dvojka?” bejegyzéshez

  1. tesz-vesz

    most akkor csinálhatnátok olyan posztot is, hogy a 10 legméltánytalanabbul alacsony olvasottságos , 10 legfontosabb alig olvasott poszt

    Válasz
  2. tesz-vesz

    geri egy videót se csinált akkor? mert trilógia nem?

    Válasz
  3. Vidéki

    Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy nyilvánosságra kerültek olyan adatok is, amelyek szerint kegyes csalások sorozatával biztosították a görögök, hogy lehetőségeik felett éljenek.

    Helyzetük hasonló a bibliai “Tékozló Fiú” történetéhez, amelyben az atya kedvence a fiatalabb fiú kikérte atyai örökségét elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta, rossz
    nőkre (kik pénzért osztják csókjaikat) pazarolta vagyonát.

    Mikor az éhhalál szélére került visszatért apjához.
    A szerető atya kedvenc fiacskáját így fogadta: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és
    adjátok rá. Az ujjára húzzatok gyűrűt, és a lábára sarut. Vezessétek elő a
    hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk.

    Az idősebbik fiú azonban, aki mindig kint robotolt a mezőn és sohasem tékozolt, hiába mérgelődött, az atyának joga volt ahhoz, hogy fiait kettős mércével mérje.

    A bibliai történet reményt nyújt arra, hogy Görögország története is boldog befejezéshez jut el! Görögországot is keblére öleli a Trojka, miként a Tékozló Fiút az Atya.

    Görög,

    Szerencséje örök!

    Válasz
  4. László Nagy

    Lassan,nagyon lassan leesik a tantusz az EU-ban is,hogy a mostani görög kormány mire játszott: – úgy vélték,hogy az EU-nak fontosabb az Ő benntmaradásuk!-Csakhogy amennyiben ez a zsarolás nekik bejönne,akkor lenne még néhány hasonló ilyen “zsebrevágós” cipraszka….

    Válasz
  5. Endrődi László

    Kezdem nem érteni a görög ügyet. Azon höbörögnek, hogy mások nem hajlandók feneketlen hordóba önteni a lét. Persze az is hülye volt aki egy sóher társaságnak olympiai lehetőséget adott.

    Válasz
  6. Gizus

    Mennyire az látszik a kommentekből, hogy milyen buták az emberek… Pogátsa Zoltán irását vagy nem olvasták el, vagy szövegértési problémáik vannak. Egyértelműen kiolvasható, hogy a Syriza nem tehet semmiről, hogy milyen hibás döntéseket hoztak az EU-ban – csak el kellene tudni olvasni és értelmezni -, arról nem beszélve, hogy milyen hires szakemberek támogatják a Syrizát. Eleinte én is azt hittem, hogy valami szélsőbalos pártról van szó, de mint kiderül, egy normális országot szeretne csinálni Görögországból, de az eurozona fejesei a saját maguk által nem támogatott dolgokra akarjá kényszeriteni a görögöket. És nézzük már meg, miért van annyi nyugdijas? Mert egészségesebben élnek, és ebből kifolyólag sokáig, nem ugy, mint Magyarországon, ahol hagyják az embereket meghalni – köszönhetően a kiváló magyar eü-nek. Szóval nem fanyalogni kellene, hanem a szöveget értelmezni. Pogátsa kiváló szakember, nyilván nem hülyeségeket ir le, csak az emberek egy kicsit nagyon hülyék tudnak lenni. De szeretünk nyaralni Görögországban, ugye? Mert a hülye magyar csak azt tudja megfizetni!!!!

    Válasz
  7. PierreNau

    Ej de ismerős a Balogh név!
    Na ebben ha nincs bűnözői gén, akkor senkiben.
    Rengeteg Balogh nevű elítélt van börtönben.
    Azért mert valakit Tóth néven futtatnak még nem szlovák, te barom állat!
    Te viszont nyugodtan lehetnél roma származású!
    Úgy hogy ne pofázz hülyeségeket.
    Ja és az IQ-dal se büszkélkedj!

    Válasz
  8. Maki Hakapeszi

    Idióta cikk.

    Válasz
  9. Levi

    Pont itt a lényeg: Nem európai származásúak voltak. Ennyi

    Válasz
    • zsíroskenyér

      Már az előző cikk alatt is ezt kérdeztem a hozzád hasonló véleményen lévőktől, de választ nem kaptam tőlük sem: mit számít az eset kapcsán, hogy ki, milyen származású?

      Válasz
    • várkonyi zalán

      De félig európaiak. A szerző ennek pontosabban utána nézhetett. volna, ha hasonlatot keres. Pl E, S. Davids jobban megfelelt volna a hasonlathoz.

      Válasz
  10. Robert Erdei

    Mennyiben releváns Rijkaard és Gullit a kérdésben? Mindketten Amszterdamban születtek. Mindkettejük apja suriname-i eredetű volt, Suriname pedig 1975-ig a Holland Királyság része. MIndketten 1962-ben születtek. Mindkettejük anyja holland.

    Válasz
  11. parádé

    Majd szólj,ha megtaláltad a megoldást.:) Na most elárulom,hogy ez a blog már akkor kezdte a gyűlölködést,mikor még se híre,sem hamva nem volt a migránsoknak.Úgy látszik tovább ment és mint igazi Európa gyűlölő,már egy más üzemmódba kapcsolt.Régen csak úgy csipkézte a magyarokat,ma már egy komoly nigger imádatba ment át.:) Nézd apa,nem irigyellek.Aki senkihez nem tartozik,az bezzeg így jár.:) Undorodom tőled….. Valami fertelmesen ocsmány lény lehetsz.Mint a Marci,már akkor kezdte a feszkót,mikor iskolába járt.Egy diáknak sem jutott eszébe,a Marcinak igen.És azóta is csak és kizárólag lázít.Nagyon sajnállak titeket.Vagy nem jutott jó élet nektek(nekem sem,de kiharcoltam),vagy ennyire szánalmas kis pöcsök vagytok,hogy állandóan lázadoztok.Mindig,folyamatosan és unalmasan… Nőj fel és tedd a dolgod,ne a politikusokra hárítsd a felelősséget.

    Válasz
  12. parádé

    Egyébként ki tart vissza?Tőlem mehetsz(szerintem a csehektől is),menjél éljél Franciaországban.Mi tart vissza?Miért ránk akarjátok kenni a szart?Európa nyitva van?Te tahó,még a szerencsétlen csehekre is ráhoznád az afrikai félállatokat?Miért?Mi jogosít fel erre?Te szeretnél egy olyan világban élni,ahol Afrikai emberek,fél állat módjára viselkednek?Menjél,ne követelj,menjél….

    Válasz
  13. parádé

    Majd szólj az afrikai bandának is,hogy talán nem illendő meg négyszerezni a lakossági feelinget.Ti bazdmeg valami pc faszságban éltek.Nehogy kimondjuk a valót,mert az rasszizmus lesz.A balfasz afrikaiak szülik futószalagon a kölköket és nem lesz ki eltartsa őket.Majd jönnek át és majd dolgoznak.A semmihez nem értő afrikai vendégmunkások majd dolgoznak.Tele van tudóssal és orvossal az afrikai tanulatlan banda.De Ti majd munkára kényszerítitek őket.Édes faszom…. Nem a színnel van probléma arany apa,hanem azzal,hogy egy már nyolc-tíz éves gyermek kalákát(AK) fogott a kezében,és nem tud beilleszkedni,hiszen ő is áldozat.Erre ezeket akarjátok rászabadítani az Európai emberekre… Hajrá…

    Válasz

Hozzászólás írása