Túl sok a szegény? Szüntesd meg a létminimum számítást!

A Központi Statisztikai Hivatal közölte, hogy megszünteti a létminimum számítását, mert szerinte az nem megfelelő adatokat mutat. Tavaly már nem közölte a mutatót, amivel találgatásokra adott okot, mely szerint 4 millió felé emelkedett a létminimum alatt élők száma.

 

IMG_1192

Az elmúlt hetekben a KSH konzultációt folytatott a szakszervezetekkel és kutatókkal, akik ellenezték a mutató megszüntetését. Egységes létminimum mutató ugyanis nincs az Európai Unióban ezért fontos a hazai mutató megtartása. Ráadásul az igen eltérő fogyasztási szokások miatt nehéz is lenne egy közös módszertanra épülő európai mutatót kifejleszteni, bár vannak erre törekvések.

A magyar létminimum mutató kifejezetten jó módszertanra alapult ebből a szempontból. Kemény egzisztenciális, fiziológiai törésvonalat mutatott be ugyanis a társadalmon belül. A statisztikusok vették azt a családot, aki képes az élelmiszertudomány által megállapított egészséges élelmiszert (protein, vitaminok, stb.) megvásárolni megfelelő havi mennyiségben. Ezek után megnézték, hogy mennyi a havi teljes költése (lakhatásra, ruházkodásra, fűtésre) egy ilyen családnak. Azaz aki ezt a szintet nem tudja megengedni magának, az effektíve romló egészségi helyeztben van, hiszen képtelen fiziológiailag megfelelően táplálkozni. A mutatót aztán lehet közölni egyedülállókra vetítve, egy felnőtt/egy gyerek, két felnőtt/két gyerek, illetve bármilyen kombinációban.

Amennyiben a KSH-nak valóban módszertani aggályai lettek volna, széles körű szakmai egyeztetéseken ezt lehetett volna korrigálni. Ezek után éveken keresztül közzétenni a régi és az új mutatót is, világosan leírva a különbségeket, hogy mindkét módon informálódhassanak a tájékozódni kívánók. Ez a szokásos, korrekt módja egy mutató megváltoztatásának, kivezetésének.

Sajnos nem ez történt. A KSH először nem közölte, majd kivezette a létminimum mutatót. Adatok hiányában nehéz lesz megvédenie szakmai integritását attól a vádtól, hogy a szegények számának aggasztó növekedése miatt történt mindez.

24 hozzászólás a(z) “Túl sok a szegény? Szüntesd meg a létminimum számítást!” bejegyzéshez

  1. Szintagmaar

    Valahányszor a szélsőségesen középkori nézetekkel teli iszlám vallás nevében történik egy terrorcselekmény, mindig elkezdődik az iszlám mosdatása: nem is erőszakos, nem minden muszlim erőszakos…
    Miért nincsenek buddhista vallási fanatikusok, vagy keresztény fundamentalista merénylők, vagy hászid halállisták az őket sértegetőkről?

    Az összes vallás egyformán békés, és véletlen, hogy csak az iszlám hívői közül kerülnek ki másokat sértettségből gyilkoló fanatikusok?

    Nem. Az iszlám barbár és erőszakot propagáló vallás, ahol a hataloméhes papok erőszakos tanításai terrorcselekményekre buzdítják az együgyü követőket.

    Válasz
    • Peter Varga

      ezeket a kijelentéseket persze biztosan azután tetted, hogy elolvastad a Koránt és részt vettél statisztikai alaphoz elegendő különböző “iszlám pap” tanításán.

      Válasz
      • Szintagmaar

        Persze, mindig leélem pár ember életét, mielőtt véleményt alkotnék, mert a hiteles tájékozódás bolsevista trükk. Ja, nem.

        Válasz
        • Peter Varga

          amúgy ez bizony egy nagyon jó ötlet volna.
          mit értesz hiteles tájékozódás alatt?

          Válasz
          • Szintagmaar

            inkább írd le a véleményedet, ha beszélgetni akarsz. nincs kedvem a faggatózáshoz.

          • Peter Varga

            az a véleményem, hogy hiteles tájékozódásnak azt nevezném, ha beszélgetnél néhány muszlimmal.

    • Zsolt Sándor

      Buddhista fanatikusok, lásd Mianmar.
      Keresztény fundemantalista merénylők, lásd Breivik, lásd az amerikai abortuszklinikákra gyújtóbombákat dobók, lásd KKK, stb – de akár az ír-angol konfliktust is ide tehetjük, ha nagyon akarjuk.
      Zsidó szélsőségesek, lásd Irgun, Lehi, illetve Kahane rabbi követői.

      Válasz
      • Szintagmaar

        Ebben tájékozottabb vagy nálam, Kahane-ről és Myanmarról nem is hallottam. Utánanézek, kösz.

        Válasz
  2. amok

    A szerzőnek igaza van abban, hogy az Európában kisebbségi sorban élő muszlimok integrációjának egyik fő akadálya a többségi elutasítás, és hogy ez keserűséget, megaláztatást kelt bennük. Csakhogy: akik nem az emberjogi/egyenlőségi kábulatban élnek, hanem a realitásban, azok számára előre tudható volt az, hogy ez lesz a sorsa egy bőrszín és kultúra alapján ennyire eltérő kisebbségnek. És itt jön a vezetők felelőssége: miért kellett/kell nagy tömegekben beengedni őket, tudván, hogy olyan konfliktust gerjesztenek ezzel, amely mindkét fél számára csak fájdalmat fog okozni.

    Válasz
  3. aser

    Az Európában élő muszlimok nagy része nem is akar beilleszkedni.Hanem az otthoni környezetben kíván élni továbbra is.És ezt öltözetükkel,viselkedésükkel is képviselik.Szó sincs itt arról,hogy a kudarcuk miatt beállnak a terroristák közé. Egyszerűen muszlim világáért küzdenek a terrorral is.Franciao-ban naponta 100 autót gyújtanak fel az “ellenálló” fiatalok!És sok másik ember elleni rasszista támadás is történik.Mely elbújik a napi hírek között. Ez a csepegtetett terror is a szegény muszlim atombombáját képviseli.És láthatóan behódol lépéről lépésre Európa a terrornak! Már miért lenne egy nacionalista szélsőséges?És egymuszlim terrorista akkor hogyan nevezendő?

    Válasz
  4. Gyula Rostos

    Ha pakisztáni muzulmánként nézőként részt veszek egy házasságtörő nő megkövezésében, akkor én radikális vagy mérsékelt muzulmán vagyok?

    Ha azt gondolom, hogy az iszlámot elhagyókat meg kell ölni, akkor én radikális vagyok vagy mérsékelt?

    Ha abban a tudatban élek, hogy egy keresztény megveréséért harmadannyi büntetést kapok, mint egy muzulmán megveréséért, egy budhista agyonütéséért pedig tizedannyi büntetést kapok, mint egy muzulmán meggyilkolásásáért, akkor mérsékelt vagyok, vagy radikális?

    Hol húzzam meg a határt a radikális és a mérsékelt között? És mi a teendő, ha a vallás fundámentumát jelentő könyv a határ radikális oldalára esik? Létezhet-e mérsékelt változata a hasonlóan békétlen nézetrendszereknek: pl Mein Kämpfchen?

    Válasz
  5. Endrődi László

    Vajon ha ennyire nem szeretik európát/amerikát a muszlimok miért nem húznak el afrikába, ázsiába. Én segítenék nekik.

    Válasz
  6. Endrődi László

    Mellesleg a katolikusok a XIV-XV. században is ezt tették másokkal. Persze akkor nem volt tv vagy net. Ma allah prófétái az inkvizitorok.

    Válasz
  7. Béla Somogyi

    1.) “…csak annak a statisztikának hiszek, amit saját magam hamisítottam…”

    2.) “…van kis hazugság, nagy hazugság és statisztika…”

    Válasz
  8. Bandi Bácsi

    Szerintem a KSH-t is meg kéne szüntetni!

    Válasz
  9. Vidéki

    “nehéz lesz megvédenie szakmai integritását attól a vádtól, hogy a szegények számának aggasztó növekedése miatt történt mindez.”

    Eddig is nehéz volt, tudniillik az úgynevezett “Szabad Sajtó” elharsogta kelettől nyugatig, , hogy a magyar gazdaság, mióta nem a
    ballibek kormányoznak, dögrováson van az ország népe és karnyújtásnyi
    közelségben van az összeomlás.

    Mióta nem a ballibek kormányoznak állítólag
    olyan szegények vagyunk, mint a templom egere!

    Mióta nem a ballibek kormányoznak széles
    tömegek kenyeret is csak képeskönyvben látnak a ballib propagandisták meredek
    állításai szerint.

    Kb háromnegyed éve a Simicska média is ezt az
    életérzést sugallja nyájas olvasói/hallgatói/nézői agyába.

    KOVÁCS ÁRON – 2014. NOVEMBER 26 (VS) részletesen foglalkozott a szegénység témájával.

    “A KSH tehát egy évvel előrébb jár, mint az
    európai kollégák, így bátran kijelentheti, hogy hosszú idő után 2,9
    százalékponttal csökkent a súlyosan nélkülözők aránya Magyarországon.”

    Jelentősen javultak hazánk szegénységi mutatói 2013-ban az EUROSTAT és
    a KSH módszertana és mutatója szerint.

    Míg korábban, 2007-2011 között
    folyamatosan romlottak az adataink, 2012-ben, már elérkezett a fordulat, írta
    Szalai Piroska a Napi Gazdaság című újságban megjelent tanulmányában. (a
    2014-es pontos adatokat a következő év őszén ismerhetjük meg)

    Érdekességek:

    Anyagi okokból 2013-ban nincs
    telefonja a lakosság 1,7 %-ának.

    Anyagi okokból 2013-ban nincs mosógépe a lakosság 0,9 %-ának.

    Anyagi okokból 2013-ban nincs szines TV-je a lakosság 0,4 %-ának.

    Az EU három csoportot határoz
    meg a szegények leírásra.

    A relatív anyagi szegénységben
    élő háztartások azok, amelyeknek a jövedelme nem érte el a jövedelmek
    átlagértékének a 60%-át. Nálunk a lakosság 14,6%-a sorolható ide,

    ami kisebb,
    mint az uniós átlag.

    Nagyon alacsony
    munkaintenzitású háztartásokban élnek azok a családok, ahol a háztartás
    munkaképes korú tagjai évente csak maximum közel két hónapot dolgoztak.
    2013-ban nálunk a társadalom 9,3%-a tartozott ebbe a csoportba, ez az adat
    0,4%-ot javult a 2011-es legrosszabb értékhez képest.

    A súlyos anyagi nélkülözésnek
    kitettek azok, akikre a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának
    kilenc, az alábbi táblázatban felsorolt ismérve közül legalább négy vonatkozik.
    E csoport aránya nálunk 23,9% volt 2013-ban, ami 2,9%-os jelentős javulást
    mutat az előző évihez képest.(a táblázat a cikkben megtalálható)

    Válasz
  10. Zsolt Balogh

    Szerintem 14 millió szegény van

    Válasz
  11. Király Péter

    Elrendelte viktorbasi a negatív dolgok nyilvánosságra hozatalának tilalmát!!!

    Válasz
  12. Vidám Park

    Ne szórakozzunk eeeftársak… csak pártos, osztályismeret létezik 🙂 mivelhogy osztályharc van, csak nem a munkásosztállyal harcol a tőke, mert az önként kétvállra feküdt, hanem a liberálisokkal – értsd: zsidókkal, de velük is csak névleg , kommunikáció gyanánt az erre érzékenyeknek, valójában mindenki teljes kifosztása folyik egy egyre pofátlanabb szűk elit csoport érdekében, indokolva ezt az “ország érdekével, Trianonnal, és a magyarsággal”

    Válasz
  13. Let's think Béláim!

    Emlékszünk melyik párt jeles képviselői voltak a leghangosabbak, mikor a 2006-os választások előtt Veress Jánosék finoman eltolták időben az aktuális Q-jelentést a szavazónapok utánra? Na, hát ez most nem olyan. Rosszabb.

    Válasz
  14. Vidéki

    Az idők változtak azóta, hogy a Kínai Kommunista Párt vezeti Kínát.
    Manapság Nagy Britannia nem tehetné meg, hogy ópiummal fizessen kínai árúkért!

    Az első ópiumháború (1839-1842), az Anglia és Kína közötti háború, melyet az angolok azért robbantottak ki, hogy kereskedelmi érdekeiket érvényesíthessék Kínában.

    Akkor kikényszerítették az angolok, hogy
    A KÍNAI ÁRUKÉRT ÓPIUMMAL FIZETHESSENEK EZÜST HELYETT.
    Az első ópiumháború (1839-1842) idején Kína tehetetlen, kiszolgáltatott volt a brit követelésekkel szemben.

    A korszerű angol fegyverekkel szemben tehetetlen kínai vezetés béketárgyalásokat kezdeményezett, s 1842. augusztus 29-én a Cornwallis fedélzetén aláírták az ún. „nanjingi szerződést”.

    A szerződés alapján Kína átengedte Hongkong szigetét, és megnyitotta öt kikötőjét az angol kereskedők előtt. Emellett 5%-ban rögzítették a vámtarifát, és Kína hatalmas jóvátételt fizetett. Egy kiegészítő jegyzőkönyvben 1843-ban Kína elismerte az angolok területenkívüliségét.

    Válasz

Hozzászólás írása